Új Diéta 2002/01-es szám:
01 - EFAD Fórum Budapesten [3]02 - A kalóriaszegény étrend [4]
03 - Túlsúlyosak gondozása [5]
04 - Fogyókúrák és megítélésük [6]
05 - Testkontrolldiéta a szakember szemével [7]
06 - Fogyókúra a plasztikai sebészet tükrében [10]
07 - A tejfogyasztás élettani hatásai [11]
08 - A jávorfaszörp-betegség [13]
09 - Híres irodalmi személyiségek [14]
10 - Miért nem szeretem az internetet? [15]
11 - A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszerek minőségjavítása [16]
12 - A testtömeg csökkentését segíto gyógynövények [17]
13 - Egészségesebben [18]
14 - A dietetikusok lehetosége a fitnesz területén [20]
15 - Szövetségi élet [21]
16 - Irodalomszemle [22]
17 - Álláshirdetések
EFAD Fórum Budapesten
Az Európai Dietetikus Szövetségek Federációja (EFAD) 1978-ban
alakult, így 2003-ban lesz huszonöt éves. Az első EFAD FÓRUM-ot, az
európai dietetikusok konferenciáját 1993-ban rendezték Hollandiában,
majd kétévente került rá sor. A FÓRUM-on a huszonkét tagország
részvevőin kívül Ausztrália, az amerikai kontinens, Dél-Afrika és
India is képviseltette magát.
Az ötödik FÓRUM Budapesten lesz 2003. május 4-e és 7-e között a
margitszigeti Thermal Hotelben.
Arra szeretném a kollégákat bátorítani, hogy vegyenek részt a
konferencián. Reményünk van arra, hogy az itteni létszám jóval
meghaladja majd az eddigiekét. Európa szívében, könnyen
megközelízhető helyen, mérsékelt szállásköltségek mellett többek
számára elérhető lesz a magyarországi FÓRUM.
A FÓRUM programja kötött. Az első nap délutánján az
EU hivatalaiból, a WHO-tól, a minisztériumokból, az európai
projektek részéről hangzanak el előadások.
A második nap délelőttjén két párhuzamos szekcióban a prevenció és a
dietetikusképzés a fő téma. Délután minden előadáshoz kapcsolódóan
workshopokon lehet eszmét cserélni.
A harmadik nap délelőttjén a két fő témakör az élelmezés és a
gyakorlati dietetika. A délután hasonlóan alakul, mint az előző
napon.
Az utolsó nap délelőttjén európai, illetve regionális szintű témákat
érintő előadások, díjátadás, a következő FÓRUM bejelentése, valamint
a konferencia záróelőadása hangzik el.
A FÓRUM-on való részvétel szponzori támogatás esetén mindenki
számára elérhető. Bő egy év áll rendelkezésünkre a szervezéséhez. A
szponzori támogatást feltétlenül segíti, ha előadásunk vagy
poszterünk szerepel a tudományos ülésen.
Az említetteken kívül bármilyen erre a fórumra alkalmas témát
szívesen fogad a bírálóbizottság és a hallgatóság.
2002. december 15-éig kell a posztereket és előadásokat
beküldeni bírálatra. A poszter elkészítése könnyebb.
Először ennek a feltételeit szeretném ismertetni. A munkákat egy
négytagú nemzetközi bizottság bírálja el.
A munkák névtelenül, egyszerű sorszám szerint szerepelnek a
bírálóknál.
A bírálat szempontjai:
- a téma eredetisége (egy jó cím rengeteget számít!),
- a vizsgálat céljának világos leírása,
- a vizsgálati módszer ismertetése, bemutatása,
- az eredmények bemutatása, statisztikai számítások,
- egyértelmű következtetések levonása,
- a munka globális tudományos, illetve gyakorlati értéke.
Összesen 6x5 pontot lehet kapni, 15 pont alatt nem szerepelhet a
poszter.
Az előadásokat illetően is hasonlók az elvárások: a téma rövid
bemutatása, a vizsgálat célja, vizsgálati módszerek, beteganyag,
adatok, eredmények, következtetések, maximum három irodalmi
hivatkozás.
Az újságon keresztül kaptok értesítést, s ne feledjétek, hogy a
honlapunk is tájékoztatást nyújt:
www.diet.hu.
Tavaly a bírálóbizottságban dolgoztam, így hiszem, hogy a magyar
dietetikusok maximálisan meg tudnak felelni az elvárásoknak. Bízom
abban: a munkában eltöltött idő és a hátralevő egy év sokakat
késztet arra, hogy megossza tapasztalatait az európai kollégákkal.
Henter Izabella
MDOSZ főtitkár, EFAD-küldött
A kalóriaszegény étrend
Összefoglalás
A túlzott energiafelvétel főként a nagyarányú zsírfogyasztásban
mutatkozik meg a hazai lakosság körében. A WHO által is javasolt
optimális 30% helyett eléri, sőt meg is haladja a 35-40%-ot. A
túlsúlyos, elhízott betegek száma kb. 55%. Ez hozzájárul a hipertónia, a
szív- és érrendszeri betegségek, az időskori cukorbaj és az ízületi
betegségek kialakulásához.
A kalóriaszegény étrend
A túlzott energiafelvétel főként a nagyarányú zsírfogyasztásban
mutatkozik meg a hazai lakosság körében, amely az optimális 30% helyett
eléri vagy meghaladja a 35-40%-ot. Mindemellett a mozgásszegény életmód
is hozzájárul a túlsúlyosak és az elhízottak nagy arányához, amely a
lakosságnak kb. az 55%-át teszi ki. Ez nagymértékben hozzájárul többek
között a hipertónia, a szív- és érrendszeri betegségek, az időskori
cukorbaj és az ízületi betegségek kialakulásához, de viszonylag nagy az
epekőbetegség aránya is (2, 4, 6, 8). Az elhízást mindaddig
elhanyagolják, míg panaszokat nem okoz. Számos európai országban
megfigyelhető a lakosság folyamatos hízása, s az Egyesült Államok
statisztikái is rendkívül rosszak: már a gyermekeknél megfigyelhető a
romló tendencia, amely szerint közülük minden ötödik elhízott, és a
serdülők illetve a felnőttek körében is gyakori a kövér testalkatú (10).
A fogyást elősegítő étrendek régen többnyire névhez kötöttek voltak.
Például a Banting-kúra névadója egy röpiratot terjesztő beteg volt, aki
miután sikeresen lefogyott, a saját fogyókúráját ismertette a
nagyközönséggel. A lényege a napi 1600 kcal energiafelvétel, amely sok
fehérjéből, ám kevés szénhidrátból és zsírból tevődik össze. Ebstein
1882-ben szokványos fehérjefelvétel mellett kevés szénhidrátot és bő
zsírfogyasztást engedélyezett 1400 kcal értékig. Schweninger napi 1600
kcal mellett folyadékmegszorítást javasolt. Pennington 1953-ban 50-60 g
szénhidrát mellett zsírdús étrendet ajánlott, és így tovább, mígnem a
rengeteg változat, kísérletezés és vita után eljutottunk a mai,
elfogadottnak tartott variációhoz, amelynek kalóriamegszorítás a lényege
megfelelő szénhidrát-, zsír-, fehérje- és energiaszázalékra osztva (5).
Energiaszükséglet
Az energiaszükségletet az alapanyagcsere és a fizikai tevékenység
határozza meg. Az alapanyagcsere, amely a szervezet fenntartásához
szükséges minimális energiatermelés teljes nyugalomban, egyénenként
változó. A nagyobb zsírmentes testtömeg nagyobb alapanyagcserét
eredményez. Férfiaknál általában 5-10%-kal nagyobb az alapanyagcsere,
mint a nőknél, s az élet előrehaladtával tízévenként 2-3%-kal csökken.
Különböző állapotok befolyásolják, például a menstruációs időszak, a
lázas állapot, az alvás és sok egyéb hormonális állapotváltozás (1, 7).
Az alapanyagcsere kiszámításához táblázatok (WHO), illetve képletek
állnak rendelkezésre, ilyen pl. a Harris-Benedict-képlet. Ahhoz, hogy
meghatározzuk az elhízás mértékét, legegyszerűbb a testtömegindex (BMI)
kiszámítása. Jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetén elfogadhatjuk a
25 feletti BMI-értéket túlsúlyt jelölő állapotnak, míg kóros vagy súlyos
elhízásról 35 feletti BMI esetén beszélünk. A kalóriaszegény étrendhez
elegendő a kis energiatartalmú diéta, amely 800-1500 kcal/nap
mennyiséget jelent. Rendszerint arra törekszünk, hogy az
alapanyagcseréhez éppen szükséges energiamennyiséget határozzunk meg, s
minél jobban kiküszöböljük az éhségérzetet. Fontos szempont az is, hogy
lehetőleg tartsuk be a WHO által javasolt, az egészséges étrendben
előírt energiaszázalékos megoszlást. A zsírfelvétel csökkentésével ez
25-30 energia%, 55-60 E% szénhidrát és kb. 12-15 E% fehérje (0,8 g/ttkg/nap
fehérje). Ezek betartása mellett a fogyás megindulásától számított első
három hónapban havi 4 kg-os fogyás, majd havonta 2 kg testtömegcsökkenés
elfogadott a normál testtömeg eléréséig. A nagyon kis energiatartalmú
étrend állandó felügyeletet és táplálékkiegészítőket igényel (3).
A kalóriaszegény étrend jellemzői
Ez olyan étrend az emberek szemében, amely szenvedést okoz, hiszen
koplalni kell. Ahhoz, hogy a félreértéseket eloszlassuk, a
kalóriamegszorítás mibenlétét meg kell ismertetni a fogyni kívánókkal,
mielőtt rászánják magukat a diétára. A tapasztalatból gyűjtött
ismeretek, a kézről kézre járó röplapok, a saját elgondolású akciók, a
divatlapokban olvasott étrendi tanácsok néha drasztikus diétára
vezetnek, amely vitamin-, ásványianyag- és nyomelemhiányt okozhat.
Gyengeségérzet, a munkaképesség csökkenése, valamint az immunrendszer
összeomlása következhet be, s a serdülő- és fiatalkorú nők körében
gyakran anorexia nervóza alakul ki. A fogyókúra azonban nem csak a mai
kor divatja. A történelem során gyakran előfordult a maihoz hasonló
szemléletmód, amely a karcsúbb testet találta szépnek. Például a rómaiak
folyamatosan formálták testüket, hogy az izmos, de vékony legyen, s a
bőrük szép maradjon (9). Ezzel ellentétben a barokk kori ember a
gömbölyded formákat kedvelte. Duci, pirospozsgás puttók, telt, erős
alkatú Aphroditék, Pszichék kerültek ki a művészek keze alól. Például
Rubens németalföldi festő előszeretettel vetette vászonra a porcelánbőrű
telt aktokat.
A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek feladata, hogy
ismertessék, egyénre szólóan állítsák össze és kövessék nyomon a
fogyókúrázó étrendjét. Az eredményes fogyókúrához lelki támaszra,
irányításra van szükség. Az emberek sokszor nem képesek kivárni, hogy a
testtömeg csökkenjen, ekképp a fogyókúrát feladják. Mit gondol a fogyni
vágyó? Azt, hogy ha nem eszem, biztosan lefogyok. Valóban, ha semmit sem
enne, előbb-utóbb megindulna a fogyás folyamata, de azzal együtt a
gyengülés és a szenvedés is kezdetét veszi, s mindezt az anyagcsere
felborulása tetézi. A páciensek többnyire nem ismerik a szervezet
védekezési reakcióit, általában nincsenek tisztában a zsírraktárak
tartósságával, s nem tudják, hogy koplaláskor először a szénhidrát ürül
ki az izmokból. Az éhezés ellenére a zsír csak lassan kezd ürülni. A
reményvesztés elkerülése végett ismertetnünk kell a napi ötszöri, kis
mennyiségű étkezésre való áttérést az adott kereteken belül. A következő
fontos lépés az időpontok betartása: az étkezésre naponta azonos időben
kerüljön sor, s este 6 óra után lehetőleg ne legyen étkezés.
Köztudomású, hogy az irodában ülve vagy a tűzhely mellett állva nem
tudunk elegendő energiát elégetni. Bár a hajszolt életmód mellett nehéz
megvalósítani, de nem nagy áldozat az elszánt fogyni vágyótól, ha
naponta 30 percet mozog. A terhelés azonban nem lehet túlzottan
dinamikus jellegű (amilyen az aerobik, a kocogás vagy a futás), mert az
megterheli az ízületeket és a csontrendszert. Tornát, gyorsabb ütemű,
határozott gyaloglást, illetve sétát ajánlunk. Ne feledkezzünk meg a
megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásáról, amely naponta minimum 2,5
liter legyen víz, ásványvíz vagy cukormentes tea formájában! Ezeknek
ugyanis nincs energiatartalmuk. Előnyös az energiaszegény rostos ital
is, mert éhséget csillapító teltségérzetet idéz elő. A nagyobb
mennyiségű rostfelvétel, amely főként vízben nem oldódó diétás rostokból
áll (cellulóz, hemicellulóz, lignin), napi 25-35 g-ot jelent. E
rostféleségek főként gabona eredetű korpakészítmények formájában
fogyaszthatók, de jó hatású a vízoldékony pektin is. A
kalóriamegszorítást illető szénhidrátcsökkentés elsősorban a
krisztalloid cukrokra vonatkozik. Az édes ízhatású mesterséges
édesítőkből nem származik felesleges energia, ezért jól beiktathatók az
étrendbe főzés, sütés, befőzés során. Az édesítők káros hatásától való
félelem azonban sokakat visszatart a használatuktól.
Nyersanyagok kiválasztása, ételkészítési eljárások
A főzéshez és sütéshez csekély mennyiségű étkezési olajat ajánlunk,
amely lehet napraforgó-, szója- vagy repceolaj. Az ízfokozó zsiradékot a
pároláshoz, a diétás rántás készítéséhez vagy a pácoláshoz kell
felhasználni. A zsiradék teljes megvonása hosszú távon a zsírban oldódó
vitaminok hiányára vezethet. Az ételkészítési eljárások közül a párolás,
a főzés, a gőzben főzés, a grillezés, a fóliában vagy sütőzacskóban
sütés, a roston sütés, a sóágyon való sütés alkalmazható. Az
ételkészítéshez teflonedény, cserépedény, jénai tál, kukta, öntöttvas
vagy dupla aljazatú edény használata javasolt. Az étrend elsősorban
zöldségeken és főzelékféléken alapuljon, gyümölcsökkel és teljes
kiőrlésű gabonamagvakkal kiegészítve, s mindennap legyen benne teljes
értékű fehérje, pl. sovány tej, sovány sajt, kefír, natúr joghurt, néha
egy-egy darab lágy vagy főtt tojás, valamint sovány fehér hús (nyúl-,
csirke-, pulykahús).
Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sok tanács nem őrződik
meg, ha nem rögzül az emberben. A tanácsadó füzet a beteget segítheti,
míg a táplálkozási naplója információt szolgáltat arról, amit csinál. Ez
tartalmazza a beteg által fogyasztott élelmiszereket, ételeket és
adagjukat. Lehetőség szerint az ételkészítés módjait is jegyezze fel a
beteg. Ebből már elegendő adathoz juthatunk a tápanyagszámításhoz és az
értékeléshez.
Irodalom
1. Barna, M.: Táplálkozás - diéta. Medicina Könyvkiadó, Budapest,
1996.
2. Bíró, Gy., Antal, M., Zajkás, G.: Nutrition survey of the Hungarian
population in a randomized trial between 1992-1994. Eur. J. Clin. Nutr.,
50, 201-208, 1996.
3. Bíró, Gy., Lindner, K.: Tápanyagtáblázat. Medicina, 1994.
4. De Chatel, R.: Hipertónia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987.
5. Góth, E.: A gyakorló orvos könyvtára. Elhízás. Medicina, 1969.
6. Halmy, L.: Az elhízás mai szemlélete Psychiatr. Hung., 11(3),
257-265., 1996.
7. Morava, E., Antoni, F.: Az emberi táplálkozás alapjai. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1991.
8. Pados, Gy.: A hypertonia nem gyógyszeres kezelése. Hypertonia és
Nephrológia, 1, 7-22., 1997.
9. Révay, J.: A százarcú ókor. Móra Könyvkiadó, 1962.
10. Satter, E.: How to get your kids to eat ... but not too much. Palo
Alto, Bull Publishing Co., 1987.
Fejős Szilvia főiskolai tanársegéd,
Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Pécsi Képzési Központ,
Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék
Túlsúlyosak gondozása
2001 júliusában kéthetes, bentlakásos kurzust szerveztünk
súlyfelesleggel rendelkezők részére cégtámogatással. Orvos, dietetikus,
mozgásterapeuta, pszichológus, egészségnevelő és ápoló tevékenykedett a
programban. A kurzuson az étkeztetési teendők és az ezzel kapcsolatos
elméleti és gyakorlati oktatás az én feladatom volt. Nagyon aktív,
érdekes tizennégy nap volt, hiszen a legfőbb dolog, a motiváltság adott
volt. A programban tizenöt nő vett részt, 75%-uk 24 és 40 év közötti,
25%-uk 40 év feletti volt.
A páciensek BMI-je a következő képet mutatta:
- I. fokú elhízott (túlsúlyos) 27%,
- II. fokú elhízott 60%,
- III. fokú elhízott 13%.
A részvevők mindegyike már próbálkozott fogyókúrával:
- sokszor próbálkozott 66%,
- négyszer-ötször próbálkozott 27%,
- egyszer-kétszer próbálkozott 7%.
A próbálkozások időtartama a következő volt:
- két hónapig 46%,
- két-hat hónapig 26%,
- hat-tizenkét hónapig 28%.
A páciensektől megkérdeztük: mit vár a programtól? Erre sokszínű választ
kaptunk:
- hasznosítható ötleteket az étkezésre vonatkozóan 40%,
- fogyást 15%,
- közösségerősítő hatását 26%,
- nem nyilatkozott 19%.
A két hét alatt a napi energiafelvétel az első héten 800 kcal, a második
héttől 1200 kcal volt napi öt étkezéssel. A napi zsírfelvétel 40 g, a
rosté 35-40 g volt. Ezen étrend kiegészítésére napi háromszor egy
evőkanál étkezési búzakorpát és 1,5-2 l ásványvizet fogyasztottak
pácienseink. A program ideje alatt a páciensekkel mindennap találkoztam.
Az étkezés reformja mellett minden délután egyórás intenzív torna
segítette a zsírleadást.
A program végére a következő eredmények születtek:
- 5-6 kg-ot adott le 20%,
- 3-4 kg-ot adott le 58%,
- 1-2 kg-ot adott le 22%.
Ez azt mutatja: mindenkinek sikerélménye volt. Bízom benne, hogy
sikerült megértetni, ez csak a kezdet, s a cél hosszú, kitartó folyamat
után érhető el. Ehhez a távozás után is segítséget kívánunk nyújtani
kapcsolattartás révén, amelyre a hetente működő járóbeteg-rendelési
táplálkozási tanácsadáson és a kórházunkban működő klubban egyaránt
lehetőség van.
Dr. Ottlakán Aurélné vezető dietetikus,
Gyula
Fogyókúrák és megítélésük
Összefoglalás
Manapság igen sokféle információ éri a lakosságot, ekképp mindenki
hallott már vagy olvasott olyan "üdvözítő" megoldásról, amely biztosan
segít e problémán. A különféle fogyókúrák nem is mindig annyira újak,
mint amilyennek hirdetik őket, s nem is mindig segítenek, sőt gyakran
kárt okoznak maguknak a diétázók. A teljesség igénye nélkül nézzünk
néhányat ezek közül.
1. csoport (zsírdús diéták)
A pontdiétában a tápanyagok pontértéket kapnak: míg a
zsírok, zsíros ételek egy-két pontot érnek, addig a szénhidrátok akár
több száz pontot is érhetnek, miközben a napi élelmiszer-fogyasztás a
negyven pontot nem haladhatja meg. Az ilyen diéta a koleszterinszintet
emeli, ezért érelmeszesedésre hajlamosít.
Az Atkins-féle diéta hasonló a pontdiétához, de
15-25%-nyi szénhidrát fogyasztását megengedi, ezért a rostfelvétel
előnyösebb lehet. A hátrány szintén a magas koleszterinszint.
A Lutz-féle diéta a húsfogyasztást helyezi előtérbe,
miközben csekély szénhidrátfelvételt engedélyez. Ez is magas
koleszterinszintet eredményez.
Az ún. anyagcsere-diétában (amellyel a párizsi Brigitte
Klinika fogyókúrás étrendje szinte megegyezik!) az előre meghatározott
étrend ugyan tartalmaz zöldség- és gyümölcsféléket, de alapjaiban a
fehérjéken és a koleszterinben gazdag tojáson alapul.
A Harvey-féle tojáskúra során a fogyókúrázónak
gyakorlatilag naponta nyolc tojást kell elfogyasztania, ekképp ezt
"koleszterinbombának" is nevezhetjük.
A tejszínhab és az eper az első olvasásra igen jónak
hangzik, de próbáljon csak meg valaki tíz napon keresztül ezen az állati
zsírokban igen gazdag, ám fehérjében szegény étrenden élni.
A Mayo-étrend a napi 1500 kcal energia felvételét
burgonyából, zöldségfélékből, teljes kiőrlésű lisztből készült
pékárukból, húsból és reggelire két-három darab tojásból kívánja
megvalósítani. Változatosabb, mint az előző étrendek, de ugyanúgy nagy a
koleszterintartalma.
2. csoport (fehérjediéták)
A Banting-diéta 500-600 g állati fehérje, 60-80 g
kenyér és némi zsiradék elfogyasztását jelenti naponta. Ez nemcsak
egyhangú, hanem ilyen sok állati fehérje fogyasztása egészségtelen is.
A Cooly-féle diéta ("Edd magad soványra") 50%
fehérjefogyasztást engedélyez, s a zsírt kiiktatja az étrendből. A napi
750 kilokalóriás fogyókúra csak rövid távon eredményez fogyást, mert a
csökkent energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál.
Vitaminpótlásra van szükség kb. tíz nap után. A bőséges
fehérjefogyasztás magas húgysavszintet eredményezhet.
A Hollywood-diéta nagyon hasonló. Az 1920-as és 1930-as
években vált közkedveltté, amikor a filmvilág dívái elkezdtek
fogyókúrázni. A diéta alapja naponta három-hat tojás, továbbá sovány
húsok, hal és szója. A keményítőtartalmú élelmiszerek mellőzésével kb.
700 kcal energiafelvétellel jár. A probléma hasonló, mint az előző
esetben, vagyis a csekély energiafelvételre a szervezet
anyagcsere-csökkentéssel reagál, ugyanakkor az étrend koleszterinben
gazdag.
A túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek
fogyaszthatók. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezet.
A félcsirke-diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség
és burgonya fogyasztását engedélyezi. Nagyon kis energiatartalom és
egyhangúság jellemzi.
A rotációs diéta azt jelenti, hogy bizonyos
időközönként (négyhetenként) a fogyókúra energiatartalma 600 és 1500
kcal között váltakozik. Ez az alapanyagcserét igen kedvezőtlenül
befolyásolja.
3. csoport (szénhidrátdús diéták)
A Pritkin-féle
diéta nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst és sajtot csak
ízesítésre alkalmazó, igen fehérjeszegény étrend.
A rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon
egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos étrend, amely kiszáradásra
vezethet.
A Schrott-kúra során hetenként két nagy és két kis
borivó napot tartanak, míg a hét fennmaradó három napja "száraz", amikor
is sült szilva és zsemle fogyasztható napi 700 kcal mennyiségig.
Egyértelműen tápanyag- (fehérje-, vitamin- és ásványianyag-) hiányos
állapotra vezet.
A burgonya- és tojásdiéta azt jelenti, hogy a fogyókúra
során a burgonya mellett öt-hat tojás fogyasztható naponta. Fehérje-,
vitamin-, ásványianyag-hiányos állapotok léphetnek fel alkalmazásakor,
ráadásul koleszterinben gazdag.
A burgonyadiéta napi 1 kg burgonyából áll, amelyet sós
vízben kell megfőzni. A burgonyának ugyan nagy tápértéke van, de ez a
diéta fehérje- és vitaminhiányos állapotokra vezethet.
Gyümölcsdiéták
Az
almakúra során naponta hat alma fogyasztható. Minden
tápanyagból hiányt szenved az alkalmazója.
Az ananászdiéta napi 2-4 kg ananászból áll, ezenkívül
kevés hús és hal fogyasztható. Néhány napnál tovább ez sem alkalmazható.
A szőlőkúra során napi 3 kg szőlő ehető. E diéta
elégtelen fehérjefelvétellel és energiagazdagsággal jár.
A diódiéta során teljesen fehérjehiányos, ugyanakkor
zsiradékokban gazdag az étrend (a tejszín fogyasztását azonban
engedélyezi).
Ivókúrák
A 2-2,5 l sörből álló sörkúra nem ajánlható.
Ugyanez mondható a bor- és kenyérkúráról, amely napi 8 dl fehér, száraz
borból és egy zsemléből áll.
A tejkúra során napi 2 l (2,8%-os zsírtartalmú) tej fogyasztható. Vas-,
vitamin- és rosthiányos állapotot okozhat.
Egyéb
Idetartozik a testkontroll által ajánlott program,
amelynek osztott étrendre vonatkozó tanácsait a tudományos vizsgálatok
nem igazolták. A testkontroll által ajánlott étrendek többsége fehérje-,
vitamin- és ásványianyag-hiányos.
A Maradj fiatal és élj tovább! elnevezésű diéta a napi
1200 kcal energiafelvétel felét fehérjével fedezi. Van a kúrában
csukamájolaj, növényi olaj és sörélesztő is. Hátránya a nagy
fehérjetartalom, amely magas húgysavszintet, következésképp köszvényt
vagy köszvényes rohamot válthat ki az erre hajlamos egyénekben.
Az Edd a háromszorosát! kúrának az a lényege, hogy
legalább 6000 kilokalóriányit eszik a "fogyókúrázó" naponta, s ettől egy
idő múltán undor lép fel, amely hirtelen fogyásra vezet. A kérdés csak
az: addig mennyit szedett fel még magára a "fogyókúrázó"?
Mindezek a diéták, fogyókúrás receptek tudományosan nem megalapozottak.
Az esetek többségében rövid távú eredmények elérésére alkalmasak,
minthogy a diétát képtelenek tartani a fogyókúrázók, ráadásul idővel
újabb súlyfelesleget szedhetnek magukra. A sikertelenség ugyanakkor
lelki problémákat idézhet elő. Az említett diéták java része azon
alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a többit kizárjuk az
étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán teltségérzést
vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
Ha ilyen fogyókúrázóval akad a dietetikusnak dolga, fel kell hívnia a
figyelmét arra, hogy nemcsak tudományosan indokolatlan diétát folytat,
hanem az egészségét is károsítja. Mégpedig azzal, hogy az étrendje
fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos, esetleg zsírokban gazdag
(koleszterinszintet emelő).
Koplalás és igen kis
energiatartalmú diéták
A koplalás vagy "0"-diéta csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazható.
Ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet (a benne oldott
ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt). A szervezet általában
alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is
elérheti. Ennek következménye az, hogy ha a koplalást szigorú diéta
váltja fel, akkor is napi kb. 1 kg testtömeg-növekedés tapasztalható! A
"0"-diéta esetén gondoskodni kell arról, hogy esszenciális aminosavak,
ásványi anyagok, vitaminok stb. jussanak a szervezetbe, mert egyébként
szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar, köszvényes, veseköves és
pszichés tünetek jelenhetnek meg.
Lichthammer Adrienn, Semmelweis Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika Tanszék
Divatdiéták: Testkontrolldiéta a szakember
szemével
Tények és "hiedelmek"
A
testkontrolldiétát (Fit for Life) hazánkban több könyv ismerteti, ezek
egyike Harvey Diamond, Marilyn Diamond: Testkontroll 2 (Agykontroll
Kiadó, Budapest, 1992) címmel jelent meg. A diéta alapelvei közé
tartozik, hogy a nap folyamán délelőtt csak gyümölcs és zöldség, délután
állati eredetű (kis mennyiségben) és nagy szénhidráttartalmú növényi
élelmiszer is fogyasztható, de csak külön étkezés keretében. A tej és
tejtermék fogyasztását nem ajánlja. A diéta alkalmazása számos hátrányos
következménnyel járhat: a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és
B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztás
mellett, mivel alacsony szintű húsfogyasztást, valamint a tej,
tejtermékek teljes mellőzését ajánlja. Ugyancsak csekély lehet a
riboflavin- és tiaminfelvétel. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos
a kalciumfelvétel csökkenése miatt, valamint különösen káros
következménnyel járhat, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is
száműzik a fogyasztásukat.
A testkontrolldiéta Harvey és Marilyn Diamond(3) nevéhez fűződik,
akiknek több könyve jelent meg hazánkban is. Harvey Diamond az Amerikai
Egészségtudományi Főiskola nevű, hivatalosan el nem ismert főiskolán
végzett élelmezéstudományi tanulmányokat.
Diétájuk lényege dióhéjban: délelőtt csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet
szabad fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát és zöldséget, vacsorára a
zöldséggel együtt valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű
élelmiszert, vacsora után legalább három órával pedig gyümölcsöt.
Két-három naponként az ebéd is csak gyümölcsből álljon. Olajos magvak,
tészta, kenyér, gabonamagvak megengedhetők ebédre vagy vacsorára, de
tejtermékek - a vaj kivételével - nem fogyaszthatók. A hús fogyasztása
megengedett, de a szerzők nem részesítik előnyben.
A diéta egy "természetes higiénia" elnevezésű módszeren alapszik. Egyik
alapja az az elv, hogy a szervezet a napszakok szerint egymástól
elkülönült időszakaszokban működik. Eszerint (Are Waerland alapján,
1940-es évek) a szervezet "táplálékot felvevő időszaka" 12-20 óra, a
"beépülési időszak" 20-04 óra, a "kiválasztás időszaka" 04-12 óra közé
esik(3). A szerzők erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a
délelőtti "kiválasztási időszakot" nem ajánlatos megzavarni nagyobb
táplálékfelvétellel. A könyvben többször hangoztatott másik elméleti
alapelvként kezelt állítás: az emésztés minden egyéb életműködésnél több
energiát fogyaszt. Ebbe a minden egyéb életműködésbe beletartozik a
fizikai mozgás, akár a sporttevékenység is. Épp emiatt javasolják, hogy
a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak friss gyümölcsöt,
gyümölcslevet szabad fogyasztani (mondván: ennek lebontása nem fogyaszt
energiát). Valójában a szerzők állítása nem igaz: a specifikus dinámiás
hatás energiafelhasználása bármilyen egyéb aktivitáshoz mérten csekély.
A felszívódási és anyagcsere-folyamatok alatti veszteség az
energiaszükséglet kb. 13%-a (1).
A diétás ajánlás alapvető pillére az "ételek társításának"
elve is. A szerzők szerint egyidejűleg nagy szénhidráttartalmú növényi,
illetve nagy fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható. Állításuk
szerint az együtt fogyasztott élelmiszer-féleségek (pl. hús + nagy
keményítőtartalmú köret, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem a gyomor
sósavát semlegesítve rothadásnak indulnak. Ugyancsak ez a véleményük a
főtt, tartósított gyümölcs, lekvár és gyümölcslé vonatkozásában; ezek
szerintük a friss gyümölccsel szemben szintén erjedésnek indulnak a
gyomorban. Ezzel szemben együtt fogyaszthatók külön-külön a húsfélék és
a tésztafélék is a zöldségekkel.
További alapelvük, hogy mivel az emberi szervezet kétharmada víz,
70%-ban vízből (gyümölcsből és zöldségből) és 30%-ban koncentrált
élelmiszerből (lényegében gyümölcs és zöldség kivételével minden más
ételből) kell állnia a megfelelő étrendnek.
Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember
számára egyedül javasolható ivóvíz a desztillált víz. Véleményük szerint
minden egyéb ásványi és egyéb anyag, amely a csapvízben található, káros
hatású. Erős vagy kevésbé erős, mérgező szervetlen ásványként említik
többek között a nátriumot, a kalciumot, a magnéziumot és a fluort.
Állításuk szerint az emberi szervezet képtelen a szervetlen ásványi
anyagok felvételére. A fluornak a fogszuvasodást megelőző hatását
tagadják, sőt, az ellenkezőjét állítják; a preventív hatást szerintük
csak a mérgező melléktermékeiktől megszabadulni vágyó ipari vállalatok
terjesztették el a köztudatban.
A szakirodalmi adatok Diamond állításainak ellenkezőjét mutatják. A
kevés ásványi anyagot tartalmazó lágy vizek fogyasztásával kapcsolatosan
számos hátrányos következményt írtak le: pl. megnövekedett az agyi
történések aránya(5), számos vizsgálat szerint a koronáriabetegség
miatti halálozás és az ivóvíz keménysége között negatív korreláció
mutatkozott(9, 8). A daganatos betegségek - pl. végbél-, nyelőcső-,
hasnyálmirigy-, vastagbél- és gyomorrák - halálozása és az ivóvíz
keménysége között szintén negatív korrelációt találtak(10-14). Az
ivóvíz, a keménységétől és a táplálkozási szokásoktól függően, a napi
kalciumfelvétel 30%-át is fedezheti(2).
Az említett diéta kidolgozói egy élelmiszercsoport fogyasztását
kifejezetten ellenzik: a tejét és tejtermékekét. A legfőbb érvük az,
hogy az embernek nem természetes táplálékai. Állításuk szerint az
emberiség 98%-a szenved laktózintoleranciában, a tej másik fontos
összetevőjéről, a kazeinről pedig azt állítják, hogy az ember számára
emészthetetlen. További érvük szerint a pasztörizált tej különösen nem
ajánlott: a pasztörizálás hőmérsékletén "minden élő anyag elhal" (55
Celsius-fok felett az enzimek is), így a tej "halott táplálékká válik",
márpedig "halott étel nem adhat életet". A pasztörizált tej íze
szerintük kellemetlen, s csak azt a célt szolgálja, hogy az ipar
hőkezeléssel álcázott romlott tejet forgalmazhasson, amelynek a
fogyasztása hosszú távon idült betegségek kialakulására vezet(3).
A szerzők szerint halálesetek, fertőzések írhatók a pasztörizált tej
számlájára. A tej Salmonella-mentesítését viszont feleslegesnek tartják,
bagatellizálva e baktérium szerepét: "A Salmonella nem valami különleges
dolog, szinte mindenhol jelen van körülöttünk (...), a legtöbb ételben
is"(3).
A tej és a tejtermék kalciumforrást illető szerepét szintén tagadják. A
tej nem jó kalciumforrás, mondván: az ember csak növényi eredetű
kalciumot képes hasznosítani (ásványi eredetűt sem). Így legjobb
kalciumforrásoknak a leveles és egyéb zöldségeket, a nyers
csonthéjasokat, a magokat, a gabonát, a friss és aszalt gyümölcsöket
tartják, hiszen szerintük mindezek fedezik a kalciumigényt. Nem
foglalkoznak azzal az ismert ténnyel, hogy a növények oxaláttartalma a
kalciumfelszívódást gátolja. A szerzők állításával ellentétben a friss
gyümölcsök igen szerény kalciumforrások, a zöldségek közül is csak
néhány tartalmaz nagyobb arányban kalciumot. Állításukkal odáig mennek,
hogy a tejet és a tejtermékeket tartják a csontritkulás legfőbb okának.
Elméleti eszmefuttatásuk szerint a "magas kalciumszint elnyomja a
kalciumforgalmat szabályozó enzim termelődését is, így abból kevesebb
lesz jelen a keringésben, vagyis a kalciumtöbblettől egyenesen romlik a
kalcium-anyagcsere hatékonysága, kalciumszegény étrend mellett viszont
javul"(3). Ez a megállapítás nem fogadható el. A kalcium kisebb napi
felvétel esetén aktív transzporttal jut a bélhámsejtbe, majd a szérumba.
Ez a mechanizmus napi 10 mmol kalcium felszívódásakor (kb. 2 g/nap
kalciumfogyasztáskor) telítődik. Nagyobb kalciumfelvétel esetén egy
másik, paracelluláris felszívódási mód is megindul, amely minden további
100 mg kalcium esetén 30 mg kalcium felszívódását eredményezi(4).
Elméletüket azzal is alátámasztani vélik, hogy felsorolják a
csontritkulás bizonyos valós rizikótényezőit, így a dohányzást, az
alkohol, a koffein és a szénsavas üdítők fogyasztását, a túlzott
sófelvételt, a mozgásszegény életmódot és a napfényhiányt. Állításuk
szerint mindezek mellett a kalciumfelvételnek jelentéktelen szerepe van.
Legfőbb rizikótényezőként a hús fogyasztását említik.
Különlegesen veszélyes szerintük a gyermekek számára tiltott tej és
tejtermékek fogyasztása, amelyeket felelőssé tesznek a gyermekkori
légúti fertőzésekért, mert hatásukra "felszaporodik a nyálka a
légutakban". A kísérletes vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést
a tej- vagy tejtermékfogyasztás és a légúti nyáktermelés fokozódása
között (6, 7).
Érdekes módon a tejtermékek közül egyedül a vaj fogyasztását ajánlják;
az alacsony kalciumfogyasztáshoz aterogén kockázati tényezőt társítanak.
A margarin ellen az a legfőbb kifogásuk, hogy mesterséges termék, s
kijelentik: "ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint a vaj", holott ez -
lévén a margarin növényi eredetű anyag - természetesen nem igaz.
A testkontrolldiéta napi étrendje tehát zömmel gyümölcsökből és
zöldségekből áll. A két szerző elvének egyik alapgondolata: "Az emberi
test a számára szükséges tápanyagokat vagy saját maga állítja elő, vagy
a növények birodalmából tudja beszerezni. Más szóval, ami nincs meg a
zöldségben, gyümölcsben, csírában, gabonában, olajos magvakban, arra
nincs igazán szüksége"(3).
A diéta alapelve, a növényi és állati élelmiszerek elkülönített
fogyasztása kifejezetten hátrányosan hat a tápanyagok felszívódására. A
komplettáló hatás miatt különböző fehérjeforrások együtt fogyasztásakor
a fehérjekeverékek tápértéke nagyobb, mint a legértékesebb egyedi
fehérjeforrásoké.
Az élelmiszer-kombinálás elve ellentmond önmagának is. Ha az
élelmiszerek olyan nagy hányada volna emészthetetlen, mint ahogy a
szerzők állítják, nem testtömeg-növekedésre kellene vezetniük (ezt a
szerzők szintén kijelentik), hanem energiavesztésre.
Összességében elmondható, hogy a testkontrolldiéta módszere a
kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra
vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztással egyidejűleg, mivel
kevés hús fogyasztását ajánlja, míg a tej és a tejtermékek mellőzését
írja elő. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és a tiaminfelvétel is.
A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése
miatt, s különösen elítélendő, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is
száműzik a fogyasztásukat.
A testkontrolldiéta módszerével valóban elérhető fogyás, mert a kis
energiatartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztására helyezi a súlyt.
Az étrend betartása esetén a napi kalóriafelvétel 30-50%-kal is
csökkenhet, de az említett számos hátrányos következmény miatt a
fogyókúrázók számára sem megfelelő módszer.
A divatos diétás rendszereket ismertető könyvek egy részének vannak
olyan vonásaik, amelyek a Diamond házaspár művében(3) is megtalálhatók.
Az ajánlások alapja nemegyszer olyan diétás rendszer, amelynek
alapelveit több évtizeddel az adott könyv megjelenése előtt állapították
meg, mégpedig tudományos alapok nélkül. Így a diéta alapja legfőképp
ideológiai. Ezt bizonyos fogalmak ismétlődő hangoztatása is mutatja, pl.
a "holt étel" elnevezés az állati, illetve az "eleven étel" a növényi
élelmiszerekre vonatkozóan. A szerzők azonban megkísérlik "tudományosan
igazolni" módszerüket. Ennek megfelelően kiragadott tudományos
részigazságokat sorakoztatnak írásaikban, azonban csak a saját
ideológiájukat támogató adatokat veszik figyelembe, az annak
ellentmondókat vagy elhallgatják, vagy valótlannak bélyegzik, s a
gyökeres ellentétét állítják. Gyakori érvük szerint a módszerük annyira
új, hogy a tudományos élet még nem fogadta el az "igazságát". Elveiket
nemegyszer egy-egy légből kapott közbevetéssel, mondattal bizonyítani
vélik, pl. a módszerük "emberek százezreinél bevált". Más esetben
kiragadott egyedi eseteket hoznak fel, amikor is az egyéb
egészségügyi-életmódbeli tényezőket nem vizsgálták, s egyediségüknél
fogva különben sem nevezhetők általánosan érvényesnek. Mindemellett
számos szakmai hiba, tévedés, durva egyszerűsítés szerepel az elméleti
fejtegetésekben. Nem utolsósorban a könyv jellegzetes stílusa "érdemel
említést": sértődöttség, sárdobálás a nekik nem tetsző tudományos berkek
irányába, vaskalapossággal, nemegyszer tudatos valótlanságállítással
vádolva azokat, miáltal a szerzők mintegy "el nem ismert prófétákként"
állítják be magukat.
Irodalom
1
Bíró, Gy.: Az éhezéstől az elhízásig. Medicina, 1987.
2 Csanády, M., Klopp, G.-né: Az ásványvízfogyasztásról. Budapesti
Közegészségügy, 2000/1.
3 Diamond, H., Diamond, M.: Testkontroll 2. Agykontroll Kiadó, Budapest,
1992.
4 Lakatos, P. (szerk.): A kalcium-háztartás és a csontszövet
anyagcsere-betegségei. 1999.
5 Perry, H. M., Roccella, E. J: Conference report on stroke mortality in
the southeastern United States. Hypertension, 31, 1206-1215, 1998.
6 Pinnock, C. B., Graham, N. M., Mylvaganam, A., Douglas, R. M.:
Relationship between milk intake and mucus production in adult
volunteers challenged with rhinovirus-2. Am. Rev. Respir. Dis., 141,
352-356, 1990.
7 Pinnock, C. B., Arney, W. K.: The milk-mucus belief: sensory analysis
comparing cow�s milk and a soy placebo. Appetite, 20, 61-70, 1993.
8 Pocock, S. J., Shaper, A. G., Packham, R. F.: Studies of water quality
and cardiovascular disease in the United Kingdom. Sci. Total Environ.,
18, 25-34, 1981.
9 Yang, C. Y., Chiu, J. F., Chiu, H. F., Wang, T. N., Lee, C. H., Ko, Y.
C.: Relationship between water hardness and coronary mortality in Taiwan.
J. Toxicol. Environ. Health, 49, 1-9, 1996.
10 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Chiu, J. F., Cheng, M. F., Kao, W. Y.:
Gastric cancer mortality and drinking water qualities in Taiwan. Arch.
Environ. Contam. Toxicol., 33, 336-340, 1997.
11 Yang, C. Y., Hung, C. F.: Colon cancer mortality and total hardness
levels in Taiwan�s drinking water. Arch, Environ. Contam. Toxicol., 35,
148-151, 1998.
12 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Cheng, M. F., Tsai, S. S., Hung, C. F.,
Tseng, Y. T.: Pancreatic cancer mortality and total hardness levels in
Taiwan�s drinking water. J. Toxicol. Environ. Health A, 56, 361-369,
1999.
13 Yang, C. Y., Tsai, S. S., Lai, T. C., Hung, C. F., Chiu, H. F.:
Rectal cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s drinking
water. Environ. Res., 80, 311-316, 1999.
14 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Cheng, M. F., Tsai, S. S., Hung, C. F., Lin,
M. C.: Esophageal cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s
water. Environ. Res., 81, 302-308, 1999.
Dr. Sajtos János orvos
"Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ
Országos Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi Intézete
Néptáplálkozási és Gyógyélelmezési Osztály
Fogyókúra a plasztikai sebészet tükrében
A fogyókúra során nem mindig a bizonyos szint felett egészségkárosító
hatású - többek között magas vérnyomást, cukorbajt és érelmeszesedést
okozó - hiperlipémiát, illetve a nagymértékű elhízást kell megszüntetni.
Gyakran van szükség diétára a test bizonyos részein kontúrt növelő helyi
elhízás miatt is. Ilyenkor, akárcsak az esztétikai sebészet alkalmával,
a testkontúr formálása a cél, ugyanis a nagyfokú fogyást követően a
hipertrofizált bőr alatti zsírszövet eltűnése következtében javul a
testkontúr.
Extrém esetekben az összehúzódásra csak bizonyos mértékig képes,
texturáltságát, tónusát nagymértékben elvesztő bőrfelesleg bizarr
küllemmel járhat. Ez az áll alatt, a comb, az alkar és a has tájékán,
valamint az emlők esetében a legfeltűnőbb. Ilyenkor az esztétikai
plasztikai sebészet jól ismert, klasszikus beavatkozásait végezzük (ritidektómia,
comb- és karplasztika, hasi der-molipektómia, masztopexia). Az
alábbiakban csak a zsírleszívást (liposzukciót) részleteznénk, amelyet
angolul liposculpturingnak, azaz testszobrászatnak is neveznek. (A szó
szerinti fordítása zsírszobrászat, de ez nem igazán adja vissza az angol
szó jelentését.) Ez a beavatkozás nagy segítséget nyújt a makacs, diéta-
és sportrezisztens helyi elhízás megszüntetésében. Meg kell azonban
jegyezni, hogy bár némely amerikai plasztikai sebész extrém mennyiségű
(10-12 liternyi) zsírt is leszív (ez azonban a zsírszövet fajsúlya miatt
alig több 6 kg-nál) intenzív terápiás háttérrel, autotranszfúzióval, ez
a beavatkozás nem alternatívája a fogyókúrának.
Etiológia
A pubertást követően a zsírsejtek (adipociták) javarészt csak
hipertrofizálnak, hiszen a hiperpláziájuk alig fordul elő. E sejteknek
igen nagy a zsírtároló képességük, mint azt az elhízás különböző
fokozataiban észleljük. Zsírleszívás során ezeknek a sejteknek kb.
70%-át távolítjuk el. A beavatkozás után visszamaradt 30%-nyi zsírsejt
kisebb arányban halmoz fel lipideket, mint a test többi részén. Így
érthetővé válik, hogy liposzukción átesett területeken a hatás hosszan
tartó lehet, elhízás nehezebbben alakul ki.
Történelem
Az első zsírleszívást az 1920-as évek végén egy francia sebész végezte
egy párizsi táncosnő lábikráján. A beavatkozásnak azonban tragikus vége
lett, ugyanis a szövődmények miatt a végtagot amputálni kellett. Ez
hosszú időre megpecsételte e műtét sorsát. Ismételt felfedezése a magyar
származású Fischer nevéhez fűződik, aki Olaszországban élt. Hódító
útját, s azt, hogy ma az egyik leggyakrabban használt esztétikai
sebészeti beavatkozásnak számít, a francia Illouz-nak köszönheti, akinek
révén Amerikában is elterjedt.
Technika
A bőrön ejtett metszésen keresztül (amely a kanül méretétől függően
néhány milliméter hosszú) bevezetjük a tompa végű zsírszívó kanült,
amelynek végein olíva alakú nyílás van, illetve nyílások vannak. A
kezelni kívánt terület bőr alatti kötőszövetében (szubkutiszában) az
eszköz előrenyomásával legyezőszerűen kialakítjuk a járatokat. Ezután
határozott előre-hátra irányuló mozdulatokkal szétroncsoljuk a
kötőszöveti sövények között felhalmozódott zsírszövetet, amelyet a kanül
végéhez szilikoncsővel csatlakoztatott motoros szívóval eltávolítunk. A
mechanikus technika mellett ultrahangos eljárás is használatos, amikor
is ultrahang roncsolja szét a zsírszövetet, de lassúsága miatt gyakran
az egyidejűleg alkalmazott fizikai eljárás dominál. A tompa végű eszköz
az ér- és idegképleteket megkíméli. Éles eszközöket csak ritkán
használunk, például a cellulitisz megoldására. Régebben az úgynevezett
száraz technika volt használatos, míg manapság az infiltrációs,
tumeszcens eljárás a gyakoribb. Ennek során tompa végű, tumeszcens tűvel
(ennek disztális negyedén oldalt minden irányban nyílások vannak)
speciálisan összeállított izotóniás, érösszehúzó és helyi
fájdalomcsillapító anyagot tartalmazó folyadékot juttatunk a beavatkozás
területére. Erre akkor is sort kerítünk, ha nem helyi, hanem általános
érzéstelenítésben végezzük a beavatkozást. Egyrészt az érösszehúzó hatás
miatt, másrészt a műtét utáni fájdalom csökkentése végett. A műtét végén
általában egy öltéssel zárjuk a nyílást.
Utókezelés
A műtét befejezése után azonnal speciális kompressziós ruhát kap a
páciens, amelyet négy-hat hétig éjjel-nappal viselnie kell, s még
zuhanyozáskor sem vehető le (hajszárítóval megszárítható, jól szellőző).
Huszonnégy-negyvennyolc órán keresztül jegelés javasolt. A varratot egy
hét múlva távolítjuk el. A testi megerőltetéstől négy hétig tartózkodni
kell. Ezután fokozatos torna kezdhető el, amellyel a hatodik hét végére
lehet visszatérni a műtét előtti életformához. Sportoláshoz a
későbbiekben is javasolt a kompressziós ruha viselése. Kezdetben a
beavatkozás területe duzzadt, vizenyős, ám ez a hatodik hétre
fokozatosan megszűnik. A végeredmény kb. hat hónap után várható.
Szövődmények
Vérömleny, bőr alatti gennyedés (szerencsére nagyon ritkán), érzékelési
zavar (általában egy-két hónap múlva megszűnik), bőrelhalás (az utóbbi
időben alig fordul elő, régebben is inkább az ultrahangos zsírleszívásra
volt jellemzőbb), bőrfelszíni egyenetlenség, pigmentzavar.
Dr. Urszán Albert sebész és plasztikai sebész szakorvos,
SkinCare Plasztikai és Lézersebészeti Klinika igazgató főorvosa
A tejfogyasztás élettani hatásai
A tej ősidők óta kiemelkedően fontos tápláléka az emberiségnek. Már az
időszámításunk előtti időből több kontinensen fellelhetők az erre utaló
régészeti bizonyítékok, s azóta is töretlen hagyományai vannak az
állattartásnak és vele párhuzamosan a tejfogyasztásnak. Elsősorban a
kérődzők tejét fogyasztjuk a legkülönfélébb formában, nyersen vagy
feldolgozott állapotban; jellemző azonban, hogy az élelmiszeripar
fejlődésével az egyre feldolgozottabb termékek irányába tolódik el a
fogyasztás. Ez azzal jár együtt, hogy a tej élettani hatásaiért felelős
komponensek mind mennyiségükben, mind minőségükben megváltoznak a
különböző termékekben. Bizonyos összetevők (pl. a tejzsír) mennyiségét
csökkentik a feldolgozás során, másokét viszont növelik, mintegy
"hozzáadott értéket" előállítva, elég, ha a kalciummal, fehérjével,
vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal dúsított termékekre, vagy az élő
flórás savanyított tejkészítmények esetében a baktériumkultúra
hozzáadására gondolunk.
A tej az ember fejlődésének minden életszakaszában olyan élettani
funkciókat segíthet vagy éppenséggel gátolhat, amelyek az egészséges
testi és szellemi fejlődést befolyásolhatják. Bizonyítottan kedvező
élettani hatásai folytán a tejnek egészségmegőrző szerepe van, a
szervezet immunrendszerét javíthatja, a táplálkozással összefüggő
betegségek java részét - pl. a szív- és érrendszeri betegségeket, a
magas vérnyomást, a vastagbél daganatos betegségeit, a csontritkulást
vagy a fogszuvasodást - illetően pedig betegségmegelőző hatása is
kimutatható. Bizonyos állapotokban, pl. a szív- és érrendszeri
betegségek kockázata vagy megléte esetén, a megítélése nem egyértelműen
kedvező, mivel a nagyobb zsiradéktartalmú tejfélék rendszeres
fogyasztása számottevő koleszterin- és telítettzsírsav-terhelést
jelenthet a szervezet számára. Nem elhanyagolható az sem, hogy a
populáció viszonylag nagy hányada különféle okok miatt nem vagy csak
nehezen tolerálja a tej fogyasztását; elsősorban a laktózintoleranciára
és a tejfehérjével szemben fellépő allergiára kell számítani.
A tej és a tejtermékek élettani hatásai szoros kapcsolatban vannak
összetételével, amely rendkívül bonyolult fehérje-, lipid-,
szénhidrátmátrixként fogható fel, a biológiailag aktív anyagok széles
skáláját felvonultatva, így tápértéke messze meghaladja az
energiatartalomból származó "tápláló" értéket (Gurr, 1992). A tej
energiatartalma elsősorban zsiradéktartalmával függ össze (a teljes
tejben 3,2-5,0%; a fölözött tejekben 1,4-2,8%, a zsírszegény tejben akár
0,1%). A tej zsiradékai közt mono-, di- és trigliceridek, foszfolipidek
és szterolok egyaránt vannak. Kiváló minőségű, komplett fehérjét
tartalmaz kolloidális diszperzióban, köztük immunglobulinokat is. A
szénhidrátok döntő hányadát a laktóz adja. Tetemes az ásványianyag- és
nyomelemtartalma, s elsősorban zsíroldékony vitaminok találhatók benne.
Az élettani hatások java része egy-egy fő tápanyagcsoporthoz kötődik;
ezen szempont szerint is lehetséges a didaktikus csoportosításuk (1.
táblázat).
|
Tápanyagcsoport |
Élettani szerep |
|
Fehérjék, aminosavak |
- struktúrfehérjék - növekedés, fejlődés, szükséges esetben energiaszolgáltatás |
|
- kalciumfelszívódás elősegítése (laktózzal együtt) |
|
|
- csontritkulás és fogszuvasodás elleni hatás |
|
|
- kazokinin, laktokinin |
- vérnyomáscsökkentő hatás (kalciummal együttesen) |
|
- kéntartalmú tejfehérjék |
- daganatképződést gátló (antikarcinogén) hatás |
|
- laktoferrin-derivátumok, glükoproteidek laktoglobulinok,b-laktoglobulin |
-a vas szállítása a vérben; antimikrobiális hatás -immunológiai funkciók; az A-vitamin felszívódásának serkentése |
|
- aminosavak (triptofán) |
- esszenciálisaminosav-forrás (niacin-előanyag) |
|
|
|
|
Lipidek, zsírsavak |
- energiaszolgáltatás |
|
- trigliceridek |
- idegrendszer fejlődése |
|
- foszfolipidek |
- membrán- és struktúrlipidek; zsíroldékony vitaminok transzportja |
|
- szterolok |
|
|
- hosszú szénláncú SFA (laurin-, mirisztin-, palmitinsav) |
- hormonelőanyagok - szérum T-koleszterin és LDL-koleszterin emelése |
|
- rövid szénláncú SFA |
- semleges vagy T-koleszterint és LDL-koleszterint csökkentő hatás |
|
- PUFA |
- esszenciáliszsírsav-forrás |
|
- rövid és közepes láncú (SC, MC) zsírsavak |
- jó felszívódás és emészthetőség (dietoterápia) - feltételezett káros hatások, egyértelmű bizonyítékok nélkül |
|
- transzzsírsavak |
|
|
- konjugált linolsav (CLA) |
- daganatsejtek növekedését gátolja (pl. melanóma, vastag- és végbél) |
|
- szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatát csökkenti |
|
|
- csontfejlődésre, csontanyagcserére való pozitív hatás |
|
|
- immunfunkciók erősítése |
|
|
- vajsav (kb. a tejzsírok 3%-a) |
- daganatellenes hatás (vastagbél, emlő, leukémia) sejtproliferáció és tumorgén-expresszió gátlása |
|
- módosított
zsírsav-összetételű |
- szérum HDL-koleszterinjének növelése |
|
|
|
|
Szénhidrátok |
- energiaszolgáltatás |
|
- elsősorban laktóz |
- bélrendszer fiziológiás baktériumflórája kialakulásának segítése |
|
- laktózbontás: glükóz + galaktóz |
- felszívódási folyamatok segítése - csecsemők agyszövetének fejlődése |
|
|
|
|
Vitaminok |
- zsíroldékony vitaminok, valamint B12-, B6-vitamin-forrás (laktovegetáriánus táplálkozás esetén kiemelt jelentőségű lehet) |
|
|
|
|
Ásványi anyagok |
- enzimrendszerek aktív csoportjaiban sokoldalú hatások |
|
- kalcium |
- egészséges csontfejlődés, csontritkulás gátlása |
|
- fogszuvasodás akadályozása |
|
|
- kálium, magnézium |
- vérnyomáscsökkentő hatás |
A tej tápanyagcsoportjai és élettani szerepeik
A tejfehérjék
élettani hatása
A tej fehérjéi közül meghatározó mennyiségű (80%) a kazein (alfa-,
béta-, gamma- és kappa-frakciók), míg kb. 20% az egyéb proteinek
(laktalbuminok, laktoglobulinok, immunglobulinok stb.) mennyisége.
Összességében a tejfehérjék a teljes tej energiatartalmának mintegy
21%-át adják, kiváló minőségű komplett fehérjeforrást szolgáltatva.
Emellett a tej fehérjéi igen változatos élettani hatásúak is, pl.
fogszuvasodás ellen védő hatás (sajtok), a gyomor-bél rendszerben
kifejtett antimikrobiális hatás, bizonyos rákféleségekkel szemben védő
hatás (pl. vastagbéldaganatok), az egészséges csontfejlődés elősegítése
- többek között a kalcium felszívódásán keresztül. Az általános hatások
között említésre méltó a vérnyomáscsökkentő hatás (kazokinin, laktokinin),
a tej kalciumtartalmával összefüggésben (Jorde et al., 2000), továbbá az
immunrendszerre gyakorolt hatása sem elhanyagolható.
Némely kutatócsoport szerint a csecsemőkori tejfogyasztás kapcsolatba
hozható az 1. típusú, inzulinfüggő diabétesz mellitusz (diabetes
mellitus, IDDM) előfordulási gyakoriságával: a bovin szérumalbumin
autoimmunválaszt indukálhat az arra érzékeny gyermekekben, azonban ezt a
megfigyelést más kutatók nem tartják megalapozottnak. Másik fontos
tényező, hogy a valódi, tejfehérjével szembeni allergia kialakulásának
veszélye is gyakori ebben az életkorban. Ezen tények ismeretében sok
táplálkozási ajánlás - így a WHO-é sem tartja helyesnek az egyéves
(minimálisan hat hónapos) kor alatti tehéntejfogyasztást.
Szénhidrátok - a tejcukor hatása
A tej szénhidráttartalmának túlnyomó részét a tejcukor (laktóz) teszi
ki, amely mintegy 30%-át adja a teljes tej energiatartalmának. A
tejfogyasztásnak megfelelő aktivitású laktáz enzimmel rendelkező
személyek esetén kifejezetten kedvező gyomor-bél rendszeri hatásai
vannak. A tejcukor a csecsemőkorban fontos szerepet játszik a
tejsavtermelő baktériumok megtelepedésének elősegítésében, s ezzel
hozzájárul a bélrendszer egészséges mikroflórájának kialakulásához,
továbbá védelméhez. Ugyancsak csecsemőkorban a laktóz bizonyítottan
szerepet játszik a kalcium és esetleg a foszfor felszívódásában is
(Miller et al., 2000); ez a hatás a felnőttkorban nincs igazolva teljes
mértékben. Részben ez is magyarázhatja a csecsemőkorban megfigyelt
nagyobb fokú kalciumhasznosulást. Glükóz és galaktóz csak kisebb
mennyiségben fordul elő a tejben, azonban a laktóznak a laktáz enzim
hatására való hidrolízisekor sok galaktóz keletkezik, amelynek fontos
szerepe van a csecsemők gyorsan fejlődő agyszövetének kialakulásában, de
súlyos károsodásokat is okozhat a szénhidrát-anyagcsere veleszületett
zavarában (galaktozémia).
A laktáz enzim csökkent működése, ritkábban teljes hiánya esetén a natív
tej- és tejtermékek fogyasztásakor gyomor-bél tünetek jelennek meg (laktózintolerancia).
Ez sok esetben nagymértékben csökkenthető savanyított (esetleg élő
flórás) tejtermékek vagy kereskedelmi forgalomban levő csökkentett
laktóztartalmú tej fogyasztásával, illetve a tej enzimes előkezelésével
(béta-galaktozidáz enzim; gyógyszertári forgalomban: Galantase - EGIS).
A tej zsiradékainak élettani hatása
A tejzsír mintegy 48%-át teszi ki a teljes tej energiatartalmának. Igen
bonyolult összetételű, mikroszkopikus partikulumokat tartalmazó emulzió
formájában van jelen a vizes fázisban; 97-98%-ban trigliceridek és
észtereik, valamint foszfolipidek és szterolok alkotják. A tejben
zsírokhoz kötve vannak jelen a zsíroldékony (A-, D-, E- és K-)
vitaminok.
A tejzsírok élettani (és kórélettani) megítélése "kétarcú".
Zsírsavösszetétele alapján (a zsírokon belül kb. 62% telített zsírsav [SFA],
30% egyszeresen [MUFA] és 4% többszörösen telítetlen zsírsav [PUFA]) nem
sorolható a kifejezetten "antiaterogén" zsírok közé. Nagy mennyiségű
hosszú szénláncú laurin-, mirisztin- és palmitinsav-tartalma növelheti
mind a szérum összkoleszterin-, mind az LDL-koleszterin-tartalmát.
Ugyanakkor rövid szénláncú zsírsavtartalma (kb. 10%) semleges vagy
kedvező hatású. A nagy zsírtartalmú tejek rendszeres fogyasztása azonban
mindenképpen tetemes koleszterin- és telítettzsírsav-terhelést jelent a
szervezet számára.
A tej rövid és közepes lánchosszúságú zsírsavai (SC, MC) gyorsan
szívódnak fel, könnyen emészthető energia- és zsiradékforrást
jelentenek; ennek a gyógyélelmezésben van fontos szerepe. A többszörösen
telítetlen zsírsavak az esszenciális zsírsavak kiváló forrásai. A tejben
rendesen is megtalálható transzzsírsavak (kb. 1-3% a tejzsíron belül)
esetleges káros biológiai hatása még ma sem egyértelműen bizonyított;
tanulmányok sokasága szól mellette és ellene is. Úgy látszik azonban,
hogy a tejben levő egyik izomer (transz-11-18:1) átalakulása kapcsán is
létrejövő konjugált linolsav (CLA) potenciális egészségmegőrző hatású.
Ennek legaktívabb izomerje a cisz-9, transz-11-18:2. A CLA már kis
koncentrációban is gátolja több malignus daganat növekedését.
Összefüggés látszik a nagyobb tejfogyasztás és az emlődaganatok csökkenő
gyakorisága között. A CLA szerepet játszhat a testtömeg és az
energiaforgalom szabályozásában, az egészséges csontfejlődésben, a
legújabb kutatások szerint pedig a szív- és érrendszeri betegségek
kockázatának csökkentésében is.
A tejben található mirisztinsavat illetően immunstimuláns hatást
igazoltak, míg az állati zsiradékok közül kiemelkedően nagy mennyiségű,
rövid láncú vajsavat tartalmazó tejzsír kifejezett tumorellenes (pl.
vastagbél- és emlődaganat, leukémiás sejtek) hatást mutatott több
vizsgálat során. A tej szfingolipid- és szfingomielin-tartalma - túl
azon, hogy fontos építőanyaga a fejlődő agyszövetnek - védőszerepet
tölthet be bizonyos típusú daganatok, valamint szív- és érrendszeri
betegségek ellen. A tej egyéb foszfolipidjei, a tejfehérjékkel
speciálisan kapcsolódva, a gyomor nyálkahártyájának "bevonásán"
keresztül fejtenek ki védőhatást. Az ún. módosított zsírsav-összetételű
(MUFA-gazdag) tejtermékek a vizsgálatok szerint a szérum
HDL-koleszterin-tartalmának növelésére is alkalmasak (Miller et al.,
2000).
A tej vitaminjainak és ásványi anyagainak élettani hatása
A tej és tejtermékek igen gazdagok elsősorban zsíroldékony vitaminokban,
de a B-vitamin-csoport tagjai is megtalálhatóak bennük (laktovegetáriánus
étrend esetén a tej az egyik legfontosabb B12- vitamin-forrás lehet!),
valamint sok ásványi anyag is nagy mennyiségben van benne. Ezeknek az
élettani szerepe jól ismert, mégis talán a legtöbbet a kalciumnak és a
D-vitaminnak az egészséges csontfejlődésre, mineralizációra való
hatását, valamint a csontritkulás megelőzésében játszott szerepüket
tanulmányozták. A kalcium (a tejfehérjékkel együtt) bizonyítottan
vérnyomáscsökkentő hatású (Jorde et al., 2000). A táplálékkal felvett
kalcium védőhatása legkifejezettebben azokban észlelhető, akik naponta
sok nátriumot fogyasztanak, s ún. "sóérzékenyek" (Miller et al., 2000).
A tej kálium- és magnéziumtartalma is hasonlóképpen vérnyomáscsökkentő
hatású. A tejben is megtalálható cink, szelén és jód sok fontos enzim
összetevője, míg a fluor többek között a csontba és a fogzománcba
beépülve játszik nélkülözhetetlen szerepet.
A tej és tejtermékek egyéb komponenseinek élettani hatása
A különféle tejtermékek, elsősorban a savanyítottak, kiemelt helyet
foglalnak el táplálkozásunkban. Egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy
kisebb a laktóztartalmuk, e szénhidrát felszívódása kedvezőbb,
fehérjekomponenseik mintegy "előemésztett" formában vannak jelen,
továbbá nagy a szervessav-tartalmuk. Ezen a termékcsoporton belül is
különlegesek azok a készítmények, amelyek élő kultúrát (általában
tejsavbaktériumokat) tartalmaznak. Élettani hatásuk igen széles, s
további előnyös tulajdonságaik is vannak a nem fermentált tejtermékekkel
szemben (Hove et al., 1999). Általános hatásként említhető, hogy
számottevően csökkentik a különféle patogén és egyéb baktériumtörzsek
által okozott hasmenés előfordulását, illetve lefolyásának súlyosságát.
A bélflóra kedvező irányba való módosításával előnyös immunológiai
hatások is megjelenhetnek. Ez vezethetett a speciálisan kialakított,
nagy immunglobulin-tartalmú ún. "immuntej" kifejlesztésére (Gurr, 1992).
Összefoglalás
A tej és tejtermékek fogyasztása, kedvező élettani hatásaik miatt, a
lakosság nagy része számára kifejezetten ajánlott. Bizonyos tényezők
figyelembevételével - elsősorban a savanyított tejkészítmények
fogyaszthatósága révén - ez az ajánlás kiterjeszthető a
tejcukor-érzékenységben szenvedők egy részére is. Egyéves kor után mind
a gyermekek, mind a felnőttek és az idősek egészségmegőrző,
betegségmegelőző étrendjében fontos szerepe lehet a megfelelő minőségű
tejnek és tejtermékeknek.
Tudatában kell lenni annak, hogy a tej sokoldalúan gazdag, kedvező
élettani hatásai nem egyetlen összetevőnek tulajdoníthatók.
Táplálkozásunknak és annak az egészségre gyakorolt hatásának
megítélésekor figyelembe kell venni az elfogyasztott élelmiszerek
teljességét, mennyiségi és minőségi szerkezetét.
Irodalomjegyzék
Bíró, Gy.: A tehéntej humánbiológiai szemszögből. Egészségtudomány,
32, 185-196. 1988.
Gurr, M. I.: Health and nutrition aspects of diary products: an
up-to-date report. Food Australia, 44, 421-425, 1992.
Hove, H., Nřrgaard, H., Brřbech Mortensen, P.: Lactic acid bacteria and
human gastrointestinal tract. Eur. J. Clin. Nutr., 53, 339-350, 1999.
Jorde, R., Břnaa, K. H.: Calcium from dairy products, vitamin D intake,
and blood pressure: the Tromsř study. Am. J. Clin. Nutr., 71, 1530,
2000.
Miller, G. D., Jarvis, J. K., McBean, L. D.: Handbook of diary foods and
nutrition. National Diary Council, 2000.
Szakály, S.: A tejféleségek és a tejkészítmények táplálkozási
jelentősége. Tejgazdaság, 59, 11-14. 1999.
Dr. Biró
Lajos, dr. Antal Magda
OKK-OÉTI
A jávorfaszörp-betegség
A veleszületett anyagcsere-betegségeket illetően mindenkinek a PKU (fenilketonúria)
jut először az eszébe, azonban a témával részletesebben foglalkozók
egyéb - általában hosszú és bonyolult elnevezésű - ritkaságokkal is
találkoztak.
A jávorfaszörp-betegség (MSUD = Maple Syrup Urine Disease) a Kanadában
őshonos juharfa nedvéből készített szirupról kapta a nevét, mivel a
betegek vizeletének és testnedveinek jellegzetes szaga megegyezik ennek
a közkedvelt édességnek az illatával. Veleszületett anyagcsere-problémák
esetén a diagnózis fontos eleme a testnedvek sajátságos szaga.
Az MSUD autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelynek
vezértünetei az élet első heteiben megjelenő táplálási nehézség, hányás,
aluszékonyság, fokozott tónus és merev izomzat, de gyakran görcs is
kialakul. Kezeletlen esetben a halál egy-két héten vagy néhány hónapon
belül bekövetkezhet.
A betegség hátterében a ketosav-dekarboxiláz enzim elégtelen működése
áll, amely a valin, az izoleucin és a leucin szintjének igen erőteljes
emelkedésével, illetve az alanin csökkent mennyiségével jár a vérben és
a vizeletben.
Cél a relatív fehérjeszegény diéta
Az étrend a relatív fehérjeszegénység mellett kevés leucint, izoleucint
és valint, ugyanakkor sok alanint tartalmazzon. A fehérjefelvétel
mennyisége megegyezik a korosztályos elvárásnak, mindössze az aránya
különbözik. Kétharmadát szintetikus aminosav-keverék adja, amely nem
tartalmazza az említett három aminosavat. A fennmaradó egyharmadot
természetes fehérjékkel pótoljuk. Elsősorban gyümölcsökből,
zöldségekből, fehérjeszegény tejpótlókból, gyümölcspépekből. A
fehérjeszegény élelmiszerek közül Fe-mini tésztákat, kenyérport,
tojáspótló port, süteményporokat, zsemlemorzsát, rizst,
zöldségkonzerveket, fehérjeszegény chipset, müzlit, csokoládét és az
étrend alapjaként keményítőt alkalmazzunk.
Nehézségek a diéta beállításakor
Minthogy e betegséget az újszülöttkori tömegszűrés kapcsán nem
vizsgálják hazánkban, a kis betegek baját általában későn
diagnosztizálják. Számukra a megszokott étrendtől eltérő, szokatlan
ízekkel való megismerkedés hosszú folyamat, amelynek során sok
figyelemre és türelemre van szükség a család és a gondozóközpontok
munkatársai részéről, hiszen a diéta életre szóló program!
Szerencsére jó tapasztalatokkal is rendelkezünk, amelyeknek
eredményeként figyelemmel kísérhetjük a hihetetlenül rossz, szinte
magatehetetlen állapotú gyermekek fejlődését, gyarapodását.
Kiss Erika dietetikus
Budai Területi Gyermekkórház, Anyagcsereszűrő és Gondozási Központ
Híres irodalmi személyiségek
"Hétköznapi kórok"
"Ő az ínyencek írója. (...) Senki nem írt annyi átéléssel az
étkezési szokásokról, és mutatott be annyi áhítattal számos
ételkölteményt, mint ő. Ugyanakkor meghökkentő, a megszokottól eltérő
prózai megoldásai az irodalom ritka ízeire fogékonyak számára jelentenek
különleges élményt."
(Hamar Péter)
Krúdy Gyula habzsolta az életet, nem ismert középutat
semmiben. A végletek embere volt, nem bírta elviselni a kötöttséget sem
a magánéletében, sem íróként. (Nem csatlakozott semmilyen művészeti
csoportosuláshoz.) Az írás, az alkotás volt az egyetlen és örök szerelem
számára. "Én írónak készültem: semmi másnak."
1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja nemesi származású
ügyvéd, anyja cselédlány. "Ha elfelejtettem volna mondani, most vallom
be, hogy én: szerelemgyerek vagyok. Zabigyereknek csúfoltak a messzi
gyermekkorban. Anyám szegény pórleány volt. De a legszebb nő, akit
valaha láttam. (...) Napsugár és humor jött vele, bár mindig csöndes és
kevés szavú volt."
"Gyűlölettel néztem a házra, amelyben én is laktam, hisz anyám
verejtéke, kínja, sóhajtása volt beépítve a kockakövek közé. (...) Ezért
kívánkoztam el oly ifjan a szülői háztól?" Apai nagyanyja neveli.
Gimnazista korában két idős barátra (az író Kálnay Lászlóra és a színész
Dálnoki Gaál Gyulára) akad, akik mellett belekóstol a kocsmázó
életmódba. Megismeri a kocsmázás szertartásait, a "megkedvesedés"
mámorát. "Olyan világból jött az irodalomba, amelyben az emberek el sem
tudták képzelni az életet, a nyírségi vinkó és a híres cigányprímás,
Benczi Gyula hegedűje nélkül" - írja róla Kozma Dezső
kismonográfiájában. Tizennyolc éves, mikor a fővárosba érkezik.
Rövidesen csaknem valamennyi lapnak a munkatársa lesz. Az Ifjúság című
novellagyűjteménye előtti ajánlás sorai az érzékeny lelkületű ember és a
lelki sérült gyermek gyermekkorának világát idézi. "Amennyit írtam,
amennyit szomorú voltam - az mind az én ifjúságom. Ha láttam valamit, ha
fájt valami - és mennyi sokszor fájt az, amit láttam -, akkor írtam."
Megfeszített munkatempóban dolgozik, hisz életeleme az írás, de
ugyanakkor szüksége is van a pénzre költséges és bohém életmódja miatt.
Járja az éjszakai kávéházakat, kiskocsmákat, ismerkedik a vendégeikkel.
Novelláinak a színhelyei is legtöbbször e helyek, amelyeket bejár a
korcsmaillat, hol kedvenc étek a velős csont, a húsleves, a malacpörkölt
és a pájsli, de nagy becsben van a vesevelő, a hal és a rákkülönlegesség
is. Az éjszakázás miatt sem hanyatlik megfeszített munkatempója, sorra
jelennek meg regényei, kiadványai, novelláskötetei. Az ilyen típusú
emberre mondják, hogy két végén égeti a gyertyát. Ennek ellenére is
roppant rokonszenves író, hiszen írásaiban azt érzi az olvasó: ezt az
életformát is az írói munkásságának rendeli alá, hogy minél hitelesebb,
színesebb legyen.
1926 végén bekövetkezik az, aminek az előjelei egy ideje már
mutatkoztak. Súlyos állapotban szállítják szanatóriumba, s hosszú időre
ágyhoz kötődik. "Egyszerre volt négyféle betegségem. (...) Máj, gyomor,
tüdő és szív követtek el szolgálati kihágásokat" - írja. Közülük a
legnagyobb gondot a szíve és az érszűkülete okozta, amelyeknek
következtében lelkileg is összeomlik, mivel eltiltják a munkától. Több
mint egy évig nem dolgozott, így nőtt az adóssága, holott minden
fillérre szüksége lett volna. 1927 őszén váratlanul féloldali szélütés
éri. Két hónapig nem tud írni semmit. 1930-ban mint fuldoklónak a
mentőöv, azt jelenti Krúdy számára a Baumgarten-díj. A díj visszaadja
életkedvét, további munkára ösztönzi. Orvosa tanácsát megfogadja, nem
iszik többé, így egészségi állapota is sokat javul. Szegényes
körülményei ellenére is kiegyensúlyozottnak látszik - már Óbudával is
megbarátkozik, ahova kényszerűségből költözött. Sokat sétál,
változatlanul nem iszik, hanem dolgozik. Ötvenkettedik születésnapján
megkockáztat egy pohár bort, s minthogy újra ráérez az ízére, ettől
kezdve örökös rabja marad. Súlyos szívbetegsége miatt gyorsítja
életkilátásainak romlását az óbudai kiskocsmák mindennapi látogatása,
éjszakai kimaradások. Csontvázzá soványodik, jártányi ereje sincs, újra
szanatóriumba kerül. Kezelőorvosának felesége így emlékszik vissza: "Egy
nap benyit Lévy doktor a beteg különszobájába, és ott látja a
borospalackot az ágy melletti asztalkán, és egy szál cigány húzza
nótáját a vén duhajnak. Nagy riadalom a kórházi fegyelem ilyetén
felborítása miatt. Mindenki azt várta, hogy a doktor, mint a
Hitközségnek felelős kórházigazgatója, a beteg rögtöni eltávolítását
fogja elrendelni, de ő csak bólogat és odaszól a cigánynak: - ťCsak
húzza tovább, itt maga a jobb doktor, mint én.Ť" Végül önkényesen
otthagyja a kórházat, s megfeszített erővel újra írni kezd. Hazafiatlan
cselekedettel vádolják (egy prágai magyar lapban publikál), e hír
hallatán összeomlik, újra felkeresi kedvenc kisvendéglőjét, s egy üveg
szilvánival tér haza. Másnap reggel holtan találnak rá. Utolsó útjára
elkísérték mindazok, akik az éjszakai életéből ismerték, de azok is,
akik írásait szerették. Sárai Elemér és bandája az író kedvenc nótájával
- "Lehullott a rezgőnyárfa ezüstszínű levele" - búcsúzott.
Bajnócziné Timár Klára
Városi Kórház, Kiskunfélegyháza
„Jobban teszed, ha a közötted és a digitális
világ
között folyó harcban a digitális világ oldalára állsz.”
J. Graf: Murphy számítógépes törvényei
Mért nem szeretem az internetet?
Mert
függőséget okoz: nem lehet abbahagyni. Mert felgyorsítja az amúgy is
szédítő sebességű információáramlást. Mert folyton ráébreszt, hogy
angoltudásom passzív.
Mert sokkal többet ülök a számítógép előtt a monitort bámulva. Mert nem
járok könyvtárba. (Edddig sem sokat jártam, de már esélyem sincs.) Mert
nem olvasok újságot, csak cikkválogatást. (Könyvet szerencsére még
igen.) Mert gyanakvóvá tesz: mindent és mindenkit ellenőrzök. Mert azt
is megtalálom, amit nem keresek. (Néha csak azt.) Mert már nem járok
bankba. (Ja, ezt szeretem.) Persze, mindezzel rengeteg időt spórolok –
hogy aztán azt is internetezéssel töltsem.
De, félre a tréfával! Bár, gondolom, senki nem vár tőlem tudományos értekezést, vagy komoly szakmai információt az internetről. Hiába is tenné: hiszen nem értek hozzá. És ez benne a bámulatos, akár a számítógépben: bárki a legcsekélyebb szaktudás nélkül használhatja és felhasználhatja a saját céljaira anélkül, hogy tudná, mi is ez pontosan és hogyan működik.
Mi kell hozzá? Kíváncsiság, információéhség, egy kis szabadidő. Még saját számítógép és internetkapcsolat sem: erre vannak az internetkávézók. Biztosan ismert már ez az elnevezés: olyan helyek, ahol néhány száz forint befizetésével úgynevezett gépidőt vesz az ember, amit olyan számítógép mellett tölt el, amelyen állandó az internetkapcsolat – és persze kávézni is lehet. Az internet cafék mellett internetrészleget a legtöbb nagy könyvesboltban, könyvtárban találunk. Nem kell megijedni: az itt dolgozók szívesen segítenek a kezdőknek, és nem csak fiatalok, egyetemisták használják ezt a lehetőséget. És aki még mindig ódzkodik, annak azt javaslom: kísértesse el magát segítőkész gyermekével.
De mit jelent ez a világháló? Mire használható? Elsősorban elektronikus levelezésre (e-mail) és információszerzésre. Az internet olyan hálózat, ahol adatforgalom folyik, az itt működő szolgáltatások közül legnépszerűbb a world wide web (www). Ezen a világméretű hálózaton rengeteg információ van dokumentumok formájában, melyeket weblapoknak, webhelyeknek hívunk, s melyeket megtalálhatunk webböngésző programunk segítségével (pl. Internet Explorer). Levelek letöltéséhez és elküldéséhez levelezőprogramra van szükségünk (mint pl. az Outlook Express). Ezeket a programokat ingyen adják a számítógép operációs rendszeréhez, az internet-előfizetéshez, illetve letölthetők (lemásolhatók) az internetről. Használatuk rendkívül egyszerű.
Az elektronikus levelezés, az e-mailezés szerintem már legtöbbünk számára jól ismert. A legjobb benne, hogy azonnal átpasszolhatunk csatolt dokumentumként egy jó étlapot, diétás receptgyűjteményt, képet, táblázatot vagy bármi mást – nem kell kinyomtatni, fénymásolni vagy floppyra tenni és elsétálni vele a célszemélyhez. Lassan már karácsonyi, szülinapi képeslapot is csak így kap az ember. És ehhez sem kell internet-előfizetés és saját számítógép. Számos olyan webhely van, ahol ingyenes e-mail címhez juthatunk: legismertebb a www.hotmail.com, de kedvelt a http://freemail.c3.hu is (legújabban a www.citromail.hu). Ezek segítségével bárhol a világon elolvashatjuk saját elektronikus leveleinket.
Az interneten keresgélni, böngészni sokféleképp lehet. Ha ismerjük a keresendő webhely nevét (ami gyakran cégnév vagy terméknév pl. www.alimenta.hu, www.suzuki.hu, vagy fantázianév, mely a tartalomra utal (www.index.hu, www.diet.hu, www.uj-dieta.hu, www.hazipatika.com stb.), elegendő begépelnünk, és máris megtaláltuk a keresett információt. Ékezetes nevek nincsenek, és a név után szerepel az ország azonosítója (ezt persze nem így hívják, de ne bonyolítsuk) mint a magyar lapoknál a .hu, a német lapoknál a .de, a nemzetközieknél a .com, a .org vagy a .net. Weblapja bárkinek lehet, és azt az interneten bárki elérheti.
Az
információkeresésben segítségünkre vannak a keresőprogramok. Ezek között
vannak általánosak (www.altavista.com)
és tematikusak (www.yahoo.com),
ahol témakörönként is keresgélhetünk. Nemcsak angol, magyar nyelven is
kereshetünk pl. a
www.altavizsla.hu,
a
www.google.hu
lapokon és az úgynevezett portálokon (www.index.hu,
www.origo.hu,
www.startlap,hu,
www.heureka.hu
stb.). Utóbbiakon híreket, programokat (moziműsor!) és sok minden mást
találunk, mint egy igazi újságban. Ha már itt tartunk: legtöbb
napilapnak, magazinnak van saját weboldala, ahol vagy a lapszámok teljes
anyaga, vagy azok kivonata megtalálható (olcsóbb, mint megvenni!).
Legegyszerűbb a keresőkeresés a
http://kereso.lap.hu
oldalon!
Az interneten fent van az egész telefonkönyv, MÁV- és autóbuszmenetrend
(www.elvira.hu),
a mozik, színházak, kiállítótermek (www.est.hu,
www.pestimusor.hu),
fitnesztermek, utazási irodák, repülőtársaságok kínálata (www.nagyutazas.hu).
Persze, aki már elkezdte használni az internetet, mindezt tudja. Hiszen pillanatok alatt belejön az ember, aztán már csak elszakadni nehéz. Azoknak szeretnék kedvet csinálni és egy kis bátorítást adni, akik még nem merészkedtek az elektronikus sztrádára.
Itt vannak például a szakmai informácók. Hány szakmai folyóirathoz férhetünk hozzá? Ahányra a munkahelyünk előfizet. Szóval egyre kevesebbhez. Nem így a webhasználó! Legjobb feliratkozni ingyenes szakmai hírlevelekre, akkor automatikusan az elektronikus postaládánkba hullik az információ. De elérhető az összes magyar és idegen nyelvű (angol változata szinte mindennek van) orvosi és dietetikai szakfolyóirat (honlapunkon, a www.diet.hu -n sok ilyet leírtunk a linkek menüben). Remek honlapja van az Egészségügyi Minisztériumnak (www.eum.hu), lehet figyelni a pályázatokat, a szakmai vagy betegszövetségek oldalait tanulmányozni, termékinformációkat beszerezni a gyártóktól. Több webhely népszerűsít táplálkozási témákat (www.fogyinfo.hu, www.mindmegette.hu), egyes lapokról (www.netpincer.hu, www.eszemiszom.hu) még ebédet is rendelhetünk magunknak vagy családunknak.
Előfordulhat, hogy előadásunkhoz, házidolgozatunkhoz vagy netán diplomamunkákhoz adatokra, szakirodalomra, vagy ábrára, illusztrációra lenne szükségünk, de lehet ez elsőszülöttünk kiselőadása is, amihez segítséget kér. A főbb címszavakra rákeresve több dolgozatnyi anyagot is könnyedén összegyűjthetünk az internetről! Ráadásul be sem kell gépelni, csak lekopizzuk a megfelelő részeket (persze a forrás megjelölésével).
Aki tud angolul, akár munkát is vállalhat valamelyik dietetikus szövetség website-ján keresztül. Aki nem tud, megtanulhat néhány ezer forintért (www.okta.to), és a neten gyakorolhat, szótárazhat ingyen. Persze, nemcsak nyelvet, a számítógépes ismeretektől a grafológiáig sok mindent el lehet sajátítani internetes távoktatás segítségével.
Vásárolhat is az interneten, akinek van mersze. Ha nincs, akkor is tájékozódhat termékekről és árakról. Például a könyvekről, szakkönyvekről, CD-kről, videokazettákról a www.libri.hu, www.fokuszonline.hu vagy www.uhu.hu oldalakon. Egyes nagykereskedők is megtalálhatók itt: www.groby.hu, vagy a híres nemzetközi www.amazon.com.
Banki átulalások lebonyolítása, rádióhallgatás, tévénézés, zenehallgatás, csevegés és még felsorolhatatlanul sok minden művelhető az internet segítségével, és a lehetőségek tárháza percről percre bővül. Hát lehet ezt szeretni?
A világháló iránt érdeklődő kezdőknek szívből ajánlom a Dummies könyvek sorozatból az Internet c. kiadványt, de nagyon hasznos az Egyszerűen sorozat Keresés az interneten c. darabja is.
Kovács Ildikó
Flair Flow Europe - Flair Flow Hungary
A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszerek minőségjavítása
A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszertermékek piaca
egyre növekszik, s ehhez új alkotórészekre és ismeretekre van szükség
annak érdekében, hogy az ilyen típusú termékeket kiváló érzékszervi
minőségben lehessen gyártani. Ilyen élelmiszerek a
margarinok/kenőkrémek, salátadresszingek, tejipari és sütőipari
termékek.
A zsírutánzó vagy zsírpótló termékek olyan anyagok (főképpen különböző
biopolimerek), amelyeket a csekély zsírtartalom kompenzálása végett
használnak, amelyek olajos textúrát tesznek lehetővé, s kiváló
érzékszervi minőségűek. Ilyen biopolimerek a cellulózok, keményítők,
alginátok, kazeinátok, zselatinok és dextránok, amelyek gyakran
fázisszétválást idéznek elő az élelmiszerekben. Ismereteink
korlátozottak - különösképpen szisztematikus és elméleti szinten -
funkciójukat és optimális feldolgozási feltételeiket illetően.
Időnként többféle biopolimer kombinációjára van szükség a jó
organoleptikus minőség elérése érdekében. Ilyenkor még összetettebb a
funkciók megértése, valamint az interferencia optimalizálása közöttük és
az élelmiszermátrix-komponensek között. A feldolgozási műveletek,
különösen a hőkezelés és a nyírás (keverés, szivattyúzás stb.) fontosak,
mivel nagymértékben befolyásolják a termék mikrostruktúráját és végső
állagát.
Az ezúttal tárgyalt, befejezett FAIR-projektnek az volt a célja, hogy
tudományos elveket állítsunk fel és validáljunk előnyös
termék-mikrostruktúrák létrehozása végett a biopolimer-keverékek
feldolgozásának ismeretében. Kritikus feladat volt azt a mértéket
megállapítani, amely szerint a nem élelmiszer-ipari szektorban jelenleg
rendelkezésre álló tudományos megközelítések a mikrostruktúrák és
terméktulajdonságok dizájnja (polimerek, összetett anyagok és emulziók)
tekintetében átvihetők az élelmiszer-ipari alkalmazásra.
A legnagyobb erőfeszítések az alginát és a kazeinát, illetve a zselatin
és a dextrán keverékének vizes diszperziójára irányultak. Matematikai
modelleket vizsgáltak meg és alkottak, egy mikrostruktúra
(fázisszétválasztás és stabilizálás, részecskefelaprítás, koaleszcencia,
aggregáció stb.) kialakulását tanulmányozták, kísérleti üzemi
tanulmányokat elemeztek "komputeres folyadékdinamikával", a feldolgozási
paraméterek hatását vizsgálták, továbbá off-line és on-line technikákat
dolgoztak ki a mikrostrukturális változások mérésére videótechnikák és
ultrahang alkalmazásával.
Projekt száma:
(FAIR-CT97-3022/BIOMIX)
Projektkoordinátor:
Prof. Wim Agterof
Unilever Research
P. O. Box 114
3130 AC Vlaardingen,
THE NETHERLANDS
Telefon: (+31) 10-460-5260.
Fax: (+31) 10-460-5025.
E-mail:
Wim.Agterof@unilever.com
A dokumentumot készítette:
Mr. F. Holm, Food Group Denmark, 2001. december.
A testtömeg csökkentését segítő gyógynövények
A
kisebb-nagyobb mértékű testtömegfelesleg és az elhízás sokaknak okoz
közérzeti zavarokat, lelki és testi gyötrelmeket. Az elhízás okai
sokfélék lehetnek, közülük a mennyiségben és minőségben helytelen
táplálkozást, illetve a mozgáshiányt a leggyakoribbak közé sorolják.
A testtömeg karbantartására, a súlyfelesleg kialakulásának megelőzésére,
valamint a kóros elhízás és az azt kísérő betegségek kezelésére számos
gyógynövényt, illetve azok hatóanyagait tartalmazó készítményt
ajánlanak. Az elsősorban vizelethajtó, székletrendező/hashajtó,
emésztésjavító, étvágycsökkentő, továbbá a zsírégetés folyamatát
felgyorsító gyógynövények, illetve növényi készítmények alkalmasak arra,
hogy állandó részévé váljanak a szakorvos által összeállított kezelési
programoknak: a fogyókúrás és salaktalanító, valamint a fitnesz- és
léböjtkúraprogramoknak. E készítmények nemcsak az
anyagcsere-folyamatokra hathatnak kedvezően, hanem elősegíthetik a
szervezetben felhalmozódott káros anyagcseretermékek kiürülését,
ráadásul javíthatják a közérzetet is.
A
legtöbben azért isznak például kora tavasszal fogyasztó és/vagy
méregtelenítő hatású gyógyteát, hogy a télen felszedett kilóktól
megszabaduljanak és szervezetük felfrissüljön. Ha a gyógyteakúra mellett
csökkentjük az energiafelvételt, s a zsíros és nehéz ételekkel szemben
előnyben részesítjük a zöldségeket és a gyümölcsöket, illetve fokozzuk a
testmozgást (hetente több alkalommal tornázunk, kocogunk, kirándulunk,
kerékpározunk vagy úszunk), viszonylag könnyen megszabadulhatunk a
néhány kilogrammos testtömegfeleslegtől.
A kísérletek szerint az étkezések előtt gyümölcslével vagy gyógyteákkal
bevett ún. széklettömeget növelő, ártalmatlan növényi hashajtók (pl.
lenmag, bolhafűmag) duzzadóképességüknek köszönhetően teltségérzetet
keltenek, ezáltal enyhén csökkentik az étvágyat, ezért a
fogyókúraprogramok összeállításakor érdemes e kísérleti eredményeket is
figyelembe venni.
A rendszeres testmozgás és a megfelelő diéta mellett fogyasztott
salaktalanító gyógyteák, illetve gyógynövénytartalmú készítmények nem
csak a rendes testtömeg fenntartásában vagy a kisebb testtömegfeleslegek
megszüntetésében lehetnek a segítségünkre. Alkalmazhatók étrendi
kiegészítőként és terápiás készítmények formájában is az elhízás
következményeként fellépő betegségek (például magas vérnyomás,
epebántalmak, az immunrendszer csökkent védekezőképessége, rákos
betegségek, emlő-, méh-, bél-, vesebetegségek), valamint bizonyos
mozgásszervi bántalmak (pl. sokízületi gyulladás) megelőzésére és/vagy
kiegészítő kezelésére. Ehhez azonban ajánlatos szakorvos és/vagy
fitoterápiás szakember tanácsait igénybe venni.
A fogyókúrát segítő gyógyteákban és készítményekben levő vizelethajtó
növényi részeknek elsősorban a káros anyagcseretermékek eltávolításában
van szerepük, de ásványianyag-forrásként is figyelmet érdemelnek (ilyen
például az aranyvessző, a csalánlevél, a zsurlólevél, a lestyángyökér, a
gyermekláncfűgyökér vagy a kukorica bibeszála). Mellettük fontosak a máj
működésére (is) kedvezőn ható, az epetermelést és -kiválasztást fokozó
növényi részek (pl. máriatövismag, articsókalevél, gyermekláncfűgyökér,
fekete retek), a székletrendező vagy hashajtó gyógyteaalkotók (pl.
kökényvirág, bodzavirág, kutyabengekéreg, szennalevél), valamint az
emésztést segítő enzimek (papain, bromelain) és növényi részek (pl.
köménymag, édesköménymag, ánizsmag).
A fogyasztó hatású, fogyókúrát segítő készítményeknek gyakran
alkotórészei az antrakinon-származékokat tartalmazó növényi hashajtók
(pl. szennalevél és -termés, kutyabengekéreg, rebarbaragyökér), ezeknek
a hosszabb időn - hónapokon - keresztül való fogyasztása azonban a
kedvezőtlen mellékhatások miatt nem ajánlatos!
A
gyógyteák és fogyókúrás készítmények összeállításakor az említett
növények/növényi részek mellett fontos szerepük van azoknak a növényi
alkotórészeknek is, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak
vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. csipkebogyó, hibiszkuszvirág,
matétealevél), hiszen csökkentett energiafelvétel és a kiválasztás
fokozása esetén nő a vitamin- és ásványianyag-fogyasztás jelentősége.
Az európai fitoterápiában elterjedt fogyasztást segítő gyógynövények
mellett egyéb növények is figyelmet érdemelnek. Bizonyos vizsgálatok
szerint a zöld tea fogyasztása felgyorsítja a zsírégetés folyamatát, s
ezzel csökkenti a testtömeget. Az ájurvédikus gyógyászat elvei szerint
összeállított zsírégető hatású, étrendkiegészítő készítmények egyik
fontos alkotórésze egy narancsméretű, tökféle növény, a Garcinia
cambogia gyümölcsének héjkérge, illetve annak kivonata. A
héjkéreg legfontosabb hatóanyaga a hidroxi-citromsav (HCA). A HCA
fontosabb tulajdonságai: csökkenti az elraktározott zsír mennyiségét,
fokozza a glikogén szintézisét, csökkenti az étvágyat, növeli az
elfogyasztott tápanyagok - főként a zsírok - metabolizmusát, gátolja a
túlzott mértékben felvett szénhidrátok koleszterinné való átalakítását.
A Közép- és Dél-India trópusi erdeiben honos Gymnema sylvestre csökkenti
a szénhidrát utáni éhséget, ennek köszönhetően segíti a fogyást,
pontosabban a felesleges energiafelvételt. Bizonyos barnamoszatok (pl.
Laminaria-, Macrocystis- és Nereocystis-fajok) fogyasztását pedig abban
az esetben tartják eredményesnek, ha az elhízás hátterében csökkent
pajzsmirigyműködés húzódik meg.
A felsorolt néhány példa azt mutatja: a gyógynövényeknek és
hatóanyagaiknak, illetve a belőlük előállított készítményeknek szerepük
lehet az elhízás megelőzésében, az elhízás és a miatta kialakuló
betegségek kiegészítő kezelésében, azt azonban szem előtt kell tartani,
hogy fogyasztásukat életmódváltást is célzó kezelési stratégiába kell
beépíteni, mert egymagukban nem várhatunk tőlük csodákat.
Dr. Babulka Péter
Egészségesebben
Ebben az évben új sorozatot indítunk, amelyben áttekintjük az
"Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010" főbb pontjait,
különös tekintettel azokra a területekre, amelyeken a dietetikusok a
megvalósításba bekapcsolódhatnak. Erre az MDOSZ a Magyar Dietetikusok
Országos Szövetségének szakmai lehetőségei az Egészséges Nemzetért
Népegészségügyi Programban címmel javaslatot is tett.
Most nem érek rá az egészségemmel foglalkozni
Magyarországon háromszor többen halnak meg szívkoszorúér-betegségben,
négyszer többen agyérbetegségben az EU-országok átlagához képest (és még
folytathatnám a sort). Bizonyára már több szakember találkozott az
emberek sajátos reakciójával (a megbetegedési és halálozási adatok, az
életmódváltás említése kapcsán): legyintenek, és sokan azt mondják,
valamiben meg kell halni. Ezt a kis hurkát, kolbászt már csak
megengedhetem magamnak; túlterhelt, túl fáradt vagyok, hogy még tornázni
is elmenjek vagy sétáljak egy fél órát; a hét végén pedig ott van a
bevásárlás, a főzés, a takarítás stb. Miért menjek orvoshoz, ha nincs
semmi bajom? Ha néha egy kicsit megszédülök is, de hamar elmúlik.
Teljes meggyőződéssel mondja az ember ezeket az érveket mindaddig, amíg
élete és munkaereje teljében nem kap mondjunk infarktust. Szerencsés
esetben sikerült kórházba kerülnie, s ezután következnek a végtelennek
tetsző pillanatok: túléli-e, s ha igen, milyen mértékű volt az
infarktus? Az eredmény: hosszú betegállomány, munkából való kiesés,
gyógyszerköltségek, amelyek igen megterhelik a családi kasszát,
rehabilitáció, küzdelem a munkahelyért, ha az ember még képes dolgozni.
Azt gondolom, ilyenkor már kissé késő feltenni a kérdést: valóban megéri
"a most nem érek rá az egészségemmel foglalkozni" szemlélet? Aki már
átélte mindezeket, tudja, hogy nem!
Meddig élünk?
A születéskor várható átlagos élettartam 1999-ben a férfiaknál
hatvanhat, a nőknél hetvenöt év volt. A nők kb. hat évvel, a férfiak
nyolc évvel élnek kevesebbet csak azért, mert Magyarországon és nem az
EU-tagállamok valamelyikében születtek. A rengeteg ledolgozott munkaév
után átlagosan alig jut négy év a férfiaknak a nyugdíjas évekből, s az
is milyen életminőségben. Ebben az életkorban ugyanis már sokan
szenvednek valamilyen krónikus betegségben. Természetesen az okok
hátterében nemcsak az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a kevés
mozgás, a túlzott alkoholfogyasztás, a szűrővizsgálatok hiánya vagy
annak elhanyagolása áll, hanem az ország gazdasági fejlettségének
jelenlegi foka, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, az egészségügyi
ellátás helyzete, a környezetszennyezés és a hiányos egészségkultúra.
Hogy mindez ne így legyen, ebben segíthet a Népegészségügyi Program és
természetesen mi saját magunk. Csak közös erővel lehet az
egészségromlást megállítani és visszafordítani. Nem azt kell keresni, ki
volt a hibás, hanem kinek milyen feladata van ezen a területen, s abban
hogyan lehet együttműködni.
Célok és feladatok
Célkitűzések nélkül nem végezhető jó munka sem rövid, sem
hosszú távon. A kitűzött célokhoz kell a megvalósításukhoz szükséges
feladatokat, emberi erőforrásokat és anyagi javakat rendelni.
Melyik az az öt legfontosabb cél, amelyet a program 2010-ig szeretne
megvalósítani?
- El kell érni, hogy a lakosság számára az egészség az egyik legfőbb
emberi érték legyen, de nemcsak szóban, hanem tettekben is, vagyis az
egyén saját maga is aktívan vegyen részt egészsége megőrzésében.
- Szavatolni kell az egészséges fejlődést a fogantatástól egészen a
felnőttkorig.
- Az egészségben eltöltött életévek számát növelni kell.
- A születéskor várható élettartamot a férfiaknál legalább hetven, a
nőknél legalább hetvennyolc esztendőre kell növelni.
- Csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az öt pontot elolvasva kiderül, hogy megvalósításukban az egyénnek és az
államnak is szerepet kell vállalnia. Most tekintsük át röviden a
feladatokat!
- Egészséges életre nevelés.
- Célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetése.
- Az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése.
- A mozgáskultúra fejlesztése.
- A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás,
drogfogyasztás) elleni küzdelem.
- Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése.
- A járványügyi biztonság erősítése.
- Az élelmiszer-biztonság feltételeinek javítása.
- Az egészséget támogató környezet kialakítása.
- Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése.
A célok elérését a feladatok megvalósításán keresztül tizenhét alprogram
segíti.
Fontos szerepük van a rossz halálozási adatokért felelős betegségek
(szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi betegségek) elleni
programoknak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a szívinfarktus és
az agyérbetegségek okozta halálozás gyakoriságának csökkentése, a
daganatos betegségek számának csökkentése, az egészséges életkezdet és
gyermekkor feltételeinek megteremtése, a járványügyi biztonság fokozása,
az egészséges táplálkozás elterjesztése, az élelmiszer-biztonság
javítása.
Egy tízéves időszakot átölelő programnál is évenként meg kell nézni,
melyek az adott időszakra - ezúttal a 2002-re - vonatkozó legfontosabb
feladatok:
- az egészséges életmód "divatba hozása": testmozgásra és egészséges
táplálkozásra buzdítás, a dohányzás csökkentése,
- egészséges gyermekkor feltételeinek megteremtése,
- szűrővizsgálatok kiterjesztése,
- az esélyegyenlőség megteremtése,
- az idő előtti halálozás csökkentése.
Ezek, bizony, nem kis feladatok. Sokakban felmerülhet a kérdés: miért
fontos nekem e népegészségügyi program?
Természetesen fontos, hiszen rólunk szól. Az egészség érték, s a
megőrzéséért tennünk kell. Felnőttként a többségünk már nemcsak a saját
egészségért, hanem családja - párja, gyermeke, sokszor szülei -
életviteléért is felelős, illetve azt pozitív és negatív irányban
egyaránt befolyásolhatja. Munkánknál, hivatásunknál fogva pedig számos
program megvalósításában lehetünk érintettek közvetve vagy közvetlenül.
Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése
Az átlagos emberöltő során a szív több mint kétmilliárdszor
"dobban". Hazánkban azonban sok hatvanöt évesnél fiatalabb ember szíve
nem doboghat ennyit: a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri
betegségek vezetik. Éppen ezért a Népegészségügyi Program tizenhét
alprogramjának egyike a Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának
csökkentése.
A legtöbb szívroham alattomos. A kialakulását elősegítő kockázati
tényezők már évekkel, sokszor évtizedekkel előbb elkezdik romboló
tevékenységüket.
A koszorúér-betegség több tényező hatására következik be. Közülük jó
néhányat nem tudunk befolyásolni, de számos rizikófaktort (pl.
dohányzást, magas vérzsírszintet, magas vérnyomást, elhízást,
mozgásszegény életmódot, túlzott alkoholfogyasztást) kiküszöbölhetnénk.
Ebből következik, hogy mindenki javíthatja a helyzetét, ha megvizsgálja
eddigi életmódját, s a szükséges változtatással csökkenti a
koszorúér-betegség és a szívroham kockázatát.
Míg a nyugat-európai országokban az életmódban bekövetkező kedvező
változások hatására a keringési rendszer betegségei okozta halálozás
mértéke csökkent, addig hazánkban nőtt.
Milyen pozitív példák állnak előttünk?
- Észak-karéliai Program. E program 1972-ben indult Finnországban
összkormányzati összefogással: az állam és a társadalom együtt tett meg
szinte mindent a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás csökkentése
végett. Mi lett az eredmény? 1972-ben még a férfi lakosság 52%-a
dohányzott, 1992-ben már csak a 32%-a.
A táplálkozás módosításának hatására 15%-kal csökkent az
összkoleszterinszint a lakosság körében. Megszervezték a
magasvérnyomás-betegségben szenvedők gondozását, a felvilágosítás
hatására nőtt a rendszeres fizikai aktivitást végző emberek száma.
Mindezek hatására Finnországban 1970-től 1996-ig 65%-kal csökkent a
szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás a hatvanöt évesnél fiatalabb
korosztályban.
- A szívbetegségek okait feltáró orvosi kutatások egyik fontos állomása
a Framingham-vizsgálat, amely 1948-ban Bostonban kezdődött. Kimutatták,
hogy a magas vérnyomás az egyik kockázati tényező. A koszorúserek
betegségei háromszor-ötször gyakrabban fordulnak elő azoknál az
embereknél, akik magas vérnyomásban szenvednek.
Hazánkban az életmód, a környezet és az egészségügyi ellátás együttesen
okozták a kedvezőtlen tendenciát. A szív- és érrendszeri betegségek
megelőző, gyógyító és rehabilitációs ellátásának hiányosságai, az
elhízottak nagy száma, a túlzott zsiradék-, ezen belül az ajánlottnál
nagyobb telítettzsír-felvétel, a túlzott koleszterinfogyasztás, a
mozgásszegény életmód, a dohányzás stb. egymás hatását erősítik.
Milyen célokat tűzött ki a tények ismeretében a Népegészségügyi Program
2010-ig?
A hatvanöt évesnél fiatalabb lakosság koszorúér-betegség miatti
halálozásának csökkentése. A rendszeres kezelésben részesülő magas
vérnyomásos betegek részarányának növelése. A szív- és keringési
rendszeri betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésének fejlesztése:
az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerűsítése, a dohányzás
visszaszorítása.
Hol és hogyan kapcsolódhatnak be a dietetikusok az infarktus miatti
halálozás megelőzésébe a hagyományos kórházi tevékenységen
(szaktanácsadáson, speciális diétán) túl?
- A megelőzés érdekében ismeretterjesztő előadásokat kell tartani,
amelyeket regionális szinten lehet megszervezni a lakosság számára. Az
egységes tematikára épülő ismeretterjesztő előadások célcsoportja:
gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek. Tematikája: a táplálkozással
befolyásolható rizikófaktorok a magas vérnyomás, a cukorbaj, a
hiperkoleszterinémia, az elhízás stb. szempontjából.
- A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló füzetek
készítése, amelyek magukban foglalják a táplálkozással összefüggő
kockázati tényezőket. Ezek a füzetek az előadásokhoz és azoktól
függetlenül is felhasználhatók lennének. Az egyszerű, érthető formában
megírt füzetek a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos
rizikófaktorokat tárgyalnák, javaslatokat, ötleteket, étrendeket és
recepteket tennének közzé minden korosztály számára.
- Egy modellértékű rehabilitációs program (szívinfarktuson és
bypass-műtéten átesett betegek rendelkezésére álló rehabilitációs
program) elterjesztése. Ennek keretében heti két rendelés alkalmával
szakemberek működnek közre a gyógytornában, a pszichoterápiában, a
betegséggel összefüggő kardiológiai ismeretek elsajátíttatásában és a
táplálkozási szaktanácsadásban.
Az említett javaslatok gyakorlati megvalósulásáig is sokat tehetünk
kórházi munkánk során. Eredményt kitartó munkával és nem látványos
alkalmankénti akciókkal érhetünk el. Galénosz, az ókori Görögország
híres orvosa még úgy gondolta, hogy a szív olyan, mint egy kemence,
amely elégeti a beérkező vért, s hőt termel belőle a szervezet számára.
Azóta sokat változott a tudomány. Napjainkban már "szívügyeink" java
része jól kezelhető, gyógyítható. A Népegészségügyi Program
megvalósításával hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a kezelés, s a
rizikófaktorok csökkentése révén kevesebb ember idő előtti halálát
okozhatják a szív- és érrendszeri betegségek.
Erdélyi Aliz dietetikus
A dietetikusok lehetősége a fitnesz
területén
Most
lehetőségünk nyílik betekinteni az egyik legmodernebb budapesti
fitneszstúdióban dolgozó dietetikus életébe és munkájába.
- Hogy és mikor kerültél a dietetikusi hivatás közelébe?
- Talán kezdjük a legelején. Az érettségi után "némi" szülői kérésre,
mivel anyukám is dietetikusként dolgozott, jelentkeztem az Egészségügyi
Főiskola Dietetika Szakára. Bár tudtam, hogy ez a választás részemről
átmeneti megoldás - hiszen mindig is a Magyar Testnevelési Egyetem felé
kacsingattam -, 1990-ben megszereztem dietetikusi diplomámat. A leendő
munkahelyemet is aszerint választottam ki, hogy hegyi úton kerékpárral
megközelíthető legyen, s a "munkaidő vége felé" a fehér köpenyt
futóruhára cserélve a Budai-hegységben tudjam róni a kilométereket. Így
esett a választás a BM Kórház Budakeszi úti részlegére, ahol a főiskolai
gyakorlatom alatt szemügyre vettem a "terepet".
- A kórházban dolgozó kollégáid hogyan fogadták ezt a fajta
megszállottságodat?
- Most már őszintén elmondhatom, hogy több mint tíz évvel ezelőtt
(1990-ben kezdem el dolgozni) ez a fajta sportos életmód még elég
rendkívülinek számított, s a fogadtatás is ilyen volt. Később az emberek
az utcán és a munkahelyemen is elismeréssel fogadták, hogy télen-nyáron,
esőben-hóban kora reggel kerékpárral kelek útra, s munkaidő után futom a
megszokott kilométereket.
- A kórházi munkádtól milyen úton jutottál a fitneszteremig?
- Mint ahogy említettem, a munkám mellett rengeteget sportoltam,
aerobikra is jártam. Az aerobikórákon ért sikerektől felbuzdulva
döntöttem el, hogy én is aerobikoktató leszek. 1991-ben elvégeztem a
Magyar Testnevelési Egyetem által szervezett aerobikoktatói tanfolyamot,
majd nagy elszántsággal vetettem be magamat az aerobikoktatók közé.
Először a munkahelyemen próbáltam a gyakorlati tudásomat csiszolgatni a
kórházi dolgozók nagy-nagy örömére. Ezeket az órákat mind a mai napig
szívesen emlegetik. Itt szólnék még egy "rossz" szokásomról, ugyanis
mindig mindenkit megpróbálok rávenni a rendszeres testmozgásra, s ehhez
akadtak áldozatok is. Legkedvesebb kolléganőm (Károly Jánosné) némi
segítséggel (megmutattam és lemértem neki a kilométereket) rendszeres,
intenzív gyaloglásba kezdett: heti három alkalommal 4-4 kilométert tesz
meg. Az eredmény kilogrammban mérhető, de a laboreredményeken is látható
volt, a jobb közérzetről nem is beszélve. Sajnos, a kilométerek már nem
fogynak a lába alatt, hiszen már nem vagyunk kolléganők.
A dietetikusi fizetésemet éveken keresztül kiegészítettem az
aerobikoktatással; heti négy-öt órát tartottam különböző helyeken. Az
elméleti és gyakorlati tudásom frissítésére rendszeresen jártam
különböző kongresszusokra; elsősorban azokat részesítettem előnyben,
ahol a táplálkozás és a testmozgás együtt került terítékre. A Magyar
Elhízástudományi Társaság egyik nyári kongresszusán hallottam először a
személyi edzésről. Rögtön tudtam, hogy erre vártam idáig, ez az, amit
igazán nekem találtak ki. 2000 júliusában kaptam kezembe a Personal
trainer oklevelet. Már annak az évnek a nyarán elkezdtem dolgozni a
kórházi nyolcórás állásom mellett délutánonként egy fitneszstúdióban
mint dietetikus és personal trainer. Hamar rájöttem, hogy ez a reggeltől
estig tartó "műszak" hosszú távon számomra elképzelhetetlen, hiszen a
rendszeres sportolást semmiképp sem akartam abbahagyni.
A döntés nem volt nehéz, s e tekintetben nem csak anyagi dolgokra
gondolok, hiszen a kórház légköre lehangoló volt számomra az egészségtől
duzzadó fiatalok által látogatott fitneszteremhez képest. Mivel szeretem
végleges elhatározásaimat a biztosra alapozni, 2000 nyarán átkértem
magam napi négyórás munkaidőbe a kórházban, amíg nem láttam döntésem
bizonyosságát. Elképzelésem beigazolódott, s fél év után, 2001
januárjában kiléptem a kórházból.
- Volt-e anyagi beruházásra szükséged, hogy önálló dietetikusként
érvényesülni tudjál?
- Nagyon jó a kérdés. Ha valamibe belefogok, azt csak tökéletesen
szeretem csinálni. A fitneszstúdiókba is úgy mentem már, hogy
kidolgoztam egy szolgáltatást és az ahhoz tartozó árakat. A hagyományos
szóbeli szaktanácsadást nem láttam elég meggyőzőnek, mivel az emberek
szerintem valami kézzel foghatóbb dolgot szeretnének. A kórházi munkám
során ismertem meg a Nutri Comp programot, amelyet ideálisnak találtam
professzionális szolgáltatásom alapjául. Hogy ezt a programot tudjam
használni, természetesen számítógépet meg nyomtatót kellett vennem, és
persze, programot is. Úgy gondoltam, hogy ez a beruházás meg fog
térülni, s ez később beigazolódott. A dietetikai szolgáltatásomhoz még
hozzátartozik egy testzsírmérő készülék is, amely szintén nagy
érdeklődést vált ki pácienseim körében. Ez a kezdeti beruházás kb. 300
000 Ft-ba került.
- Most már mesélj a konkrét dietetikai szolgáltatásodról is!
- Megmondom őszintén, a konkrétumokról nem szívesen beszélek, mivel
mindent a saját ötleteim alapján dolgoztam ki, ezért egyedi, s ennek
pont az egyedisége az egyik lényege. Röviden talán annyit, hogy nincs
két egyforma tervezett étrend, amelyekhez természetesen a NutriComp
program segítségét veszem igénybe.
- A dietetikusi munkád mellett, gondolom, jut időd másra is. Mivel
foglalkozol mostanában emellett és a szabadidődben?
- A fitneszteremben az étrendtervezés mellett tartom a személyi
edzéseket, ez napi kb. négy órát vesz igénybe. Heti egy alkalommal a BM
Nyugdíjasok Klubjában egyénre szóló dietetikai szaktanácsadást tartok,
háromnapos táplálkozási anamnézist veszek fel, s testalkati
paramétereket (testmagasságot, testtömeget, testzsírszázalékot, has- és
csípőkörfogatot) rögzítek, amelyeket dr. Halmy László professzor úr az
előadásaiban dolgoz fel. Heti két alkalommal az Euro-Obesitás Egyesület
Életmód klubjában a túlsúlyosok mozgásterápiáját vezetem, míg a már
említett volt kolléganőm a dietoterápiát állítja össze. A munkám mellett
sok szabadidőm marad a számomra továbbra is létfontosságú hobbijaimra, a
lovamra és a kutyámra, amelyekkel együtt rovom az erdei kilométereket.
Nekem ez az igazi szabadság!!!
Farkasdy Edina
Tájékoztató
Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület új, saját kidolgozású,
interdiszciplináris programot indít, amelynek célja az egészségmegtartó
és betegséget megelőző táplálkozási modell bevezetése. A képzés
kezdésének tervezett időpontjai: 2002. április 6., 2002. május 11. A
jelentkezési határidő mindkét esetben az előző hó 25-éig. A képzés
helye: 1097 Bp., Fehér Holló út 2., Hotel Rila. A képzés díja: 15 000
Ft, pontértéke 40. A jelentkezési lapot az ETE címére kell megküldeni:
1097 Bp., Drégely u. 19., fax: 1/216-5069. A programmal kapcsolatos
bővebb információ: Lőrinczné Táborfi Júlia, az ETE titkára, tel.: 06-20/
945-9131.
Felhívás
2002. április 3-án 11 órától az Egészségügyi Minisztérium
tanácstermében sajtótájékoztatót rendez Hellmut Lützner az Aktív
dietetika című könyvének megjelentetése alkalmából. A szerző a
helyszínen is kapható könyvét dedikálja. Az érdeklődő dietetikusokat,
táplálkozási szakembereket arra kérjük, hogy részvételi szándékukat az
alábbi faxszámon - névvel, pontos címmel megjelölve - jelezzék:
1/217-0404.
Továbbképzés
A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány 40
órás továbbképző tanfolyamot rendez Táplálékallergia,
Táplálékintolerancia, Adatbank címmel.
A tanfolyam helye: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 1088
Budapest, Szentkirályi u.14.
Időpontja: 2002. május 13-17.
Tanfolyamunkat az ESZTB 39 pontra értékelte.
Jelentkezni lehet: írásban (levélben vagy faxon): Táplálékallergia,
Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány, 1088 Budapest, Szentkirályi
u.14. fax: 06-1/486-2761.
További felvilágosítás kérhető dr. Szépvölgyi Gábornétól munkaidőben a
486-4823, munkaidő után a 06-30/361-8067-es telefonszámon.
Továbbképzés
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2002. április 15-e és 19-e
között A dietetikai szakellátás fejlesztése a kardiológiai
rehabilitációban címmel 40 órás továbbképzést szervez főiskolát végzett
dietetikusok számára. A rendezvény helyszíne: Szent László Kórház, 19.
épület, kis tanácsterem (1097 Bp., Gyáli út 5-7.). A tanfolyam 35
továbbképzési pontot kapott, amelynek igazolását az MDOSZ a tanfolyam
befejeztével minden hallgató számára kiadja. Az egyhetes tanfolyam díja
8000 Ft/fő, amely tartalmazza az étkezéseket is. Szállásról mindenki
maga kell gondoskodjon. A tanfolyamról szóló részletes értesítést és
jelentkezési lapot a vezető dietetikusok számára megküldtük. A
jelentkezéseket 2002. április 5-éig lehet a szövetség címére postán,
faxon vagy e-mailen megküldeni. Bővebb információ: 06-1/374-1347.
Figyelem!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének telefonszáma megváltozott!
Az új számok: tel./fax: 06-1/374-1347, tel.: 06-1/374-1328. A szövetségi
iroda címe és e-mail címe változatlan: 1051 Bp., Arany János u. 31., IV/65.,
e-mail:
mdosz@mail.externet.hu.
Kiadványcsomag
Tájékoztatjuk a kollégákat, hogy a Magyar Táplálékallergia és
Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány 2001-ben kiadott csomagjai az
idén már nem érvényesek, mivel a gyártók erre az évre már nem vállaltak
garanciát. Az alapítvány összeállította az idei FreeFrom
élelmiszerlistáját, amely a régebbiek mellett, új termékekkel bővítve,
de a hagyományos allergénekre tagolódva ismerteti a 2002-ben garanciával
ellátott termékeket. A 15 füzet a szövetség irodájában 1500 Ft-ért
megvásárolható. Kérünk Titeket, hogy a betegeknek csak az új füzetekben
lévő termékeket ajánljátok!
Dietetikusok - védőnők konferenciája
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Védőnők Egyesülete
közösen rendezi meg 2002. május 16-án (csütörtökön) a Semmelweis Egyetem
Elméleti Tömbjének dísztermében közös kongresszusát. A közös konferencia
helyszínének címe: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. A rendezvény témája:
az egészséges táplálkozás népszerűsítésének lehetőségei gyermekkorban,
valamint a szakemberek ismereteinek bővítése a táplálkozástudomány
legújabb eredményeivel. A tematikában helyet kap az állapotos nők és
kismamák táplálkozása, a csecsemők táplálása, a szoptatás, a bélrendszer
immunszisztémája, a zsírok és zsírsavak szerepe, az elhízás, a
hipertónia, a táplálékallergia, a diétás ellátást nyújtó intézmények, a
dietetikusok és védőnők együttműködése, a média és a reklám szerepe a
gyermekek táplálkozásában.
A jelentkezési lapot az újságban mellékeltük. Tájékoztatjuk a
kollégákat, hogy a rendezvény pontszerző. A rendezvényre mindenkit sok
szeretettel várunk!
VI. Szakmai Konferencia
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2002. október 12-én
(szombaton) rendezi meg VI. Szakmai Konferenciáját Budapesten, a Magyar
Kultúra Házában. A konferencia helyszínének címe: 1089 Bp.,
Szentháromság tér 6. A téma három területet ölel fel: a fitoterápia, a
gyógyszeres kezelés és a dietoterápia összhangja, a testtömegcsökkentő
táplálékkiegészítők felhasználása, különös tekintettel a sportolók
táplálkozására, valamint az új táplálkozási irányzatokkal kapcsolatos
hitek és tévhitek. A rendezvény pontszerző konferenciának minősül.
Részletes tájékoztatást és jelentkezési lapot a nyár elején
minden MDOSZ-tag számára postázni fogunk. A rendezvényre mindenkit sok
szeretettel várunk!
Külföldi közlemények
1. Finer, N.: Low-calorie diets and sustained weight loss. Obes. Res., 9
(Suppl. 4), 290S-294S, 2001.
2. Blundell, J. E., Gillett, A.: Control of food intake in the obese.
Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 263S-270S, 2001.
3. Mela, D.J.: Determinants of food choice: relationships with obesity
and weight control. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 249S-255S, 2001.
4. Elia, M.: Obesity in the elderly. Obes. Res., 9 (Suppl. 4),
244S-248S, 2001.
5. Deckelbaum, R. J., Williams, C. L.: Childhood obesity: the health
issue. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 239S-243S, 2001.
6. Giovannucci, E.: Insulin, insulin-like growth factors and colon
cancer: a review of the evidence. J. Nutr., 131 (Suppl. 11),
3109S-3120S, 2001.
7. Sahota, P. et al.: Randomised controlled trial of primary school
based intervention to reduce risk factors for obesity. BMJ, 323,
1029-1032, 2001.
8. Anderson, J. W., Konz, E. C., Frederich, R. C., Wood, C. L.:
Long-term weight-loss maintenance: a meta-analysis of US studies. Am. J.
Clin. Nutr., 74, 579-584, 2001.
9. Astrup, A.: Healthy lifestyles in Europe: prevention of obesity and
type II diabetes by diet and physical activity. Public Health Nutr.,
4(2B), 499-515, 2001.
10. Goran, M. I., Gower, B. A.: Longitudinal study on pubertal insulin
resistance. Diabetes,. 50, 2444-2450, 2001.
11. Sartorio, A. et al: Short-term changes of cardiovascular risk
factors after a non-pharmacological body weight reduction program. Eur.
J. Clin. Nutr., 55, 865-869, 2001.
12. Lauber, R. P., Sheard, N. F.: The American Heart Association Dietary
Guidelines for 2000: a summary report. Nutr. Rev., 59, 298-306, 2001.
13. Mokdad, A. H. et al.: The continuing epidemics of obesity and
diabetes in the United States. JAMA, 286, 1195-1200, 2001.
14. Wahlqvist, M. L., Wattanapenpaiboon, N.: Hot foods - unexpected help
with energy balance? Lancet, 358, 348-349, 2001.
14. Poppit, S. D. et al.: Long-term effects of ad libitum low-fat high
carbohydrate diets on body weight and serum lipids in overweigh subjects
with metabolic syndrome. Am. J. Clin. Nutr., 75, 11-20, 2002.
15. Hill, J. O.: A new way of looking at obesity. Nutrition, 17,
953-966, 2001.
Magyar közlemények
1. Halmy, L.: A táplálékfelvétel monoaminergiás szabályozása.
Orvostovábbképző Szemle, 2000. nov., 6-7.
2. Audikovszky, M., Lovas, A., Jerome, A., Pados, Gy.: Elhízottak
rizikóstatusa és táplálkozási szokásai Magyarországon. Táplálkozás,
anyagcsere, diéta, 2, 2-6., 1997.
3. Kovács. F., Halmy, L.: Kalóriaszegény étrend és ivókúra hatása a
zsír- és szénhidrát-anyagcserére. Komplementer Medicina, 4, 10-12.,
2000.
4. Halmy, L.: A táplálékkiegészítők szerepe fogyókúrák során.
Hippocrates, 2, 163., 2000.
5. Czinner, A.: A táplálkozás mennyiségi és minőségi szabályozása.
Magyar pediáter, 23, 229-231.
6. Yanovski, J. A., Yanovski, S. Z.: Az ünnepek alatti
súlygyarapodásról. Családorvosi fórum, 2000. máj., 14.
7. Glazer, G.: Az elhízás hosszú távú gyógyszeres kezelése, 2000.
Hatékonyság és biztonság. JAMA-HU, 3, 813-824., 2001.
8. Endrőczi, E.: Az obesitas neuroendokrin szabályozása. Orvosképzés, 1,
1-74., 2001.
9. Hamptman, J. et al.: Az orlistat szerepe az obesitas hosszú távú
kezelésében az alapellátás keretei között. JAMA-HU, 3, 315-323., 2001.
10. Resch, M.: Az elhízás pszichoszomatikus szemléletű gyógyítása.
Komplementer Medicina, 5, 15-19., 2001.
11. Pados, Gy.: Túlsúly-elhízás megelőzése és kezelése. Medintel
Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Recenzió
Takács Sándor "A nyomelemek nyomában" című könyvéről.
Régen hiányzó munkát jelentetett meg a Medicina Könyvkiadó Rt. a
közelmúltban.
A kiváló munka a nyomelemek problematikájának elméleti és gyakorlati
vonatkozásait nagy szakavatottsággal, magas szakmai színvonalon
tárgyalja, tudományosan és a gyakorlat szintjén egyaránt. A kitűnően
szerkesztett, igényesen megírt könyv 265 oldalt tesz ki.
A könyv két fő részből áll. Az első, általános részben az elméleti
alapokat, a nyomelemkutatás és a gyakorlat aktuális kérdéseit, a
vizsgálati lehetőségeket, a nyomelemek természetes és emberi
tevékenységből származó (mesterséges) forrásait ismerteti. Tárgyalja
továbbá a nyomelemek hiányából vagy a túlzott felvételükből eredő
hatásokat, toxicitásukat, a iatrogén eredetű károsodások kérdéskörét és
a nyomelemek egymás közötti illetve más anyagokkal való kölcsönhatásait
stb.
A részletes részben a szerző a periódusos rendszer 37 elemét, azonos
szerkezeti keretben, abc-sorrendben tárgyalja a következő alcímek alatt:
Előfordulás - felhasználás;
Jelenléte a környezetben;
Felszívódás - kiválasztás;
Tünetek és következmények;
Karcinogenitás, mutagenitás.
A könyvet jól szerkesztett tárgymutató teszi könnyen kezelhetővé. Méltán
számíthat a népegészségügy bármely területén dolgozóknak, a táplálkozási
szakembereknek, a gyógyító team tagjainak az érdeklődésére. Mindazoknak
a figyelmébe ajánlom, akik gyógyítással és megelőzéssel foglalkoznak.
Dr. Barna Mária