• Főoldal
• Kapcsolat
• Hírek
• Tanácsadás
• Könyvajánló
• Regisztráció
• English

Új Diéta 2002/01-es szám:

<<vissza az előző oldalra

01 - EFAD Fórum Budapesten [3]
02 - A kalóriaszegény étrend [4]
03 - Túlsúlyosak gondozása [5]
04 - Fogyókúrák és megítélésük [6]
05 - Testkontrolldiéta a szakember szemével [7]
06 - Fogyókúra a plasztikai sebészet tükrében [10]
07 - A tejfogyasztás élettani hatásai [11]
08 - A jávorfaszörp-betegség [13]
09 - Híres irodalmi személyiségek [14]
10 - Miért nem szeretem az internetet? [15]
11 - A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszerek minőségjavítása [16]
12 - A testtömeg csökkentését segíto gyógynövények [17]
13 - Egészségesebben [18]
14 - A dietetikusok lehetosége a fitnesz területén [20]
15 - Szövetségi élet [21]
16 - Irodalomszemle [22]
17 - Álláshirdetések

 

---

EFAD Fórum Budapesten

Az Európai Dietetikus Szövetségek Federációja (EFAD) 1978-ban alakult, így 2003-ban lesz huszonöt éves. Az első EFAD FÓRUM-ot, az európai dietetikusok konferenciáját 1993-ban rendezték Hollandiában, majd kétévente került rá sor. A FÓRUM-on a huszonkét tagország részvevőin kívül Ausztrália, az amerikai kontinens, Dél-Afrika és India is képviseltette magát.
Az ötödik FÓRUM Budapesten lesz 2003. május 4-e és 7-e között a margitszigeti Thermal Hotelben.
Arra szeretném a kollégákat bátorítani, hogy vegyenek részt a konferencián. Reményünk van arra, hogy az itteni létszám jóval meghaladja majd az eddigiekét. Európa szívében, könnyen megközelízhető helyen, mérsékelt szállásköltségek mellett többek számára elérhető lesz a magyarországi FÓRUM.
A FÓRUM programja kötött. Az első nap délutánján az EU hivatalaiból, a WHO-tól, a minisztériumokból, az európai projektek részéről hangzanak el előadások.
A második nap délelőttjén két párhuzamos szekcióban a prevenció és a dietetikusképzés a fő téma. Délután minden előadáshoz kapcsolódóan workshopokon lehet eszmét cserélni.
A harmadik nap délelőttjén a két fő témakör az élelmezés és a gyakorlati dietetika. A délután hasonlóan alakul, mint az előző napon.
Az utolsó nap délelőttjén európai, illetve regionális szintű témákat érintő előadások, díjátadás, a következő FÓRUM bejelentése, valamint a konferencia záróelőadása hangzik el.
A FÓRUM-on való részvétel szponzori támogatás esetén mindenki számára elérhető. Bő egy év áll rendelkezésünkre a szervezéséhez. A szponzori támogatást feltétlenül segíti, ha előadásunk vagy poszterünk szerepel a tudományos ülésen.
Az említetteken kívül bármilyen erre a fórumra alkalmas témát szívesen fogad a bírálóbizottság és a hallgatóság.
2002. december 15-éig kell a posztereket és előadásokat beküldeni bírálatra. A poszter elkészítése könnyebb. Először ennek a feltételeit szeretném ismertetni. A munkákat egy négytagú nemzetközi bizottság bírálja el.
A munkák névtelenül, egyszerű sorszám szerint szerepelnek a bírálóknál.
A bírálat szempontjai:
- a téma eredetisége (egy jó cím rengeteget számít!),
- a vizsgálat céljának világos leírása,
- a vizsgálati módszer ismertetése, bemutatása,
- az eredmények bemutatása, statisztikai számítások,
- egyértelmű következtetések levonása,
- a munka globális tudományos, illetve gyakorlati értéke.
Összesen 6x5 pontot lehet kapni, 15 pont alatt nem szerepelhet a poszter.
Az előadásokat illetően is hasonlók az elvárások: a téma rövid bemutatása, a vizsgálat célja, vizsgálati módszerek, beteganyag, adatok, eredmények, következtetések, maximum három irodalmi hivatkozás.
Az újságon keresztül kaptok értesítést, s ne feledjétek, hogy a honlapunk is tájékoztatást nyújt: www.diet.hu.
Tavaly a bírálóbizottságban dolgoztam, így hiszem, hogy a magyar dietetikusok maximálisan meg tudnak felelni az elvárásoknak. Bízom abban: a munkában eltöltött idő és a hátralevő egy év sokakat késztet arra, hogy megossza tapasztalatait az európai kollégákkal.

Henter Izabella
MDOSZ főtitkár, EFAD-küldött

---

A kalóriaszegény étrend

Összefoglalás
A túlzott energiafelvétel főként a nagyarányú zsírfogyasztásban mutatkozik meg a hazai lakosság körében. A WHO által is javasolt optimális 30% helyett eléri, sőt meg is haladja a 35-40%-ot. A túlsúlyos, elhízott betegek száma kb. 55%. Ez hozzájárul a hipertónia, a szív- és érrendszeri betegségek, az időskori cukorbaj és az ízületi betegségek kialakulásához.
A kalóriaszegény étrend

A túlzott energiafelvétel főként a nagyarányú zsírfogyasztásban mutatkozik meg a hazai lakosság körében, amely az optimális 30% helyett eléri vagy meghaladja a 35-40%-ot. Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a túlsúlyosak és az elhízottak nagy arányához, amely a lakosságnak kb. az 55%-át teszi ki. Ez nagymértékben hozzájárul többek között a hipertónia, a szív- és érrendszeri betegségek, az időskori cukorbaj és az ízületi betegségek kialakulásához, de viszonylag nagy az epekőbetegség aránya is (2, 4, 6, 8). Az elhízást mindaddig elhanyagolják, míg panaszokat nem okoz. Számos európai országban megfigyelhető a lakosság folyamatos hízása, s az Egyesült Államok statisztikái is rendkívül rosszak: már a gyermekeknél megfigyelhető a romló tendencia, amely szerint közülük minden ötödik elhízott, és a serdülők illetve a felnőttek körében is gyakori a kövér testalkatú (10).
A fogyást elősegítő étrendek régen többnyire névhez kötöttek voltak. Például a Banting-kúra névadója egy röpiratot terjesztő beteg volt, aki miután sikeresen lefogyott, a saját fogyókúráját ismertette a nagyközönséggel. A lényege a napi 1600 kcal energiafelvétel, amely sok fehérjéből, ám kevés szénhidrátból és zsírból tevődik össze. Ebstein 1882-ben szokványos fehérjefelvétel mellett kevés szénhidrátot és bő zsírfogyasztást engedélyezett 1400 kcal értékig. Schweninger napi 1600 kcal mellett folyadékmegszorítást javasolt. Pennington 1953-ban 50-60 g szénhidrát mellett zsírdús étrendet ajánlott, és így tovább, mígnem a rengeteg változat, kísérletezés és vita után eljutottunk a mai, elfogadottnak tartott variációhoz, amelynek kalóriamegszorítás a lényege megfelelő szénhidrát-, zsír-, fehérje- és energiaszázalékra osztva (5).

Energiaszükséglet
Az energiaszükségletet az alapanyagcsere és a fizikai tevékenység határozza meg. Az alapanyagcsere, amely a szervezet fenntartásához szükséges minimális energiatermelés teljes nyugalomban, egyénenként változó. A nagyobb zsírmentes testtömeg nagyobb alapanyagcserét eredményez. Férfiaknál általában 5-10%-kal nagyobb az alapanyagcsere, mint a nőknél, s az élet előrehaladtával tízévenként 2-3%-kal csökken. Különböző állapotok befolyásolják, például a menstruációs időszak, a lázas állapot, az alvás és sok egyéb hormonális állapotváltozás (1, 7). Az alapanyagcsere kiszámításához táblázatok (WHO), illetve képletek állnak rendelkezésre, ilyen pl. a Harris-Benedict-képlet. Ahhoz, hogy meghatározzuk az elhízás mértékét, legegyszerűbb a testtömegindex (BMI) kiszámítása. Jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetén elfogadhatjuk a 25 feletti BMI-értéket túlsúlyt jelölő állapotnak, míg kóros vagy súlyos elhízásról 35 feletti BMI esetén beszélünk. A kalóriaszegény étrendhez elegendő a kis energiatartalmú diéta, amely 800-1500 kcal/nap mennyiséget jelent. Rendszerint arra törekszünk, hogy az alapanyagcseréhez éppen szükséges energiamennyiséget határozzunk meg, s minél jobban kiküszöböljük az éhségérzetet. Fontos szempont az is, hogy lehetőleg tartsuk be a WHO által javasolt, az egészséges étrendben előírt energiaszázalékos megoszlást. A zsírfelvétel csökkentésével ez 25-30 energia%, 55-60 E% szénhidrát és kb. 12-15 E% fehérje (0,8 g/ttkg/nap fehérje). Ezek betartása mellett a fogyás megindulásától számított első három hónapban havi 4 kg-os fogyás, majd havonta 2 kg testtömegcsökkenés elfogadott a normál testtömeg eléréséig. A nagyon kis energiatartalmú étrend állandó felügyeletet és táplálékkiegészítőket igényel (3).

A kalóriaszegény étrend jellemzői
Ez olyan étrend az emberek szemében, amely szenvedést okoz, hiszen koplalni kell. Ahhoz, hogy a félreértéseket eloszlassuk, a kalóriamegszorítás mibenlétét meg kell ismertetni a fogyni kívánókkal, mielőtt rászánják magukat a diétára. A tapasztalatból gyűjtött ismeretek, a kézről kézre járó röplapok, a saját elgondolású akciók, a divatlapokban olvasott étrendi tanácsok néha drasztikus diétára vezetnek, amely vitamin-, ásványianyag- és nyomelemhiányt okozhat. Gyengeségérzet, a munkaképesség csökkenése, valamint az immunrendszer összeomlása következhet be, s a serdülő- és fiatalkorú nők körében gyakran anorexia nervóza alakul ki. A fogyókúra azonban nem csak a mai kor divatja. A történelem során gyakran előfordult a maihoz hasonló szemléletmód, amely a karcsúbb testet találta szépnek. Például a rómaiak folyamatosan formálták testüket, hogy az izmos, de vékony legyen, s a bőrük szép maradjon (9). Ezzel ellentétben a barokk kori ember a gömbölyded formákat kedvelte. Duci, pirospozsgás puttók, telt, erős alkatú Aphroditék, Pszichék kerültek ki a művészek keze alól. Például Rubens németalföldi festő előszeretettel vetette vászonra a porcelánbőrű telt aktokat.
A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek feladata, hogy ismertessék, egyénre szólóan állítsák össze és kövessék nyomon a fogyókúrázó étrendjét. Az eredményes fogyókúrához lelki támaszra, irányításra van szükség. Az emberek sokszor nem képesek kivárni, hogy a testtömeg csökkenjen, ekképp a fogyókúrát feladják. Mit gondol a fogyni vágyó? Azt, hogy ha nem eszem, biztosan lefogyok. Valóban, ha semmit sem enne, előbb-utóbb megindulna a fogyás folyamata, de azzal együtt a gyengülés és a szenvedés is kezdetét veszi, s mindezt az anyagcsere felborulása tetézi. A páciensek többnyire nem ismerik a szervezet védekezési reakcióit, általában nincsenek tisztában a zsírraktárak tartósságával, s nem tudják, hogy koplaláskor először a szénhidrát ürül ki az izmokból. Az éhezés ellenére a zsír csak lassan kezd ürülni. A reményvesztés elkerülése végett ismertetnünk kell a napi ötszöri, kis mennyiségű étkezésre való áttérést az adott kereteken belül. A következő fontos lépés az időpontok betartása: az étkezésre naponta azonos időben kerüljön sor, s este 6 óra után lehetőleg ne legyen étkezés.
Köztudomású, hogy az irodában ülve vagy a tűzhely mellett állva nem tudunk elegendő energiát elégetni. Bár a hajszolt életmód mellett nehéz megvalósítani, de nem nagy áldozat az elszánt fogyni vágyótól, ha naponta 30 percet mozog. A terhelés azonban nem lehet túlzottan dinamikus jellegű (amilyen az aerobik, a kocogás vagy a futás), mert az megterheli az ízületeket és a csontrendszert. Tornát, gyorsabb ütemű, határozott gyaloglást, illetve sétát ajánlunk. Ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásáról, amely naponta minimum 2,5 liter legyen víz, ásványvíz vagy cukormentes tea formájában! Ezeknek ugyanis nincs energiatartalmuk. Előnyös az energiaszegény rostos ital is, mert éhséget csillapító teltségérzetet idéz elő. A nagyobb mennyiségű rostfelvétel, amely főként vízben nem oldódó diétás rostokból áll (cellulóz, hemicellulóz, lignin), napi 25-35 g-ot jelent. E rostféleségek főként gabona eredetű korpakészítmények formájában fogyaszthatók, de jó hatású a vízoldékony pektin is. A kalóriamegszorítást illető szénhidrátcsökkentés elsősorban a krisztalloid cukrokra vonatkozik. Az édes ízhatású mesterséges édesítőkből nem származik felesleges energia, ezért jól beiktathatók az étrendbe főzés, sütés, befőzés során. Az édesítők káros hatásától való félelem azonban sokakat visszatart a használatuktól.

Nyersanyagok kiválasztása, ételkészítési eljárások
A főzéshez és sütéshez csekély mennyiségű étkezési olajat ajánlunk, amely lehet napraforgó-, szója- vagy repceolaj. Az ízfokozó zsiradékot a pároláshoz, a diétás rántás készítéséhez vagy a pácoláshoz kell felhasználni. A zsiradék teljes megvonása hosszú távon a zsírban oldódó vitaminok hiányára vezethet. Az ételkészítési eljárások közül a párolás, a főzés, a gőzben főzés, a grillezés, a fóliában vagy sütőzacskóban sütés, a roston sütés, a sóágyon való sütés alkalmazható. Az ételkészítéshez teflonedény, cserépedény, jénai tál, kukta, öntöttvas vagy dupla aljazatú edény használata javasolt. Az étrend elsősorban zöldségeken és főzelékféléken alapuljon, gyümölcsökkel és teljes kiőrlésű gabonamagvakkal kiegészítve, s mindennap legyen benne teljes értékű fehérje, pl. sovány tej, sovány sajt, kefír, natúr joghurt, néha egy-egy darab lágy vagy főtt tojás, valamint sovány fehér hús (nyúl-, csirke-, pulykahús).
Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sok tanács nem őrződik meg, ha nem rögzül az emberben. A tanácsadó füzet a beteget segítheti, míg a táplálkozási naplója információt szolgáltat arról, amit csinál. Ez tartalmazza a beteg által fogyasztott élelmiszereket, ételeket és adagjukat. Lehetőség szerint az ételkészítés módjait is jegyezze fel a beteg. Ebből már elegendő adathoz juthatunk a tápanyagszámításhoz és az értékeléshez.
 
Irodalom
1. Barna, M.: Táplálkozás - diéta. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1996.
2. Bíró, Gy., Antal, M., Zajkás, G.: Nutrition survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992-1994. Eur. J. Clin. Nutr., 50, 201-208, 1996.
3. Bíró, Gy., Lindner, K.: Tápanyagtáblázat. Medicina, 1994.
4. De Chatel, R.: Hipertónia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987.
5. Góth, E.: A gyakorló orvos könyvtára. Elhízás. Medicina, 1969.
6. Halmy, L.: Az elhízás mai szemlélete Psychiatr. Hung., 11(3), 257-265., 1996.
7. Morava, E., Antoni, F.: Az emberi táplálkozás alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.
8. Pados, Gy.: A hypertonia nem gyógyszeres kezelése. Hypertonia és Nephrológia, 1, 7-22., 1997.
9. Révay, J.: A százarcú ókor. Móra Könyvkiadó, 1962.
10. Satter, E.: How to get your kids to eat ... but not too much. Palo Alto, Bull Publishing Co., 1987.

Fejős Szilvia főiskolai tanársegéd,
Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Pécsi Képzési Központ, Humán Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék

 

---

Túlsúlyosak gondozása

2001 júliusában kéthetes, bentlakásos kurzust szerveztünk súlyfelesleggel rendelkezők részére cégtámogatással. Orvos, dietetikus, mozgásterapeuta, pszichológus, egészségnevelő és ápoló tevékenykedett a programban. A kurzuson az étkeztetési teendők és az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatás az én feladatom volt. Nagyon aktív, érdekes tizennégy nap volt, hiszen a legfőbb dolog, a motiváltság adott volt. A programban tizenöt nő vett részt, 75%-uk 24 és 40 év közötti, 25%-uk 40 év feletti volt.
A páciensek BMI-je a következő képet mutatta:
- I. fokú elhízott (túlsúlyos) 27%,
- II. fokú elhízott 60%,
- III. fokú elhízott 13%.
A részvevők mindegyike már próbálkozott fogyókúrával:
- sokszor próbálkozott 66%,
- négyszer-ötször próbálkozott 27%,
- egyszer-kétszer próbálkozott 7%.
A próbálkozások időtartama a következő volt:
- két hónapig 46%,
- két-hat hónapig 26%,
- hat-tizenkét hónapig 28%.
A páciensektől megkérdeztük: mit vár a programtól? Erre sokszínű választ kaptunk:
- hasznosítható ötleteket az étkezésre vonatkozóan 40%,
- fogyást 15%,
- közösségerősítő hatását 26%,
- nem nyilatkozott 19%.
A két hét alatt a napi energiafelvétel az első héten 800 kcal, a második héttől 1200 kcal volt napi öt étkezéssel. A napi zsírfelvétel 40 g, a rosté 35-40 g volt. Ezen étrend kiegészítésére napi háromszor egy evőkanál étkezési búzakorpát és 1,5-2 l ásványvizet fogyasztottak pácienseink. A program ideje alatt a páciensekkel mindennap találkoztam. Az étkezés reformja mellett minden délután egyórás intenzív torna segítette a zsírleadást.
A program végére a következő eredmények születtek:
- 5-6 kg-ot adott le 20%,
- 3-4 kg-ot adott le 58%,
- 1-2 kg-ot adott le 22%.
Ez azt mutatja: mindenkinek sikerélménye volt. Bízom benne, hogy sikerült megértetni, ez csak a kezdet, s a cél hosszú, kitartó folyamat után érhető el. Ehhez a távozás után is segítséget kívánunk nyújtani kapcsolattartás révén, amelyre a hetente működő járóbeteg-rendelési táplálkozási tanácsadáson és a kórházunkban működő klubban egyaránt lehetőség van.

Dr. Ottlakán Aurélné vezető dietetikus,
Gyula

---

Fogyókúrák és megítélésük

Összefoglalás
Manapság igen sokféle információ éri a lakosságot, ekképp mindenki hallott már vagy olvasott olyan "üdvözítő" megoldásról, amely biztosan segít e problémán. A különféle fogyókúrák nem is mindig annyira újak, mint amilyennek hirdetik őket, s nem is mindig segítenek, sőt gyakran kárt okoznak maguknak a diétázók. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhányat ezek közül.

1. csoport (zsírdús diéták)
A pontdiétában a tápanyagok pontértéket kapnak: míg a zsírok, zsíros ételek egy-két pontot érnek, addig a szénhidrátok akár több száz pontot is érhetnek, miközben a napi élelmiszer-fogyasztás a negyven pontot nem haladhatja meg. Az ilyen diéta a koleszterinszintet emeli, ezért érelmeszesedésre hajlamosít.
Az Atkins-féle diéta hasonló a pontdiétához, de 15-25%-nyi szénhidrát fogyasztását megengedi, ezért a rostfelvétel előnyösebb lehet. A hátrány szintén a magas koleszterinszint.
A Lutz-féle diéta a húsfogyasztást helyezi előtérbe, miközben csekély szénhidrátfelvételt engedélyez. Ez is magas koleszterinszintet eredményez.
Az ún. anyagcsere-diétában (amellyel a párizsi Brigitte Klinika fogyókúrás étrendje szinte megegyezik!) az előre meghatározott étrend ugyan tartalmaz zöldség- és gyümölcsféléket, de alapjaiban a fehérjéken és a koleszterinben gazdag tojáson alapul.
A Harvey-féle tojáskúra során a fogyókúrázónak gyakorlatilag naponta nyolc tojást kell elfogyasztania, ekképp ezt "koleszterinbombának" is nevezhetjük.
A tejszínhab és az eper az első olvasásra igen jónak hangzik, de próbáljon csak meg valaki tíz napon keresztül ezen az állati zsírokban igen gazdag, ám fehérjében szegény étrenden élni.
A Mayo-étrend a napi 1500 kcal energia felvételét burgonyából, zöldségfélékből, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukból, húsból és reggelire két-három darab tojásból kívánja megvalósítani. Változatosabb, mint az előző étrendek, de ugyanúgy nagy a koleszterintartalma.

2. csoport (fehérjediéták)
A Banting-diéta 500-600 g állati fehérje, 60-80 g kenyér és némi zsiradék elfogyasztását jelenti naponta. Ez nemcsak egyhangú, hanem ilyen sok állati fehérje fogyasztása egészségtelen is.
A Cooly-féle diéta ("Edd magad soványra") 50% fehérjefogyasztást engedélyez, s a zsírt kiiktatja az étrendből. A napi 750 kilokalóriás fogyókúra csak rövid távon eredményez fogyást, mert a csökkent energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál. Vitaminpótlásra van szükség kb. tíz nap után. A bőséges fehérjefogyasztás magas húgysavszintet eredményezhet.
A Hollywood-diéta nagyon hasonló. Az 1920-as és 1930-as években vált közkedveltté, amikor a filmvilág dívái elkezdtek fogyókúrázni. A diéta alapja naponta három-hat tojás, továbbá sovány húsok, hal és szója. A keményítőtartalmú élelmiszerek mellőzésével kb. 700 kcal energiafelvétellel jár. A probléma hasonló, mint az előző esetben, vagyis a csekély energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál, ugyanakkor az étrend koleszterinben gazdag.
A túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek fogyaszthatók. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezet.
A félcsirke-diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség és burgonya fogyasztását engedélyezi. Nagyon kis energiatartalom és egyhangúság jellemzi.
A rotációs diéta azt jelenti, hogy bizonyos időközönként (négyhetenként) a fogyókúra energiatartalma 600 és 1500 kcal között váltakozik. Ez az alapanyagcserét igen kedvezőtlenül befolyásolja.

3. csoport (szénhidrátdús diéták)
A Pritkin-féle diéta nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst és sajtot csak ízesítésre alkalmazó, igen fehérjeszegény étrend.
A rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos étrend, amely kiszáradásra vezethet.
A Schrott-kúra során hetenként két nagy és két kis borivó napot tartanak, míg a hét fennmaradó három napja "száraz", amikor is sült szilva és zsemle fogyasztható napi 700 kcal mennyiségig. Egyértelműen tápanyag- (fehérje-, vitamin- és ásványianyag-) hiányos állapotra vezet.
A burgonya- és tojásdiéta azt jelenti, hogy a fogyókúra során a burgonya mellett öt-hat tojás fogyasztható naponta. Fehérje-, vitamin-, ásványianyag-hiányos állapotok léphetnek fel alkalmazásakor, ráadásul koleszterinben gazdag.
A burgonyadiéta napi 1 kg burgonyából áll, amelyet sós vízben kell megfőzni. A burgonyának ugyan nagy tápértéke van, de ez a diéta fehérje- és vitaminhiányos állapotokra vezethet.

Gyümölcsdiéták
Az almakúra során naponta hat alma fogyasztható. Minden tápanyagból hiányt szenved az alkalmazója.
Az ananászdiéta napi 2-4 kg ananászból áll, ezenkívül kevés hús és hal fogyasztható. Néhány napnál tovább ez sem alkalmazható.
A szőlőkúra során napi 3 kg szőlő ehető. E diéta elégtelen fehérjefelvétellel és energiagazdagsággal jár.
A diódiéta során teljesen fehérjehiányos, ugyanakkor zsiradékokban gazdag az étrend (a tejszín fogyasztását azonban engedélyezi).

Ivókúrák
A 2-2,5 l sörből álló sörkúra nem ajánlható.
Ugyanez mondható a bor- és kenyérkúráról, amely napi 8 dl fehér, száraz borból és egy zsemléből áll.
A tejkúra során napi 2 l (2,8%-os zsírtartalmú) tej fogyasztható. Vas-, vitamin- és rosthiányos állapotot okozhat.

Egyéb
Idetartozik a testkontroll által ajánlott program, amelynek osztott étrendre vonatkozó tanácsait a tudományos vizsgálatok nem igazolták. A testkontroll által ajánlott étrendek többsége fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos.
A Maradj fiatal és élj tovább! elnevezésű diéta a napi 1200 kcal energiafelvétel felét fehérjével fedezi. Van a kúrában csukamájolaj, növényi olaj és sörélesztő is. Hátránya a nagy fehérjetartalom, amely magas húgysavszintet, következésképp köszvényt vagy köszvényes rohamot válthat ki az erre hajlamos egyénekben.
Az Edd a háromszorosát! kúrának az a lényege, hogy legalább 6000 kilokalóriányit eszik a "fogyókúrázó" naponta, s ettől egy idő múltán undor lép fel, amely hirtelen fogyásra vezet. A kérdés csak az: addig mennyit szedett fel még magára a "fogyókúrázó"?
Mindezek a diéták, fogyókúrás receptek tudományosan nem megalapozottak. Az esetek többségében rövid távú eredmények elérésére alkalmasak, minthogy a diétát képtelenek tartani a fogyókúrázók, ráadásul idővel újabb súlyfelesleget szedhetnek magukra. A sikertelenség ugyanakkor lelki problémákat idézhet elő. Az említett diéták java része azon alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a többit kizárjuk az étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán teltségérzést vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
Ha ilyen fogyókúrázóval akad a dietetikusnak dolga, fel kell hívnia a figyelmét arra, hogy nemcsak tudományosan indokolatlan diétát folytat, hanem az egészségét is károsítja. Mégpedig azzal, hogy az étrendje fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos, esetleg zsírokban gazdag (koleszterinszintet emelő).

Koplalás és igen kis energiatartalmú diéták
A koplalás vagy "0"-diéta csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazható. Ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet (a benne oldott ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt). A szervezet általában alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is elérheti. Ennek következménye az, hogy ha a koplalást szigorú diéta váltja fel, akkor is napi kb. 1 kg testtömeg-növekedés tapasztalható! A "0"-diéta esetén gondoskodni kell arról, hogy esszenciális aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok stb. jussanak a szervezetbe, mert egyébként szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar, köszvényes, veseköves és pszichés tünetek jelenhetnek meg.

Lichthammer Adrienn, Semmelweis Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika Tanszék

 

---

Divatdiéták: Testkontrolldiéta a szakember szemével
Tények és "hiedelmek"

A testkontrolldiétát (Fit for Life) hazánkban több könyv ismerteti, ezek egyike Harvey Diamond, Marilyn Diamond: Testkontroll 2 (Agykontroll Kiadó, Budapest, 1992) címmel jelent meg. A diéta alapelvei közé tartozik, hogy a nap folyamán délelőtt csak gyümölcs és zöldség, délután állati eredetű (kis mennyiségben) és nagy szénhidráttartalmú növényi élelmiszer is fogyasztható, de csak külön étkezés keretében. A tej és tejtermék fogyasztását nem ajánlja. A diéta alkalmazása számos hátrányos következménnyel járhat: a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztás mellett, mivel alacsony szintű húsfogyasztást, valamint a tej, tejtermékek teljes mellőzését ajánlja. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és tiaminfelvétel. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, valamint különösen káros következménnyel járhat, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.

A testkontrolldiéta Harvey és Marilyn Diamond(3) nevéhez fűződik, akiknek több könyve jelent meg hazánkban is. Harvey Diamond az Amerikai Egészségtudományi Főiskola nevű, hivatalosan el nem ismert főiskolán végzett élelmezéstudományi tanulmányokat.
Diétájuk lényege dióhéjban: délelőtt csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet szabad fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát és zöldséget, vacsorára a zöldséggel együtt valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert, vacsora után legalább három órával pedig gyümölcsöt. Két-három naponként az ebéd is csak gyümölcsből álljon. Olajos magvak, tészta, kenyér, gabonamagvak megengedhetők ebédre vagy vacsorára, de tejtermékek - a vaj kivételével - nem fogyaszthatók. A hús fogyasztása megengedett, de a szerzők nem részesítik előnyben.
A diéta egy "természetes higiénia" elnevezésű módszeren alapszik. Egyik alapja az az elv, hogy a szervezet a napszakok szerint egymástól elkülönült időszakaszokban működik. Eszerint (Are Waerland alapján, 1940-es évek) a szervezet "táplálékot felvevő időszaka" 12-20 óra, a "beépülési időszak" 20-04 óra, a "kiválasztás időszaka" 04-12 óra közé esik(3). A szerzők erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a délelőtti "kiválasztási időszakot" nem ajánlatos megzavarni nagyobb táplálékfelvétellel. A könyvben többször hangoztatott másik elméleti alapelvként kezelt állítás: az emésztés minden egyéb életműködésnél több energiát fogyaszt. Ebbe a minden egyéb életműködésbe beletartozik a fizikai mozgás, akár a sporttevékenység is. Épp emiatt javasolják, hogy a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak friss gyümölcsöt, gyümölcslevet szabad fogyasztani (mondván: ennek lebontása nem fogyaszt energiát). Valójában a szerzők állítása nem igaz: a specifikus dinámiás hatás energiafelhasználása bármilyen egyéb aktivitáshoz mérten csekély. A felszívódási és anyagcsere-folyamatok alatti veszteség az energiaszükséglet kb. 13%-a (1).

A diétás ajánlás alapvető pillére az "ételek társításának" elve is. A szerzők szerint egyidejűleg nagy szénhidráttartalmú növényi, illetve nagy fehérjetartalmú állati táplálék nem fogyasztható. Állításuk szerint az együtt fogyasztott élelmiszer-féleségek (pl. hús + nagy keményítőtartalmú köret, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem a gyomor sósavát semlegesítve rothadásnak indulnak. Ugyancsak ez a véleményük a főtt, tartósított gyümölcs, lekvár és gyümölcslé vonatkozásában; ezek szerintük a friss gyümölccsel szemben szintén erjedésnek indulnak a gyomorban. Ezzel szemben együtt fogyaszthatók külön-külön a húsfélék és a tésztafélék is a zöldségekkel.
További alapelvük, hogy mivel az emberi szervezet kétharmada víz, 70%-ban vízből (gyümölcsből és zöldségből) és 30%-ban koncentrált élelmiszerből (lényegében gyümölcs és zöldség kivételével minden más ételből) kell állnia a megfelelő étrendnek.
Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember számára egyedül javasolható ivóvíz a desztillált víz. Véleményük szerint minden egyéb ásványi és egyéb anyag, amely a csapvízben található, káros hatású. Erős vagy kevésbé erős, mérgező szervetlen ásványként említik többek között a nátriumot, a kalciumot, a magnéziumot és a fluort. Állításuk szerint az emberi szervezet képtelen a szervetlen ásványi anyagok felvételére. A fluornak a fogszuvasodást megelőző hatását tagadják, sőt, az ellenkezőjét állítják; a preventív hatást szerintük csak a mérgező melléktermékeiktől megszabadulni vágyó ipari vállalatok terjesztették el a köztudatban.

A szakirodalmi adatok Diamond állításainak ellenkezőjét mutatják. A kevés ásványi anyagot tartalmazó lágy vizek fogyasztásával kapcsolatosan számos hátrányos következményt írtak le: pl. megnövekedett az agyi történések aránya(5), számos vizsgálat szerint a koronáriabetegség miatti halálozás és az ivóvíz keménysége között negatív korreláció mutatkozott(9, 8). A daganatos betegségek - pl. végbél-, nyelőcső-, hasnyálmirigy-, vastagbél- és gyomorrák - halálozása és az ivóvíz keménysége között szintén negatív korrelációt találtak(10-14). Az ivóvíz, a keménységétől és a táplálkozási szokásoktól függően, a napi kalciumfelvétel 30%-át is fedezheti(2).

Az említett diéta kidolgozói egy élelmiszercsoport fogyasztását kifejezetten ellenzik: a tejét és tejtermékekét. A legfőbb érvük az, hogy az embernek nem természetes táplálékai. Állításuk szerint az emberiség 98%-a szenved laktózintoleranciában, a tej másik fontos összetevőjéről, a kazeinről pedig azt állítják, hogy az ember számára emészthetetlen. További érvük szerint a pasztörizált tej különösen nem ajánlott: a pasztörizálás hőmérsékletén "minden élő anyag elhal" (55 Celsius-fok felett az enzimek is), így a tej "halott táplálékká válik", márpedig "halott étel nem adhat életet". A pasztörizált tej íze szerintük kellemetlen, s csak azt a célt szolgálja, hogy az ipar hőkezeléssel álcázott romlott tejet forgalmazhasson, amelynek a fogyasztása hosszú távon idült betegségek kialakulására vezet(3).
A szerzők szerint halálesetek, fertőzések írhatók a pasztörizált tej számlájára. A tej Salmonella-mentesítését viszont feleslegesnek tartják, bagatellizálva e baktérium szerepét: "A Salmonella nem valami különleges dolog, szinte mindenhol jelen van körülöttünk (...), a legtöbb ételben is"(3).
A tej és a tejtermék kalciumforrást illető szerepét szintén tagadják. A tej nem jó kalciumforrás, mondván: az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani (ásványi eredetűt sem). Így legjobb kalciumforrásoknak a leveles és egyéb zöldségeket, a nyers csonthéjasokat, a magokat, a gabonát, a friss és aszalt gyümölcsöket tartják, hiszen szerintük mindezek fedezik a kalciumigényt. Nem foglalkoznak azzal az ismert ténnyel, hogy a növények oxaláttartalma a kalciumfelszívódást gátolja. A szerzők állításával ellentétben a friss gyümölcsök igen szerény kalciumforrások, a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz nagyobb arányban kalciumot. Állításukkal odáig mennek, hogy a tejet és a tejtermékeket tartják a csontritkulás legfőbb okának. Elméleti eszmefuttatásuk szerint a "magas kalciumszint elnyomja a kalciumforgalmat szabályozó enzim termelődését is, így abból kevesebb lesz jelen a keringésben, vagyis a kalciumtöbblettől egyenesen romlik a kalcium-anyagcsere hatékonysága, kalciumszegény étrend mellett viszont javul"(3). Ez a megállapítás nem fogadható el. A kalcium kisebb napi felvétel esetén aktív transzporttal jut a bélhámsejtbe, majd a szérumba. Ez a mechanizmus napi 10 mmol kalcium felszívódásakor (kb. 2 g/nap kalciumfogyasztáskor) telítődik. Nagyobb kalciumfelvétel esetén egy másik, paracelluláris felszívódási mód is megindul, amely minden további 100 mg kalcium esetén 30 mg kalcium felszívódását eredményezi(4).
Elméletüket azzal is alátámasztani vélik, hogy felsorolják a csontritkulás bizonyos valós rizikótényezőit, így a dohányzást, az alkohol, a koffein és a szénsavas üdítők fogyasztását, a túlzott sófelvételt, a mozgásszegény életmódot és a napfényhiányt. Állításuk szerint mindezek mellett a kalciumfelvételnek jelentéktelen szerepe van. Legfőbb rizikótényezőként a hús fogyasztását említik.

Különlegesen veszélyes szerintük a gyermekek számára tiltott tej és tejtermékek fogyasztása, amelyeket felelőssé tesznek a gyermekkori légúti fertőzésekért, mert hatásukra "felszaporodik a nyálka a légutakban". A kísérletes vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést a tej- vagy tejtermékfogyasztás és a légúti nyáktermelés fokozódása között (6, 7).
Érdekes módon a tejtermékek közül egyedül a vaj fogyasztását ajánlják; az alacsony kalciumfogyasztáshoz aterogén kockázati tényezőt társítanak. A margarin ellen az a legfőbb kifogásuk, hogy mesterséges termék, s kijelentik: "ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint a vaj", holott ez - lévén a margarin növényi eredetű anyag - természetesen nem igaz.
A testkontrolldiéta napi étrendje tehát zömmel gyümölcsökből és zöldségekből áll. A két szerző elvének egyik alapgondolata: "Az emberi test a számára szükséges tápanyagokat vagy saját maga állítja elő, vagy a növények birodalmából tudja beszerezni. Más szóval, ami nincs meg a zöldségben, gyümölcsben, csírában, gabonában, olajos magvakban, arra nincs igazán szüksége"(3).

A diéta alapelve, a növényi és állati élelmiszerek elkülönített fogyasztása kifejezetten hátrányosan hat a tápanyagok felszívódására. A komplettáló hatás miatt különböző fehérjeforrások együtt fogyasztásakor a fehérjekeverékek tápértéke nagyobb, mint a legértékesebb egyedi fehérjeforrásoké.
Az élelmiszer-kombinálás elve ellentmond önmagának is. Ha az élelmiszerek olyan nagy hányada volna emészthetetlen, mint ahogy a szerzők állítják, nem testtömeg-növekedésre kellene vezetniük (ezt a szerzők szintén kijelentik), hanem energiavesztésre.
Összességében elmondható, hogy a testkontrolldiéta módszere a kívánatosnál csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos fehérjefogyasztással egyidejűleg, mivel kevés hús fogyasztását ajánlja, míg a tej és a tejtermékek mellőzését írja elő. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és a tiaminfelvétel is. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, s különösen elítélendő, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.
A testkontrolldiéta módszerével valóban elérhető fogyás, mert a kis energiatartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztására helyezi a súlyt. Az étrend betartása esetén a napi kalóriafelvétel 30-50%-kal is csökkenhet, de az említett számos hátrányos következmény miatt a fogyókúrázók számára sem megfelelő módszer.

A divatos diétás rendszereket ismertető könyvek egy részének vannak olyan vonásaik, amelyek a Diamond házaspár művében(3) is megtalálhatók. Az ajánlások alapja nemegyszer olyan diétás rendszer, amelynek alapelveit több évtizeddel az adott könyv megjelenése előtt állapították meg, mégpedig tudományos alapok nélkül. Így a diéta alapja legfőképp ideológiai. Ezt bizonyos fogalmak ismétlődő hangoztatása is mutatja, pl. a "holt étel" elnevezés az állati, illetve az "eleven étel" a növényi élelmiszerekre vonatkozóan. A szerzők azonban megkísérlik "tudományosan igazolni" módszerüket. Ennek megfelelően kiragadott tudományos részigazságokat sorakoztatnak írásaikban, azonban csak a saját ideológiájukat támogató adatokat veszik figyelembe, az annak ellentmondókat vagy elhallgatják, vagy valótlannak bélyegzik, s a gyökeres ellentétét állítják. Gyakori érvük szerint a módszerük annyira új, hogy a tudományos élet még nem fogadta el az "igazságát". Elveiket nemegyszer egy-egy légből kapott közbevetéssel, mondattal bizonyítani vélik, pl. a módszerük "emberek százezreinél bevált". Más esetben kiragadott egyedi eseteket hoznak fel, amikor is az egyéb egészségügyi-életmódbeli tényezőket nem vizsgálták, s egyediségüknél fogva különben sem nevezhetők általánosan érvényesnek. Mindemellett számos szakmai hiba, tévedés, durva egyszerűsítés szerepel az elméleti fejtegetésekben. Nem utolsósorban a könyv jellegzetes stílusa "érdemel említést": sértődöttség, sárdobálás a nekik nem tetsző tudományos berkek irányába, vaskalapossággal, nemegyszer tudatos valótlanságállítással vádolva azokat, miáltal a szerzők mintegy "el nem ismert prófétákként" állítják be magukat.

Irodalom
1 Bíró, Gy.: Az éhezéstől az elhízásig. Medicina, 1987.
2 Csanády, M., Klopp, G.-né: Az ásványvízfogyasztásról. Budapesti Közegészségügy, 2000/1.
3 Diamond, H., Diamond, M.: Testkontroll 2. Agykontroll Kiadó, Budapest, 1992.
4 Lakatos, P. (szerk.): A kalcium-háztartás és a csontszövet anyagcsere-betegségei. 1999.
5 Perry, H. M., Roccella, E. J: Conference report on stroke mortality in the southeastern United States. Hypertension, 31, 1206-1215, 1998.
6 Pinnock, C. B., Graham, N. M., Mylvaganam, A., Douglas, R. M.: Relationship between milk intake and mucus production in adult volunteers challenged with rhinovirus-2. Am. Rev. Respir. Dis., 141, 352-356, 1990.
7 Pinnock, C. B., Arney, W. K.: The milk-mucus belief: sensory analysis comparing cow�s milk and a soy placebo. Appetite, 20, 61-70, 1993.
8 Pocock, S. J., Shaper, A. G., Packham, R. F.: Studies of water quality and cardiovascular disease in the United Kingdom. Sci. Total Environ., 18, 25-34, 1981.
9 Yang, C. Y., Chiu, J. F., Chiu, H. F., Wang, T. N., Lee, C. H., Ko, Y. C.: Relationship between water hardness and coronary mortality in Taiwan. J. Toxicol. Environ. Health, 49, 1-9, 1996.
10 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Chiu, J. F., Cheng, M. F., Kao, W. Y.: Gastric cancer mortality and drinking water qualities in Taiwan. Arch. Environ. Contam. Toxicol., 33, 336-340, 1997.
11 Yang, C. Y., Hung, C. F.: Colon cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s drinking water. Arch, Environ. Contam. Toxicol., 35, 148-151, 1998.
12 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Cheng, M. F., Tsai, S. S., Hung, C. F., Tseng, Y. T.: Pancreatic cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s drinking water. J. Toxicol. Environ. Health A, 56, 361-369, 1999.
13 Yang, C. Y., Tsai, S. S., Lai, T. C., Hung, C. F., Chiu, H. F.: Rectal cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s drinking water. Environ. Res., 80, 311-316, 1999.
14 Yang, C. Y., Chiu, H. F., Cheng, M. F., Tsai, S. S., Hung, C. F., Lin, M. C.: Esophageal cancer mortality and total hardness levels in Taiwan�s water. Environ. Res., 81, 302-308, 1999.

Dr. Sajtos János orvos
"Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ
Országos Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi Intézete
Néptáplálkozási és Gyógyélelmezési Osztály

 

---

Fogyókúra a plasztikai sebészet tükrében

A fogyókúra során nem mindig a bizonyos szint felett egészségkárosító hatású - többek között magas vérnyomást, cukorbajt és érelmeszesedést okozó - hiperlipémiát, illetve a nagymértékű elhízást kell megszüntetni. Gyakran van szükség diétára a test bizonyos részein kontúrt növelő helyi elhízás miatt is. Ilyenkor, akárcsak az esztétikai sebészet alkalmával, a testkontúr formálása a cél, ugyanis a nagyfokú fogyást követően a hipertrofizált bőr alatti zsírszövet eltűnése következtében javul a testkontúr.
Extrém esetekben az összehúzódásra csak bizonyos mértékig képes, texturáltságát, tónusát nagymértékben elvesztő bőrfelesleg bizarr küllemmel járhat. Ez az áll alatt, a comb, az alkar és a has tájékán, valamint az emlők esetében a legfeltűnőbb. Ilyenkor az esztétikai plasztikai sebészet jól ismert, klasszikus beavatkozásait végezzük (ritidektómia, comb- és karplasztika, hasi der-molipektómia, masztopexia). Az alábbiakban csak a zsírleszívást (liposzukciót) részleteznénk, amelyet angolul liposculpturingnak, azaz testszobrászatnak is neveznek. (A szó szerinti fordítása zsírszobrászat, de ez nem igazán adja vissza az angol szó jelentését.) Ez a beavatkozás nagy segítséget nyújt a makacs, diéta- és sportrezisztens helyi elhízás megszüntetésében. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár némely amerikai plasztikai sebész extrém mennyiségű (10-12 liternyi) zsírt is leszív (ez azonban a zsírszövet fajsúlya miatt alig több 6 kg-nál) intenzív terápiás háttérrel, autotranszfúzióval, ez a beavatkozás nem alternatívája a fogyókúrának.

Etiológia
A pubertást követően a zsírsejtek (adipociták) javarészt csak hipertrofizálnak, hiszen a hiperpláziájuk alig fordul elő. E sejteknek igen nagy a zsírtároló képességük, mint azt az elhízás különböző fokozataiban észleljük. Zsírleszívás során ezeknek a sejteknek kb. 70%-át távolítjuk el. A beavatkozás után visszamaradt 30%-nyi zsírsejt kisebb arányban halmoz fel lipideket, mint a test többi részén. Így érthetővé válik, hogy liposzukción átesett területeken a hatás hosszan tartó lehet, elhízás nehezebbben alakul ki.

Történelem
Az első zsírleszívást az 1920-as évek végén egy francia sebész végezte egy párizsi táncosnő lábikráján. A beavatkozásnak azonban tragikus vége lett, ugyanis a szövődmények miatt a végtagot amputálni kellett. Ez hosszú időre megpecsételte e műtét sorsát. Ismételt felfedezése a magyar származású Fischer nevéhez fűződik, aki Olaszországban élt. Hódító útját, s azt, hogy ma az egyik leggyakrabban használt esztétikai sebészeti beavatkozásnak számít, a francia Illouz-nak köszönheti, akinek révén Amerikában is elterjedt.

Technika
A bőrön ejtett metszésen keresztül (amely a kanül méretétől függően néhány milliméter hosszú) bevezetjük a tompa végű zsírszívó kanült, amelynek végein olíva alakú nyílás van, illetve nyílások vannak. A kezelni kívánt terület bőr alatti kötőszövetében (szubkutiszában) az eszköz előrenyomásával legyezőszerűen kialakítjuk a járatokat. Ezután határozott előre-hátra irányuló mozdulatokkal szétroncsoljuk a kötőszöveti sövények között felhalmozódott zsírszövetet, amelyet a kanül végéhez szilikoncsővel csatlakoztatott motoros szívóval eltávolítunk. A mechanikus technika mellett ultrahangos eljárás is használatos, amikor is ultrahang roncsolja szét a zsírszövetet, de lassúsága miatt gyakran az egyidejűleg alkalmazott fizikai eljárás dominál. A tompa végű eszköz az ér- és idegképleteket megkíméli. Éles eszközöket csak ritkán használunk, például a cellulitisz megoldására. Régebben az úgynevezett száraz technika volt használatos, míg manapság az infiltrációs, tumeszcens eljárás a gyakoribb. Ennek során tompa végű, tumeszcens tűvel (ennek disztális negyedén oldalt minden irányban nyílások vannak) speciálisan összeállított izotóniás, érösszehúzó és helyi fájdalomcsillapító anyagot tartalmazó folyadékot juttatunk a beavatkozás területére. Erre akkor is sort kerítünk, ha nem helyi, hanem általános érzéstelenítésben végezzük a beavatkozást. Egyrészt az érösszehúzó hatás miatt, másrészt a műtét utáni fájdalom csökkentése végett. A műtét végén általában egy öltéssel zárjuk a nyílást.

Utókezelés
A műtét befejezése után azonnal speciális kompressziós ruhát kap a páciens, amelyet négy-hat hétig éjjel-nappal viselnie kell, s még zuhanyozáskor sem vehető le (hajszárítóval megszárítható, jól szellőző). Huszonnégy-negyvennyolc órán keresztül jegelés javasolt. A varratot egy hét múlva távolítjuk el. A testi megerőltetéstől négy hétig tartózkodni kell. Ezután fokozatos torna kezdhető el, amellyel a hatodik hét végére lehet visszatérni a műtét előtti életformához. Sportoláshoz a későbbiekben is javasolt a kompressziós ruha viselése. Kezdetben a beavatkozás területe duzzadt, vizenyős, ám ez a hatodik hétre fokozatosan megszűnik. A végeredmény kb. hat hónap után várható.

Szövődmények
Vérömleny, bőr alatti gennyedés (szerencsére nagyon ritkán), érzékelési zavar (általában egy-két hónap múlva megszűnik), bőrelhalás (az utóbbi időben alig fordul elő, régebben is inkább az ultrahangos zsírleszívásra volt jellemzőbb), bőrfelszíni egyenetlenség, pigmentzavar.

Dr. Urszán Albert sebész és plasztikai sebész szakorvos,
SkinCare Plasztikai és Lézersebészeti Klinika igazgató főorvosa

 

---

A tejfogyasztás élettani hatásai

A tej ősidők óta kiemelkedően fontos tápláléka az emberiségnek. Már az időszámításunk előtti időből több kontinensen fellelhetők az erre utaló régészeti bizonyítékok, s azóta is töretlen hagyományai vannak az állattartásnak és vele párhuzamosan a tejfogyasztásnak. Elsősorban a kérődzők tejét fogyasztjuk a legkülönfélébb formában, nyersen vagy feldolgozott állapotban; jellemző azonban, hogy az élelmiszeripar fejlődésével az egyre feldolgozottabb termékek irányába tolódik el a fogyasztás. Ez azzal jár együtt, hogy a tej élettani hatásaiért felelős komponensek mind mennyiségükben, mind minőségükben megváltoznak a különböző termékekben. Bizonyos összetevők (pl. a tejzsír) mennyiségét csökkentik a feldolgozás során, másokét viszont növelik, mintegy "hozzáadott értéket" előállítva, elég, ha a kalciummal, fehérjével, vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal dúsított termékekre, vagy az élő flórás savanyított tejkészítmények esetében a baktériumkultúra hozzáadására gondolunk.

A tej az ember fejlődésének minden életszakaszában olyan élettani funkciókat segíthet vagy éppenséggel gátolhat, amelyek az egészséges testi és szellemi fejlődést befolyásolhatják. Bizonyítottan kedvező élettani hatásai folytán a tejnek egészségmegőrző szerepe van, a szervezet immunrendszerét javíthatja, a táplálkozással összefüggő betegségek java részét - pl. a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a vastagbél daganatos betegségeit, a csontritkulást vagy a fogszuvasodást - illetően pedig betegségmegelőző hatása is kimutatható. Bizonyos állapotokban, pl. a szív- és érrendszeri betegségek kockázata vagy megléte esetén, a megítélése nem egyértelműen kedvező, mivel a nagyobb zsiradéktartalmú tejfélék rendszeres fogyasztása számottevő koleszterin- és telítettzsírsav-terhelést jelenthet a szervezet számára. Nem elhanyagolható az sem, hogy a populáció viszonylag nagy hányada különféle okok miatt nem vagy csak nehezen tolerálja a tej fogyasztását; elsősorban a laktózintoleranciára és a tejfehérjével szemben fellépő allergiára kell számítani.

A tej és a tejtermékek élettani hatásai szoros kapcsolatban vannak összetételével, amely rendkívül bonyolult fehérje-, lipid-, szénhidrátmátrixként fogható fel, a biológiailag aktív anyagok széles skáláját felvonultatva, így tápértéke messze meghaladja az energiatartalomból származó "tápláló" értéket (Gurr, 1992). A tej energiatartalma elsősorban zsiradéktartalmával függ össze (a teljes tejben 3,2-5,0%; a fölözött tejekben 1,4-2,8%, a zsírszegény tejben akár 0,1%). A tej zsiradékai közt mono-, di- és trigliceridek, foszfolipidek és szterolok egyaránt vannak. Kiváló minőségű, komplett fehérjét tartalmaz kolloidális diszperzióban, köztük immunglobulinokat is. A szénhidrátok döntő hányadát a laktóz adja. Tetemes az ásványianyag- és nyomelemtartalma, s elsősorban zsíroldékony vitaminok találhatók benne.

Az élettani hatások java része egy-egy fő tápanyagcsoporthoz kötődik; ezen szempont szerint is lehetséges a didaktikus csoportosításuk (1. táblázat).

A tej tápanyagcsoportjai és élettani szerepeik

A tejfehérjék élettani hatása
A tej fehérjéi közül meghatározó mennyiségű (80%) a kazein (alfa-, béta-, gamma- és kappa-frakciók), míg kb. 20% az egyéb proteinek (laktalbuminok, laktoglobulinok, immunglobulinok stb.) mennyisége. Összességében a tejfehérjék a teljes tej energiatartalmának mintegy 21%-át adják, kiváló minőségű komplett fehérjeforrást szolgáltatva. Emellett a tej fehérjéi igen változatos élettani hatásúak is, pl. fogszuvasodás ellen védő hatás (sajtok), a gyomor-bél rendszerben kifejtett antimikrobiális hatás, bizonyos rákféleségekkel szemben védő hatás (pl. vastagbéldaganatok), az egészséges csontfejlődés elősegítése - többek között a kalcium felszívódásán keresztül. Az általános hatások között említésre méltó a vérnyomáscsökkentő hatás (kazokinin, laktokinin), a tej kalciumtartalmával összefüggésben (Jorde et al., 2000), továbbá az immunrendszerre gyakorolt hatása sem elhanyagolható.

Némely kutatócsoport szerint a csecsemőkori tejfogyasztás kapcsolatba hozható az 1. típusú, inzulinfüggő diabétesz mellitusz (diabetes mellitus, IDDM) előfordulási gyakoriságával: a bovin szérumalbumin autoimmunválaszt indukálhat az arra érzékeny gyermekekben, azonban ezt a megfigyelést más kutatók nem tartják megalapozottnak. Másik fontos tényező, hogy a valódi, tejfehérjével szembeni allergia kialakulásának veszélye is gyakori ebben az életkorban. Ezen tények ismeretében sok táplálkozási ajánlás - így a WHO-é sem tartja helyesnek az egyéves (minimálisan hat hónapos) kor alatti tehéntejfogyasztást.

Szénhidrátok - a tejcukor hatása
A tej szénhidráttartalmának túlnyomó részét a tejcukor (laktóz) teszi ki, amely mintegy 30%-át adja a teljes tej energiatartalmának. A tejfogyasztásnak megfelelő aktivitású laktáz enzimmel rendelkező személyek esetén kifejezetten kedvező gyomor-bél rendszeri hatásai vannak. A tejcukor a csecsemőkorban fontos szerepet játszik a tejsavtermelő baktériumok megtelepedésének elősegítésében, s ezzel hozzájárul a bélrendszer egészséges mikroflórájának kialakulásához, továbbá védelméhez. Ugyancsak csecsemőkorban a laktóz bizonyítottan szerepet játszik a kalcium és esetleg a foszfor felszívódásában is (Miller et al., 2000); ez a hatás a felnőttkorban nincs igazolva teljes mértékben. Részben ez is magyarázhatja a csecsemőkorban megfigyelt nagyobb fokú kalciumhasznosulást. Glükóz és galaktóz csak kisebb mennyiségben fordul elő a tejben, azonban a laktóznak a laktáz enzim hatására való hidrolízisekor sok galaktóz keletkezik, amelynek fontos szerepe van a csecsemők gyorsan fejlődő agyszövetének kialakulásában, de súlyos károsodásokat is okozhat a szénhidrát-anyagcsere veleszületett zavarában (galaktozémia).
A laktáz enzim csökkent működése, ritkábban teljes hiánya esetén a natív tej- és tejtermékek fogyasztásakor gyomor-bél tünetek jelennek meg (laktózintolerancia). Ez sok esetben nagymértékben csökkenthető savanyított (esetleg élő flórás) tejtermékek vagy kereskedelmi forgalomban levő csökkentett laktóztartalmú tej fogyasztásával, illetve a tej enzimes előkezelésével (béta-galaktozidáz enzim; gyógyszertári forgalomban: Galantase - EGIS).

A tej zsiradékainak élettani hatása
A tejzsír mintegy 48%-át teszi ki a teljes tej energiatartalmának. Igen bonyolult összetételű, mikroszkopikus partikulumokat tartalmazó emulzió formájában van jelen a vizes fázisban; 97-98%-ban trigliceridek és észtereik, valamint foszfolipidek és szterolok alkotják. A tejben zsírokhoz kötve vannak jelen a zsíroldékony (A-, D-, E- és K-) vitaminok.
A tejzsírok élettani (és kórélettani) megítélése "kétarcú". Zsírsavösszetétele alapján (a zsírokon belül kb. 62% telített zsírsav [SFA], 30% egyszeresen [MUFA] és 4% többszörösen telítetlen zsírsav [PUFA]) nem sorolható a kifejezetten "antiaterogén" zsírok közé. Nagy mennyiségű hosszú szénláncú laurin-, mirisztin- és palmitinsav-tartalma növelheti mind a szérum összkoleszterin-, mind az LDL-koleszterin-tartalmát. Ugyanakkor rövid szénláncú zsírsavtartalma (kb. 10%) semleges vagy kedvező hatású. A nagy zsírtartalmú tejek rendszeres fogyasztása azonban mindenképpen tetemes koleszterin- és telítettzsírsav-terhelést jelent a szervezet számára.
A tej rövid és közepes lánchosszúságú zsírsavai (SC, MC) gyorsan szívódnak fel, könnyen emészthető energia- és zsiradékforrást jelentenek; ennek a gyógyélelmezésben van fontos szerepe. A többszörösen telítetlen zsírsavak az esszenciális zsírsavak kiváló forrásai. A tejben rendesen is megtalálható transzzsírsavak (kb. 1-3% a tejzsíron belül) esetleges káros biológiai hatása még ma sem egyértelműen bizonyított; tanulmányok sokasága szól mellette és ellene is. Úgy látszik azonban, hogy a tejben levő egyik izomer (transz-11-18:1) átalakulása kapcsán is létrejövő konjugált linolsav (CLA) potenciális egészségmegőrző hatású. Ennek legaktívabb izomerje a cisz-9, transz-11-18:2. A CLA már kis koncentrációban is gátolja több malignus daganat növekedését. Összefüggés látszik a nagyobb tejfogyasztás és az emlődaganatok csökkenő gyakorisága között. A CLA szerepet játszhat a testtömeg és az energiaforgalom szabályozásában, az egészséges csontfejlődésben, a legújabb kutatások szerint pedig a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében is.
A tejben található mirisztinsavat illetően immunstimuláns hatást igazoltak, míg az állati zsiradékok közül kiemelkedően nagy mennyiségű, rövid láncú vajsavat tartalmazó tejzsír kifejezett tumorellenes (pl. vastagbél- és emlődaganat, leukémiás sejtek) hatást mutatott több vizsgálat során. A tej szfingolipid- és szfingomielin-tartalma - túl azon, hogy fontos építőanyaga a fejlődő agyszövetnek - védőszerepet tölthet be bizonyos típusú daganatok, valamint szív- és érrendszeri betegségek ellen. A tej egyéb foszfolipidjei, a tejfehérjékkel speciálisan kapcsolódva, a gyomor nyálkahártyájának "bevonásán" keresztül fejtenek ki védőhatást. Az ún. módosított zsírsav-összetételű (MUFA-gazdag) tejtermékek a vizsgálatok szerint a szérum HDL-koleszterin-tartalmának növelésére is alkalmasak (Miller et al., 2000).

A tej vitaminjainak és ásványi anyagainak élettani hatása
A tej és tejtermékek igen gazdagok elsősorban zsíroldékony vitaminokban, de a B-vitamin-csoport tagjai is megtalálhatóak bennük (laktovegetáriánus étrend esetén a tej az egyik legfontosabb B12- vitamin-forrás lehet!), valamint sok ásványi anyag is nagy mennyiségben van benne. Ezeknek az élettani szerepe jól ismert, mégis talán a legtöbbet a kalciumnak és a D-vitaminnak az egészséges csontfejlődésre, mineralizációra való hatását, valamint a csontritkulás megelőzésében játszott szerepüket tanulmányozták. A kalcium (a tejfehérjékkel együtt) bizonyítottan vérnyomáscsökkentő hatású (Jorde et al., 2000). A táplálékkal felvett kalcium védőhatása legkifejezettebben azokban észlelhető, akik naponta sok nátriumot fogyasztanak, s ún. "sóérzékenyek" (Miller et al., 2000). A tej kálium- és magnéziumtartalma is hasonlóképpen vérnyomáscsökkentő hatású. A tejben is megtalálható cink, szelén és jód sok fontos enzim összetevője, míg a fluor többek között a csontba és a fogzománcba beépülve játszik nélkülözhetetlen szerepet.

A tej és tejtermékek egyéb komponenseinek élettani hatása
A különféle tejtermékek, elsősorban a savanyítottak, kiemelt helyet foglalnak el táplálkozásunkban. Egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy kisebb a laktóztartalmuk, e szénhidrát felszívódása kedvezőbb, fehérjekomponenseik mintegy "előemésztett" formában vannak jelen, továbbá nagy a szervessav-tartalmuk. Ezen a termékcsoporton belül is különlegesek azok a készítmények, amelyek élő kultúrát (általában tejsavbaktériumokat) tartalmaznak. Élettani hatásuk igen széles, s további előnyös tulajdonságaik is vannak a nem fermentált tejtermékekkel szemben (Hove et al., 1999). Általános hatásként említhető, hogy számottevően csökkentik a különféle patogén és egyéb baktériumtörzsek által okozott hasmenés előfordulását, illetve lefolyásának súlyosságát. A bélflóra kedvező irányba való módosításával előnyös immunológiai hatások is megjelenhetnek. Ez vezethetett a speciálisan kialakított, nagy immunglobulin-tartalmú ún. "immuntej" kifejlesztésére (Gurr, 1992).

Összefoglalás
A tej és tejtermékek fogyasztása, kedvező élettani hatásaik miatt, a lakosság nagy része számára kifejezetten ajánlott. Bizonyos tényezők figyelembevételével - elsősorban a savanyított tejkészítmények fogyaszthatósága révén - ez az ajánlás kiterjeszthető a tejcukor-érzékenységben szenvedők egy részére is. Egyéves kor után mind a gyermekek, mind a felnőttek és az idősek egészségmegőrző, betegségmegelőző étrendjében fontos szerepe lehet a megfelelő minőségű tejnek és tejtermékeknek.
Tudatában kell lenni annak, hogy a tej sokoldalúan gazdag, kedvező élettani hatásai nem egyetlen összetevőnek tulajdoníthatók. Táplálkozásunknak és annak az egészségre gyakorolt hatásának megítélésekor figyelembe kell venni az elfogyasztott élelmiszerek teljességét, mennyiségi és minőségi szerkezetét.

Irodalomjegyzék
Bíró, Gy.: A tehéntej humánbiológiai szemszögből. Egészségtudomány, 32, 185-196. 1988.
Gurr, M. I.: Health and nutrition aspects of diary products: an up-to-date report. Food Australia, 44, 421-425, 1992.
Hove, H., Nřrgaard, H., Brřbech Mortensen, P.: Lactic acid bacteria and human gastrointestinal tract. Eur. J. Clin. Nutr., 53, 339-350, 1999.
Jorde, R., Břnaa, K. H.: Calcium from dairy products, vitamin D intake, and blood pressure: the Tromsř study. Am. J. Clin. Nutr., 71, 1530, 2000.
Miller, G. D., Jarvis, J. K., McBean, L. D.: Handbook of diary foods and nutrition. National Diary Council, 2000.
Szakály, S.: A tejféleségek és a tejkészítmények táplálkozási jelentősége. Tejgazdaság, 59, 11-14. 1999.

Dr. Biró Lajos, dr. Antal Magda
OKK-OÉTI

---

A jávorfaszörp-betegség

A veleszületett anyagcsere-betegségeket illetően mindenkinek a PKU (fenilketonúria) jut először az eszébe, azonban a témával részletesebben foglalkozók egyéb - általában hosszú és bonyolult elnevezésű - ritkaságokkal is találkoztak.

A jávorfaszörp-betegség (MSUD = Maple Syrup Urine Disease) a Kanadában őshonos juharfa nedvéből készített szirupról kapta a nevét, mivel a betegek vizeletének és testnedveinek jellegzetes szaga megegyezik ennek a közkedvelt édességnek az illatával. Veleszületett anyagcsere-problémák esetén a diagnózis fontos eleme a testnedvek sajátságos szaga.
Az MSUD autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelynek vezértünetei az élet első heteiben megjelenő táplálási nehézség, hányás, aluszékonyság, fokozott tónus és merev izomzat, de gyakran görcs is kialakul. Kezeletlen esetben a halál egy-két héten vagy néhány hónapon belül bekövetkezhet.
A betegség hátterében a ketosav-dekarboxiláz enzim elégtelen működése áll, amely a valin, az izoleucin és a leucin szintjének igen erőteljes emelkedésével, illetve az alanin csökkent mennyiségével jár a vérben és a vizeletben.

Cél a relatív fehérjeszegény diéta
Az étrend a relatív fehérjeszegénység mellett kevés leucint, izoleucint és valint, ugyanakkor sok alanint tartalmazzon. A fehérjefelvétel mennyisége megegyezik a korosztályos elvárásnak, mindössze az aránya különbözik. Kétharmadát szintetikus aminosav-keverék adja, amely nem tartalmazza az említett három aminosavat. A fennmaradó egyharmadot természetes fehérjékkel pótoljuk. Elsősorban gyümölcsökből, zöldségekből, fehérjeszegény tejpótlókból, gyümölcspépekből. A fehérjeszegény élelmiszerek közül Fe-mini tésztákat, kenyérport, tojáspótló port, süteményporokat, zsemlemorzsát, rizst, zöldségkonzerveket, fehérjeszegény chipset, müzlit, csokoládét és az étrend alapjaként keményítőt alkalmazzunk.

Nehézségek a diéta beállításakor
Minthogy e betegséget az újszülöttkori tömegszűrés kapcsán nem vizsgálják hazánkban, a kis betegek baját általában későn diagnosztizálják. Számukra a megszokott étrendtől eltérő, szokatlan ízekkel való megismerkedés hosszú folyamat, amelynek során sok figyelemre és türelemre van szükség a család és a gondozóközpontok munkatársai részéről, hiszen a diéta életre szóló program!
Szerencsére jó tapasztalatokkal is rendelkezünk, amelyeknek eredményeként figyelemmel kísérhetjük a hihetetlenül rossz, szinte magatehetetlen állapotú gyermekek fejlődését, gyarapodását.

Kiss Erika dietetikus
Budai Területi Gyermekkórház, Anyagcsereszűrő és Gondozási Központ

---

Híres irodalmi személyiségek
"Hétköznapi kórok"

"Ő az ínyencek írója. (...) Senki nem írt annyi átéléssel az étkezési szokásokról, és mutatott be annyi áhítattal számos ételkölteményt, mint ő. Ugyanakkor meghökkentő, a megszokottól eltérő prózai megoldásai az irodalom ritka ízeire fogékonyak számára jelentenek különleges élményt."
(Hamar Péter)

Krúdy Gyula habzsolta az életet, nem ismert középutat semmiben. A végletek embere volt, nem bírta elviselni a kötöttséget sem a magánéletében, sem íróként. (Nem csatlakozott semmilyen művészeti csoportosuláshoz.) Az írás, az alkotás volt az egyetlen és örök szerelem számára. "Én írónak készültem: semmi másnak."
1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja nemesi származású ügyvéd, anyja cselédlány. "Ha elfelejtettem volna mondani, most vallom be, hogy én: szerelemgyerek vagyok. Zabigyereknek csúfoltak a messzi gyermekkorban. Anyám szegény pórleány volt. De a legszebb nő, akit valaha láttam. (...) Napsugár és humor jött vele, bár mindig csöndes és kevés szavú volt."
"Gyűlölettel néztem a házra, amelyben én is laktam, hisz anyám verejtéke, kínja, sóhajtása volt beépítve a kockakövek közé. (...) Ezért kívánkoztam el oly ifjan a szülői háztól?" Apai nagyanyja neveli. Gimnazista korában két idős barátra (az író Kálnay Lászlóra és a színész Dálnoki Gaál Gyulára) akad, akik mellett belekóstol a kocsmázó életmódba. Megismeri a kocsmázás szertartásait, a "megkedvesedés" mámorát. "Olyan világból jött az irodalomba, amelyben az emberek el sem tudták képzelni az életet, a nyírségi vinkó és a híres cigányprímás, Benczi Gyula hegedűje nélkül" - írja róla Kozma Dezső kismonográfiájában. Tizennyolc éves, mikor a fővárosba érkezik. Rövidesen csaknem valamennyi lapnak a munkatársa lesz. Az Ifjúság című novellagyűjteménye előtti ajánlás sorai az érzékeny lelkületű ember és a lelki sérült gyermek gyermekkorának világát idézi. "Amennyit írtam, amennyit szomorú voltam - az mind az én ifjúságom. Ha láttam valamit, ha fájt valami - és mennyi sokszor fájt az, amit láttam -, akkor írtam."

Megfeszített munkatempóban dolgozik, hisz életeleme az írás, de ugyanakkor szüksége is van a pénzre költséges és bohém életmódja miatt. Járja az éjszakai kávéházakat, kiskocsmákat, ismerkedik a vendégeikkel. Novelláinak a színhelyei is legtöbbször e helyek, amelyeket bejár a korcsmaillat, hol kedvenc étek a velős csont, a húsleves, a malacpörkölt és a pájsli, de nagy becsben van a vesevelő, a hal és a rákkülönlegesség is. Az éjszakázás miatt sem hanyatlik megfeszített munkatempója, sorra jelennek meg regényei, kiadványai, novelláskötetei. Az ilyen típusú emberre mondják, hogy két végén égeti a gyertyát. Ennek ellenére is roppant rokonszenves író, hiszen írásaiban azt érzi az olvasó: ezt az életformát is az írói munkásságának rendeli alá, hogy minél hitelesebb, színesebb legyen.

1926 végén bekövetkezik az, aminek az előjelei egy ideje már mutatkoztak. Súlyos állapotban szállítják szanatóriumba, s hosszú időre ágyhoz kötődik. "Egyszerre volt négyféle betegségem. (...) Máj, gyomor, tüdő és szív követtek el szolgálati kihágásokat" - írja. Közülük a legnagyobb gondot a szíve és az érszűkülete okozta, amelyeknek következtében lelkileg is összeomlik, mivel eltiltják a munkától. Több mint egy évig nem dolgozott, így nőtt az adóssága, holott minden fillérre szüksége lett volna. 1927 őszén váratlanul féloldali szélütés éri. Két hónapig nem tud írni semmit. 1930-ban mint fuldoklónak a mentőöv, azt jelenti Krúdy számára a Baumgarten-díj. A díj visszaadja életkedvét, további munkára ösztönzi. Orvosa tanácsát megfogadja, nem iszik többé, így egészségi állapota is sokat javul. Szegényes körülményei ellenére is kiegyensúlyozottnak látszik - már Óbudával is megbarátkozik, ahova kényszerűségből költözött. Sokat sétál, változatlanul nem iszik, hanem dolgozik. Ötvenkettedik születésnapján megkockáztat egy pohár bort, s minthogy újra ráérez az ízére, ettől kezdve örökös rabja marad. Súlyos szívbetegsége miatt gyorsítja életkilátásainak romlását az óbudai kiskocsmák mindennapi látogatása, éjszakai kimaradások. Csontvázzá soványodik, jártányi ereje sincs, újra szanatóriumba kerül. Kezelőorvosának felesége így emlékszik vissza: "Egy nap benyit Lévy doktor a beteg különszobájába, és ott látja a borospalackot az ágy melletti asztalkán, és egy szál cigány húzza nótáját a vén duhajnak. Nagy riadalom a kórházi fegyelem ilyetén felborítása miatt. Mindenki azt várta, hogy a doktor, mint a Hitközségnek felelős kórházigazgatója, a beteg rögtöni eltávolítását fogja elrendelni, de ő csak bólogat és odaszól a cigánynak: - ťCsak húzza tovább, itt maga a jobb doktor, mint én.Ť" Végül önkényesen otthagyja a kórházat, s megfeszített erővel újra írni kezd. Hazafiatlan cselekedettel vádolják (egy prágai magyar lapban publikál), e hír hallatán összeomlik, újra felkeresi kedvenc kisvendéglőjét, s egy üveg szilvánival tér haza. Másnap reggel holtan találnak rá. Utolsó útjára elkísérték mindazok, akik az éjszakai életéből ismerték, de azok is, akik írásait szerették. Sárai Elemér és bandája az író kedvenc nótájával - "Lehullott a rezgőnyárfa ezüstszínű levele" - búcsúzott.

Bajnócziné Timár Klára
Városi Kórház, Kiskunfélegyháza

 

---

„Jobban teszed, ha a közötted és a digitális világ
között folyó harcban a digitális világ oldalára állsz.”
J. Graf: Murphy számítógépes törvényei

Mért nem szeretem az internetet?

Mert függőséget okoz: nem lehet abbahagyni. Mert felgyorsítja az amúgy is szédítő sebességű információáramlást. Mert folyton ráébreszt, hogy angoltudásom passzív.
Mert sokkal többet ülök a számítógép előtt a monitort bámulva. Mert nem járok könyvtárba. (Edddig sem sokat jártam, de már esélyem sincs.) Mert nem olvasok újságot, csak cikkválogatást. (Könyvet szerencsére még igen.) Mert gyanakvóvá tesz: mindent és mindenkit ellenőrzök. Mert azt is megtalálom, amit nem keresek. (Néha csak azt.) Mert már nem járok bankba. (Ja, ezt szeretem.) Persze, mindezzel rengeteg időt spórolok – hogy aztán azt is internetezéssel töltsem.

De, félre a tréfával! Bár, gondolom, senki nem vár tőlem tudományos értekezést, vagy komoly szakmai információt az internetről. Hiába is tenné: hiszen nem értek hozzá. És ez benne a bámulatos, akár a számítógépben: bárki a legcsekélyebb szaktudás nélkül használhatja és felhasználhatja a saját céljaira anélkül, hogy tudná, mi is ez pontosan és hogyan működik.

Mi kell hozzá? Kíváncsiság, információéhség, egy kis szabadidő. Még saját számítógép és internetkapcsolat sem: erre vannak az internetkávézók. Biztosan ismert már ez az elnevezés: olyan helyek, ahol néhány száz forint befizetésével úgynevezett gépidőt vesz az ember, amit olyan számítógép mellett tölt el, amelyen állandó az internetkapcsolat – és persze kávézni is lehet. Az internet cafék mellett internetrészleget a legtöbb nagy könyvesboltban, könyvtárban találunk. Nem kell megijedni: az itt dolgozók szívesen segítenek a kezdőknek, és nem csak fiatalok, egyetemisták használják ezt a lehetőséget. És aki még mindig ódzkodik, annak azt javaslom: kísértesse el magát segítőkész gyermekével.

De mit jelent ez a világháló? Mire használható? Elsősorban elektronikus levelezésre (e-mail) és információszerzésre. Az internet olyan hálózat, ahol adatforgalom folyik, az itt működő szolgáltatások közül legnépszerűbb a world wide web (www). Ezen a világméretű hálózaton rengeteg információ van dokumentumok formájában, melyeket weblapoknak, webhelyeknek hívunk, s melyeket megtalálhatunk webböngésző programunk segítségével (pl. Internet Explorer). Levelek letöltéséhez és elküldéséhez levelezőprogramra van szükségünk (mint pl. az Outlook Express). Ezeket a programokat ingyen adják a számítógép operációs rendszeréhez, az internet-előfizetéshez, illetve letölthetők (lemásolhatók) az internetről. Használatuk rendkívül egyszerű.

Az elektronikus levelezés, az e-mailezés szerintem már legtöbbünk számára jól ismert. A legjobb benne, hogy azonnal átpasszolhatunk csatolt dokumentumként egy jó étlapot, diétás receptgyűjteményt, képet, táblázatot vagy bármi mást – nem kell kinyomtatni, fénymásolni vagy floppyra tenni és elsétálni vele a célszemélyhez. Lassan már karácsonyi, szülinapi képeslapot is csak így kap az ember. És ehhez sem kell internet-előfizetés és saját számítógép. Számos olyan webhely van, ahol ingyenes e-mail címhez juthatunk: legismertebb a www.hotmail.com, de kedvelt a http://freemail.c3.hu is (legújabban a www.citromail.hu). Ezek segítségével bárhol a világon elolvashatjuk saját elektronikus leveleinket.

Az interneten keresgélni, böngészni sokféleképp lehet. Ha ismerjük a keresendő webhely nevét (ami gyakran cégnév vagy terméknév pl. www.alimenta.hu, www.suzuki.hu, vagy fantázianév, mely a tartalomra utal (www.index.hu, www.diet.hu, www.uj-dieta.hu,  www.hazipatika.com stb.), elegendő begépelnünk, és máris megtaláltuk a keresett információt. Ékezetes nevek nincsenek, és a név után szerepel az ország azonosítója (ezt persze nem így hívják, de ne bonyolítsuk) mint a magyar lapoknál a .hu, a német lapoknál a .de, a nemzetközieknél a .com, a .org vagy a .net. Weblapja bárkinek lehet, és azt az interneten bárki elérheti.

Az információkeresésben segítségünkre vannak a keresőprogramok. Ezek között vannak általánosak (www.altavista.com) és tematikusak (www.yahoo.com), ahol témakörönként is keresgélhetünk. Nemcsak angol, magyar nyelven is kereshetünk pl. a www.altavizsla.hu, a www.google.hu lapokon és az úgynevezett portálokon (www.index.hu, www.origo.hu, www.startlap,hu, www.heureka.hu stb.). Utóbbiakon híreket, programokat (moziműsor!) és sok minden mást találunk, mint egy igazi újságban. Ha már itt tartunk: legtöbb napilapnak, magazinnak van saját weboldala, ahol vagy a lapszámok teljes anyaga, vagy azok kivonata megtalálható (olcsóbb, mint megvenni!). Legegyszerűbb a keresőkeresés a http://kereso.lap.hu oldalon!
Az interneten fent van az egész telefonkönyv, MÁV- és autóbuszmenetrend (www.elvira.hu), a mozik, színházak, kiállítótermek (www.est.hu, www.pestimusor.hu), fitnesztermek, utazási irodák, repülőtársaságok kínálata (www.nagyutazas.hu).

Persze, aki már elkezdte használni az internetet, mindezt tudja. Hiszen pillanatok alatt belejön az ember, aztán már csak elszakadni nehéz. Azoknak szeretnék kedvet csinálni és egy kis bátorítást adni, akik még nem merészkedtek az elektronikus sztrádára.

Itt vannak például a szakmai informácók. Hány szakmai folyóirathoz férhetünk hozzá? Ahányra a munkahelyünk előfizet. Szóval egyre kevesebbhez. Nem így a webhasználó! Legjobb feliratkozni ingyenes szakmai hírlevelekre, akkor automatikusan az elektronikus postaládánkba hullik az információ. De elérhető az összes magyar és idegen nyelvű (angol változata szinte mindennek van) orvosi és dietetikai szakfolyóirat (honlapunkon, a www.diet.hu -n sok ilyet leírtunk a linkek menüben). Remek honlapja van az Egészségügyi Minisztériumnak (www.eum.hu), lehet figyelni a pályázatokat, a szakmai vagy betegszövetségek oldalait tanulmányozni, termékinformációkat beszerezni a gyártóktól. Több webhely népszerűsít táplálkozási témákat (www.fogyinfo.hu, www.mindmegette.hu), egyes lapokról (www.netpincer.hu, www.eszemiszom.hu) még ebédet is rendelhetünk magunknak vagy családunknak.

Előfordulhat, hogy előadásunkhoz, házidolgozatunkhoz vagy netán diplomamunkákhoz adatokra, szakirodalomra, vagy ábrára, illusztrációra lenne szükségünk, de lehet ez elsőszülöttünk kiselőadása is, amihez segítséget kér. A főbb címszavakra rákeresve több dolgozatnyi anyagot is könnyedén összegyűjthetünk az internetről! Ráadásul be sem kell gépelni, csak lekopizzuk a megfelelő részeket (persze a forrás megjelölésével).

Aki tud angolul, akár munkát is vállalhat valamelyik dietetikus szövetség website-ján keresztül. Aki nem tud, megtanulhat néhány ezer forintért (www.okta.to), és a neten gyakorolhat, szótárazhat ingyen. Persze, nemcsak nyelvet, a számítógépes ismeretektől a grafológiáig sok mindent el lehet sajátítani internetes távoktatás segítségével.

Vásárolhat is az interneten, akinek van mersze. Ha nincs, akkor is tájékozódhat termékekről és árakról. Például a könyvekről, szakkönyvekről, CD-kről, videokazettákról a www.libri.hu, www.fokuszonline.hu vagy www.uhu.hu oldalakon. Egyes nagykereskedők is megtalálhatók itt: www.groby.hu, vagy a híres nemzetközi www.amazon.com.

Banki átulalások lebonyolítása, rádióhallgatás, tévénézés, zenehallgatás, csevegés és még felsorolhatatlanul sok minden művelhető az internet segítségével, és a lehetőségek tárháza percről percre bővül. Hát lehet ezt szeretni?

A világháló iránt érdeklődő kezdőknek szívből ajánlom a Dummies könyvek sorozatból az Internet c. kiadványt, de nagyon hasznos az Egyszerűen sorozat Keresés az interneten c. darabja is.

Kovács Ildikó
 

---

Flair Flow Europe - Flair Flow Hungary
A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszerek minőségjavítása

A zsírmentes és a kis zsírtartalmú élelmiszertermékek piaca egyre növekszik, s ehhez új alkotórészekre és ismeretekre van szükség annak érdekében, hogy az ilyen típusú termékeket kiváló érzékszervi minőségben lehessen gyártani. Ilyen élelmiszerek a margarinok/kenőkrémek, salátadresszingek, tejipari és sütőipari termékek.
A zsírutánzó vagy zsírpótló termékek olyan anyagok (főképpen különböző biopolimerek), amelyeket a csekély zsírtartalom kompenzálása végett használnak, amelyek olajos textúrát tesznek lehetővé, s kiváló érzékszervi minőségűek. Ilyen biopolimerek a cellulózok, keményítők, alginátok, kazeinátok, zselatinok és dextránok, amelyek gyakran fázisszétválást idéznek elő az élelmiszerekben. Ismereteink korlátozottak - különösképpen szisztematikus és elméleti szinten - funkciójukat és optimális feldolgozási feltételeiket illetően.
Időnként többféle biopolimer kombinációjára van szükség a jó organoleptikus minőség elérése érdekében. Ilyenkor még összetettebb a funkciók megértése, valamint az interferencia optimalizálása közöttük és az élelmiszermátrix-komponensek között. A feldolgozási műveletek, különösen a hőkezelés és a nyírás (keverés, szivattyúzás stb.) fontosak, mivel nagymértékben befolyásolják a termék mikrostruktúráját és végső állagát.
Az ezúttal tárgyalt, befejezett FAIR-projektnek az volt a célja, hogy tudományos elveket állítsunk fel és validáljunk előnyös termék-mikrostruktúrák létrehozása végett a biopolimer-keverékek feldolgozásának ismeretében. Kritikus feladat volt azt a mértéket megállapítani, amely szerint a nem élelmiszer-ipari szektorban jelenleg rendelkezésre álló tudományos megközelítések a mikrostruktúrák és terméktulajdonságok dizájnja (polimerek, összetett anyagok és emulziók) tekintetében átvihetők az élelmiszer-ipari alkalmazásra.
A legnagyobb erőfeszítések az alginát és a kazeinát, illetve a zselatin és a dextrán keverékének vizes diszperziójára irányultak. Matematikai modelleket vizsgáltak meg és alkottak, egy mikrostruktúra (fázisszétválasztás és stabilizálás, részecskefelaprítás, koaleszcencia, aggregáció stb.) kialakulását tanulmányozták, kísérleti üzemi tanulmányokat elemeztek "komputeres folyadékdinamikával", a feldolgozási paraméterek hatását vizsgálták, továbbá off-line és on-line technikákat dolgoztak ki a mikrostrukturális változások mérésére videótechnikák és ultrahang alkalmazásával.

Projekt száma:
(FAIR-CT97-3022/BIOMIX)
Projektkoordinátor:
Prof. Wim Agterof
Unilever Research
P. O. Box 114
3130 AC Vlaardingen,
THE NETHERLANDS
Telefon: (+31) 10-460-5260.
Fax: (+31) 10-460-5025.
E-mail: Wim.Agterof@unilever.com

A dokumentumot készítette:
Mr. F. Holm, Food Group Denmark, 2001. december.

---

A testtömeg csökkentését segítő gyógynövények

A kisebb-nagyobb mértékű testtömegfelesleg és az elhízás sokaknak okoz közérzeti zavarokat, lelki és testi gyötrelmeket. Az elhízás okai sokfélék lehetnek, közülük a mennyiségben és minőségben helytelen táplálkozást, illetve a mozgáshiányt a leggyakoribbak közé sorolják.
A testtömeg karbantartására, a súlyfelesleg kialakulásának megelőzésére, valamint a kóros elhízás és az azt kísérő betegségek kezelésére számos gyógynövényt, illetve azok hatóanyagait tartalmazó készítményt ajánlanak. Az elsősorban vizelethajtó, székletrendező/hashajtó, emésztésjavító, étvágycsökkentő, továbbá a zsírégetés folyamatát felgyorsító gyógynövények, illetve növényi készítmények alkalmasak arra, hogy állandó részévé váljanak a szakorvos által összeállított kezelési programoknak: a fogyókúrás és salaktalanító, valamint a fitnesz- és léböjtkúraprogramoknak. E készítmények nemcsak az anyagcsere-folyamatokra hathatnak kedvezően, hanem elősegíthetik a szervezetben felhalmozódott káros anyagcseretermékek kiürülését, ráadásul javíthatják a közérzetet is.
 

A legtöbben azért isznak például kora tavasszal fogyasztó és/vagy méregtelenítő hatású gyógyteát, hogy a télen felszedett kilóktól megszabaduljanak és szervezetük felfrissüljön. Ha a gyógyteakúra mellett csökkentjük az energiafelvételt, s a zsíros és nehéz ételekkel szemben előnyben részesítjük a zöldségeket és a gyümölcsöket, illetve fokozzuk a testmozgást (hetente több alkalommal tornázunk, kocogunk, kirándulunk, kerékpározunk vagy úszunk), viszonylag könnyen megszabadulhatunk a néhány kilogrammos testtömegfeleslegtől.
A kísérletek szerint az étkezések előtt gyümölcslével vagy gyógyteákkal bevett ún. széklettömeget növelő, ártalmatlan növényi hashajtók (pl. lenmag, bolhafűmag) duzzadóképességüknek köszönhetően teltségérzetet keltenek, ezáltal enyhén csökkentik az étvágyat, ezért a fogyókúraprogramok összeállításakor érdemes e kísérleti eredményeket is figyelembe venni.
A rendszeres testmozgás és a megfelelő diéta mellett fogyasztott salaktalanító gyógyteák, illetve gyógynövénytartalmú készítmények nem csak a rendes testtömeg fenntartásában vagy a kisebb testtömegfeleslegek megszüntetésében lehetnek a segítségünkre. Alkalmazhatók étrendi kiegészítőként és terápiás készítmények formájában is az elhízás következményeként fellépő betegségek (például magas vérnyomás, epebántalmak, az immunrendszer csökkent védekezőképessége, rákos betegségek, emlő-, méh-, bél-, vesebetegségek), valamint bizonyos mozgásszervi bántalmak (pl. sokízületi gyulladás) megelőzésére és/vagy kiegészítő kezelésére. Ehhez azonban ajánlatos szakorvos és/vagy fitoterápiás szakember tanácsait igénybe venni.

A fogyókúrát segítő gyógyteákban és készítményekben levő vizelethajtó növényi részeknek elsősorban a káros anyagcseretermékek eltávolításában van szerepük, de ásványianyag-forrásként is figyelmet érdemelnek (ilyen például az aranyvessző, a csalánlevél, a zsurlólevél, a lestyángyökér, a gyermekláncfűgyökér vagy a kukorica bibeszála). Mellettük fontosak a máj működésére (is) kedvezőn ható, az epetermelést és -kiválasztást fokozó növényi részek (pl. máriatövismag, articsókalevél, gyermekláncfűgyökér, fekete retek), a székletrendező vagy hashajtó gyógyteaalkotók (pl. kökényvirág, bodzavirág, kutyabengekéreg, szennalevél), valamint az emésztést segítő enzimek (papain, bromelain) és növényi részek (pl. köménymag, édesköménymag, ánizsmag).
A fogyasztó hatású, fogyókúrát segítő készítményeknek gyakran alkotórészei az antrakinon-származékokat tartalmazó növényi hashajtók (pl. szennalevél és -termés, kutyabengekéreg, rebarbaragyökér), ezeknek a hosszabb időn - hónapokon - keresztül való fogyasztása azonban a kedvezőtlen mellékhatások miatt nem ajánlatos!
 

A gyógyteák és fogyókúrás készítmények összeállításakor az említett növények/növényi részek mellett fontos szerepük van azoknak a növényi alkotórészeknek is, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. csipkebogyó, hibiszkuszvirág, matétealevél), hiszen csökkentett energiafelvétel és a kiválasztás fokozása esetén nő a vitamin- és ásványianyag-fogyasztás jelentősége.
Az európai fitoterápiában elterjedt fogyasztást segítő gyógynövények mellett egyéb növények is figyelmet érdemelnek. Bizonyos vizsgálatok szerint a zöld tea fogyasztása felgyorsítja a zsírégetés folyamatát, s ezzel csökkenti a testtömeget. Az ájurvédikus gyógyászat elvei szerint összeállított zsírégető hatású, étrendkiegészítő készítmények egyik fontos alkotórésze egy narancsméretű, tökféle növény, a Garcinia cambogia gyümölcsének héjkérge, illetve annak kivonata. A héjkéreg legfontosabb hatóanyaga a hidroxi-citromsav (HCA). A HCA fontosabb tulajdonságai: csökkenti az elraktározott zsír mennyiségét, fokozza a glikogén szintézisét, csökkenti az étvágyat, növeli az elfogyasztott tápanyagok - főként a zsírok - metabolizmusát, gátolja a túlzott mértékben felvett szénhidrátok koleszterinné való átalakítását. A Közép- és Dél-India trópusi erdeiben honos Gymnema sylvestre csökkenti a szénhidrát utáni éhséget, ennek köszönhetően segíti a fogyást, pontosabban a felesleges energiafelvételt. Bizonyos barnamoszatok (pl. Laminaria-, Macrocystis- és Nereocystis-fajok) fogyasztását pedig abban az esetben tartják eredményesnek, ha az elhízás hátterében csökkent pajzsmirigyműködés húzódik meg.

A felsorolt néhány példa azt mutatja: a gyógynövényeknek és hatóanyagaiknak, illetve a belőlük előállított készítményeknek szerepük lehet az elhízás megelőzésében, az elhízás és a miatta kialakuló betegségek kiegészítő kezelésében, azt azonban szem előtt kell tartani, hogy fogyasztásukat életmódváltást is célzó kezelési stratégiába kell beépíteni, mert egymagukban nem várhatunk tőlük csodákat.

Dr. Babulka Péter

 

---

Egészségesebben

Ebben az évben új sorozatot indítunk, amelyben áttekintjük az "Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010" főbb pontjait, különös tekintettel azokra a területekre, amelyeken a dietetikusok a megvalósításba bekapcsolódhatnak. Erre az MDOSZ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai lehetőségei az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programban címmel javaslatot is tett.

Most nem érek rá az egészségemmel foglalkozni
Magyarországon háromszor többen halnak meg szívkoszorúér-betegségben, négyszer többen agyérbetegségben az EU-országok átlagához képest (és még folytathatnám a sort). Bizonyára már több szakember találkozott az emberek sajátos reakciójával (a megbetegedési és halálozási adatok, az életmódváltás említése kapcsán): legyintenek, és sokan azt mondják, valamiben meg kell halni. Ezt a kis hurkát, kolbászt már csak megengedhetem magamnak; túlterhelt, túl fáradt vagyok, hogy még tornázni is elmenjek vagy sétáljak egy fél órát; a hét végén pedig ott van a bevásárlás, a főzés, a takarítás stb. Miért menjek orvoshoz, ha nincs semmi bajom? Ha néha egy kicsit megszédülök is, de hamar elmúlik.
Teljes meggyőződéssel mondja az ember ezeket az érveket mindaddig, amíg élete és munkaereje teljében nem kap mondjunk infarktust. Szerencsés esetben sikerült kórházba kerülnie, s ezután következnek a végtelennek tetsző pillanatok: túléli-e, s ha igen, milyen mértékű volt az infarktus? Az eredmény: hosszú betegállomány, munkából való kiesés, gyógyszerköltségek, amelyek igen megterhelik a családi kasszát, rehabilitáció, küzdelem a munkahelyért, ha az ember még képes dolgozni. Azt gondolom, ilyenkor már kissé késő feltenni a kérdést: valóban megéri "a most nem érek rá az egészségemmel foglalkozni" szemlélet? Aki már átélte mindezeket, tudja, hogy nem!

Meddig élünk?
A születéskor várható átlagos élettartam 1999-ben a férfiaknál hatvanhat, a nőknél hetvenöt év volt. A nők kb. hat évvel, a férfiak nyolc évvel élnek kevesebbet csak azért, mert Magyarországon és nem az EU-tagállamok valamelyikében születtek. A rengeteg ledolgozott munkaév után átlagosan alig jut négy év a férfiaknak a nyugdíjas évekből, s az is milyen életminőségben. Ebben az életkorban ugyanis már sokan szenvednek valamilyen krónikus betegségben. Természetesen az okok hátterében nemcsak az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a kevés mozgás, a túlzott alkoholfogyasztás, a szűrővizsgálatok hiánya vagy annak elhanyagolása áll, hanem az ország gazdasági fejlettségének jelenlegi foka, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátás helyzete, a környezetszennyezés és a hiányos egészségkultúra. Hogy mindez ne így legyen, ebben segíthet a Népegészségügyi Program és természetesen mi saját magunk. Csak közös erővel lehet az egészségromlást megállítani és visszafordítani. Nem azt kell keresni, ki volt a hibás, hanem kinek milyen feladata van ezen a területen, s abban hogyan lehet együttműködni.

Célok és feladatok
Célkitűzések nélkül nem végezhető jó munka sem rövid, sem hosszú távon. A kitűzött célokhoz kell a megvalósításukhoz szükséges feladatokat, emberi erőforrásokat és anyagi javakat rendelni.
Melyik az az öt legfontosabb cél, amelyet a program 2010-ig szeretne megvalósítani?
- El kell érni, hogy a lakosság számára az egészség az egyik legfőbb emberi érték legyen, de nemcsak szóban, hanem tettekben is, vagyis az egyén saját maga is aktívan vegyen részt egészsége megőrzésében.
- Szavatolni kell az egészséges fejlődést a fogantatástól egészen a felnőttkorig.
- Az egészségben eltöltött életévek számát növelni kell.
- A születéskor várható élettartamot a férfiaknál legalább hetven, a nőknél legalább hetvennyolc esztendőre kell növelni.
- Csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az öt pontot elolvasva kiderül, hogy megvalósításukban az egyénnek és az államnak is szerepet kell vállalnia. Most tekintsük át röviden a feladatokat!
- Egészséges életre nevelés.
- Célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetése.
- Az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése.
- A mozgáskultúra fejlesztése.
- A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem.
- Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése.
- A járványügyi biztonság erősítése.
- Az élelmiszer-biztonság feltételeinek javítása.
- Az egészséget támogató környezet kialakítása.
- Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése.
A célok elérését a feladatok megvalósításán keresztül tizenhét alprogram segíti.
Fontos szerepük van a rossz halálozási adatokért felelős betegségek (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi betegségek) elleni programoknak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a szívinfarktus és az agyérbetegségek okozta halálozás gyakoriságának csökkentése, a daganatos betegségek számának csökkentése, az egészséges életkezdet és gyermekkor feltételeinek megteremtése, a járványügyi biztonság fokozása, az egészséges táplálkozás elterjesztése, az élelmiszer-biztonság javítása.
Egy tízéves időszakot átölelő programnál is évenként meg kell nézni, melyek az adott időszakra - ezúttal a 2002-re - vonatkozó legfontosabb feladatok:
- az egészséges életmód "divatba hozása": testmozgásra és egészséges táplálkozásra buzdítás, a dohányzás csökkentése,
- egészséges gyermekkor feltételeinek megteremtése,
- szűrővizsgálatok kiterjesztése,
- az esélyegyenlőség megteremtése,
- az idő előtti halálozás csökkentése.
Ezek, bizony, nem kis feladatok. Sokakban felmerülhet a kérdés: miért fontos nekem e népegészségügyi program?
Természetesen fontos, hiszen rólunk szól. Az egészség érték, s a megőrzéséért tennünk kell. Felnőttként a többségünk már nemcsak a saját egészségért, hanem családja - párja, gyermeke, sokszor szülei - életviteléért is felelős, illetve azt pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolhatja. Munkánknál, hivatásunknál fogva pedig számos program megvalósításában lehetünk érintettek közvetve vagy közvetlenül.

Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése
Az átlagos emberöltő során a szív több mint kétmilliárdszor "dobban". Hazánkban azonban sok hatvanöt évesnél fiatalabb ember szíve nem doboghat ennyit: a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. Éppen ezért a Népegészségügyi Program tizenhét alprogramjának egyike a Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése.
A legtöbb szívroham alattomos. A kialakulását elősegítő kockázati tényezők már évekkel, sokszor évtizedekkel előbb elkezdik romboló tevékenységüket.
A koszorúér-betegség több tényező hatására következik be. Közülük jó néhányat nem tudunk befolyásolni, de számos rizikófaktort (pl. dohányzást, magas vérzsírszintet, magas vérnyomást, elhízást, mozgásszegény életmódot, túlzott alkoholfogyasztást) kiküszöbölhetnénk. Ebből következik, hogy mindenki javíthatja a helyzetét, ha megvizsgálja eddigi életmódját, s a szükséges változtatással csökkenti a koszorúér-betegség és a szívroham kockázatát.
Míg a nyugat-európai országokban az életmódban bekövetkező kedvező változások hatására a keringési rendszer betegségei okozta halálozás mértéke csökkent, addig hazánkban nőtt.
Milyen pozitív példák állnak előttünk?
- Észak-karéliai Program. E program 1972-ben indult Finnországban összkormányzati összefogással: az állam és a társadalom együtt tett meg szinte mindent a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás csökkentése végett. Mi lett az eredmény? 1972-ben még a férfi lakosság 52%-a dohányzott, 1992-ben már csak a 32%-a.
A táplálkozás módosításának hatására 15%-kal csökkent az összkoleszterinszint a lakosság körében. Megszervezték a magasvérnyomás-betegségben szenvedők gondozását, a felvilágosítás hatására nőtt a rendszeres fizikai aktivitást végző emberek száma. Mindezek hatására Finnországban 1970-től 1996-ig 65%-kal csökkent a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás a hatvanöt évesnél fiatalabb korosztályban.
- A szívbetegségek okait feltáró orvosi kutatások egyik fontos állomása a Framingham-vizsgálat, amely 1948-ban Bostonban kezdődött. Kimutatták, hogy a magas vérnyomás az egyik kockázati tényező. A koszorúserek betegségei háromszor-ötször gyakrabban fordulnak elő azoknál az embereknél, akik magas vérnyomásban szenvednek.
Hazánkban az életmód, a környezet és az egészségügyi ellátás együttesen okozták a kedvezőtlen tendenciát. A szív- és érrendszeri betegségek megelőző, gyógyító és rehabilitációs ellátásának hiányosságai, az elhízottak nagy száma, a túlzott zsiradék-, ezen belül az ajánlottnál nagyobb telítettzsír-felvétel, a túlzott koleszterinfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás stb. egymás hatását erősítik.
Milyen célokat tűzött ki a tények ismeretében a Népegészségügyi Program 2010-ig?
A hatvanöt évesnél fiatalabb lakosság koszorúér-betegség miatti halálozásának csökkentése. A rendszeres kezelésben részesülő magas vérnyomásos betegek részarányának növelése. A szív- és keringési rendszeri betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésének fejlesztése: az egészséges táplálkozás és a testmozgás népszerűsítése, a dohányzás visszaszorítása.
Hol és hogyan kapcsolódhatnak be a dietetikusok az infarktus miatti halálozás megelőzésébe a hagyományos kórházi tevékenységen (szaktanácsadáson, speciális diétán) túl?
- A megelőzés érdekében ismeretterjesztő előadásokat kell tartani, amelyeket regionális szinten lehet megszervezni a lakosság számára. Az egységes tematikára épülő ismeretterjesztő előadások célcsoportja: gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek. Tematikája: a táplálkozással befolyásolható rizikófaktorok a magas vérnyomás, a cukorbaj, a hiperkoleszterinémia, az elhízás stb. szempontjából.
- A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló füzetek készítése, amelyek magukban foglalják a táplálkozással összefüggő kockázati tényezőket. Ezek a füzetek az előadásokhoz és azoktól függetlenül is felhasználhatók lennének. Az egyszerű, érthető formában megírt füzetek a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos rizikófaktorokat tárgyalnák, javaslatokat, ötleteket, étrendeket és recepteket tennének közzé minden korosztály számára.
- Egy modellértékű rehabilitációs program (szívinfarktuson és bypass-műtéten átesett betegek rendelkezésére álló rehabilitációs program) elterjesztése. Ennek keretében heti két rendelés alkalmával szakemberek működnek közre a gyógytornában, a pszichoterápiában, a betegséggel összefüggő kardiológiai ismeretek elsajátíttatásában és a táplálkozási szaktanácsadásban.
Az említett javaslatok gyakorlati megvalósulásáig is sokat tehetünk kórházi munkánk során. Eredményt kitartó munkával és nem látványos alkalmankénti akciókkal érhetünk el. Galénosz, az ókori Görögország híres orvosa még úgy gondolta, hogy a szív olyan, mint egy kemence, amely elégeti a beérkező vért, s hőt termel belőle a szervezet számára. Azóta sokat változott a tudomány. Napjainkban már "szívügyeink" java része jól kezelhető, gyógyítható. A Népegészségügyi Program megvalósításával hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a kezelés, s a rizikófaktorok csökkentése révén kevesebb ember idő előtti halálát okozhatják a szív- és érrendszeri betegségek.

Erdélyi Aliz dietetikus

 

---

A dietetikusok lehetősége a fitnesz területén
 

Most lehetőségünk nyílik betekinteni az egyik legmodernebb budapesti fitneszstúdióban dolgozó dietetikus életébe és munkájába.
- Hogy és mikor kerültél a dietetikusi hivatás közelébe?
- Talán kezdjük a legelején. Az érettségi után "némi" szülői kérésre, mivel anyukám is dietetikusként dolgozott, jelentkeztem az Egészségügyi Főiskola Dietetika Szakára. Bár tudtam, hogy ez a választás részemről átmeneti megoldás - hiszen mindig is a Magyar Testnevelési Egyetem felé kacsingattam -, 1990-ben megszereztem dietetikusi diplomámat. A leendő munkahelyemet is aszerint választottam ki, hogy hegyi úton kerékpárral megközelíthető legyen, s a "munkaidő vége felé" a fehér köpenyt futóruhára cserélve a Budai-hegységben tudjam róni a kilométereket. Így esett a választás a BM Kórház Budakeszi úti részlegére, ahol a főiskolai gyakorlatom alatt szemügyre vettem a "terepet".
- A kórházban dolgozó kollégáid hogyan fogadták ezt a fajta megszállottságodat?
- Most már őszintén elmondhatom, hogy több mint tíz évvel ezelőtt (1990-ben kezdem el dolgozni) ez a fajta sportos életmód még elég rendkívülinek számított, s a fogadtatás is ilyen volt. Később az emberek az utcán és a munkahelyemen is elismeréssel fogadták, hogy télen-nyáron, esőben-hóban kora reggel kerékpárral kelek útra, s munkaidő után futom a megszokott kilométereket.
- A kórházi munkádtól milyen úton jutottál a fitneszteremig?
- Mint ahogy említettem, a munkám mellett rengeteget sportoltam, aerobikra is jártam. Az aerobikórákon ért sikerektől felbuzdulva döntöttem el, hogy én is aerobikoktató leszek. 1991-ben elvégeztem a Magyar Testnevelési Egyetem által szervezett aerobikoktatói tanfolyamot, majd nagy elszántsággal vetettem be magamat az aerobikoktatók közé. Először a munkahelyemen próbáltam a gyakorlati tudásomat csiszolgatni a kórházi dolgozók nagy-nagy örömére. Ezeket az órákat mind a mai napig szívesen emlegetik. Itt szólnék még egy "rossz" szokásomról, ugyanis mindig mindenkit megpróbálok rávenni a rendszeres testmozgásra, s ehhez akadtak áldozatok is. Legkedvesebb kolléganőm (Károly Jánosné) némi segítséggel (megmutattam és lemértem neki a kilométereket) rendszeres, intenzív gyaloglásba kezdett: heti három alkalommal 4-4 kilométert tesz meg. Az eredmény kilogrammban mérhető, de a laboreredményeken is látható volt, a jobb közérzetről nem is beszélve. Sajnos, a kilométerek már nem fogynak a lába alatt, hiszen már nem vagyunk kolléganők.
A dietetikusi fizetésemet éveken keresztül kiegészítettem az aerobikoktatással; heti négy-öt órát tartottam különböző helyeken. Az elméleti és gyakorlati tudásom frissítésére rendszeresen jártam különböző kongresszusokra; elsősorban azokat részesítettem előnyben, ahol a táplálkozás és a testmozgás együtt került terítékre. A Magyar Elhízástudományi Társaság egyik nyári kongresszusán hallottam először a személyi edzésről. Rögtön tudtam, hogy erre vártam idáig, ez az, amit igazán nekem találtak ki. 2000 júliusában kaptam kezembe a Personal trainer oklevelet. Már annak az évnek a nyarán elkezdtem dolgozni a kórházi nyolcórás állásom mellett délutánonként egy fitneszstúdióban mint dietetikus és personal trainer. Hamar rájöttem, hogy ez a reggeltől estig tartó "műszak" hosszú távon számomra elképzelhetetlen, hiszen a rendszeres sportolást semmiképp sem akartam abbahagyni.
A döntés nem volt nehéz, s e tekintetben nem csak anyagi dolgokra gondolok, hiszen a kórház légköre lehangoló volt számomra az egészségtől duzzadó fiatalok által látogatott fitneszteremhez képest. Mivel szeretem végleges elhatározásaimat a biztosra alapozni, 2000 nyarán átkértem magam napi négyórás munkaidőbe a kórházban, amíg nem láttam döntésem bizonyosságát. Elképzelésem beigazolódott, s fél év után, 2001 januárjában kiléptem a kórházból.
- Volt-e anyagi beruházásra szükséged, hogy önálló dietetikusként érvényesülni tudjál?
- Nagyon jó a kérdés. Ha valamibe belefogok, azt csak tökéletesen szeretem csinálni. A fitneszstúdiókba is úgy mentem már, hogy kidolgoztam egy szolgáltatást és az ahhoz tartozó árakat. A hagyományos szóbeli szaktanácsadást nem láttam elég meggyőzőnek, mivel az emberek szerintem valami kézzel foghatóbb dolgot szeretnének. A kórházi munkám során ismertem meg a Nutri Comp programot, amelyet ideálisnak találtam professzionális szolgáltatásom alapjául. Hogy ezt a programot tudjam használni, természetesen számítógépet meg nyomtatót kellett vennem, és persze, programot is. Úgy gondoltam, hogy ez a beruházás meg fog térülni, s ez később beigazolódott. A dietetikai szolgáltatásomhoz még hozzátartozik egy testzsírmérő készülék is, amely szintén nagy érdeklődést vált ki pácienseim körében. Ez a kezdeti beruházás kb. 300 000 Ft-ba került.
- Most már mesélj a konkrét dietetikai szolgáltatásodról is!
- Megmondom őszintén, a konkrétumokról nem szívesen beszélek, mivel mindent a saját ötleteim alapján dolgoztam ki, ezért egyedi, s ennek pont az egyedisége az egyik lényege. Röviden talán annyit, hogy nincs két egyforma tervezett étrend, amelyekhez természetesen a NutriComp program segítségét veszem igénybe.
- A dietetikusi munkád mellett, gondolom, jut időd másra is. Mivel foglalkozol mostanában emellett és a szabadidődben?
- A fitneszteremben az étrendtervezés mellett tartom a személyi edzéseket, ez napi kb. négy órát vesz igénybe. Heti egy alkalommal a BM Nyugdíjasok Klubjában egyénre szóló dietetikai szaktanácsadást tartok, háromnapos táplálkozási anamnézist veszek fel, s testalkati paramétereket (testmagasságot, testtömeget, testzsírszázalékot, has- és csípőkörfogatot) rögzítek, amelyeket dr. Halmy László professzor úr az előadásaiban dolgoz fel. Heti két alkalommal az Euro-Obesitás Egyesület Életmód klubjában a túlsúlyosok mozgásterápiáját vezetem, míg a már említett volt kolléganőm a dietoterápiát állítja össze. A munkám mellett sok szabadidőm marad a számomra továbbra is létfontosságú hobbijaimra, a lovamra és a kutyámra, amelyekkel együtt rovom az erdei kilométereket. Nekem ez az igazi szabadság!!!

Farkasdy Edina

 

---

Tájékoztató
Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület új, saját kidolgozású, interdiszciplináris programot indít, amelynek célja az egészségmegtartó és betegséget megelőző táplálkozási modell bevezetése. A képzés kezdésének tervezett időpontjai: 2002. április 6., 2002. május 11. A jelentkezési határidő mindkét esetben az előző hó 25-éig. A képzés helye: 1097 Bp., Fehér Holló út 2., Hotel Rila. A képzés díja: 15 000 Ft, pontértéke 40. A jelentkezési lapot az ETE címére kell megküldeni: 1097 Bp., Drégely u. 19., fax: 1/216-5069. A programmal kapcsolatos bővebb információ: Lőrinczné Táborfi Júlia, az ETE titkára, tel.: 06-20/ 945-9131.

Felhívás
2002. április 3-án 11 órától az Egészségügyi Minisztérium tanácstermében sajtótájékoztatót rendez Hellmut Lützner az Aktív dietetika című könyvének megjelentetése alkalmából. A szerző a helyszínen is kapható könyvét dedikálja. Az érdeklődő dietetikusokat, táplálkozási szakembereket arra kérjük, hogy részvételi szándékukat az alábbi faxszámon - névvel, pontos címmel megjelölve - jelezzék: 1/217-0404.

Továbbképzés
A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány 40 órás továbbképző tanfolyamot rendez Táplálékallergia, Táplálékintolerancia, Adatbank címmel.
A tanfolyam helye: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 1088 Budapest, Szentkirályi u.14.
Időpontja: 2002. május 13-17.
Tanfolyamunkat az ESZTB 39 pontra értékelte.
Jelentkezni lehet: írásban (levélben vagy faxon): Táplálékallergia, Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány, 1088 Budapest, Szentkirályi u.14. fax: 06-1/486-2761.
További felvilágosítás kérhető dr. Szépvölgyi Gábornétól munkaidőben a 486-4823, munkaidő után a 06-30/361-8067-es telefonszámon.
Továbbképzés
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2002. április 15-e és 19-e között A dietetikai szakellátás fejlesztése a kardiológiai rehabilitációban címmel 40 órás továbbképzést szervez főiskolát végzett dietetikusok számára. A rendezvény helyszíne: Szent László Kórház, 19. épület, kis tanácsterem (1097 Bp., Gyáli út 5-7.). A tanfolyam 35 továbbképzési pontot kapott, amelynek igazolását az MDOSZ a tanfolyam befejeztével minden hallgató számára kiadja. Az egyhetes tanfolyam díja 8000 Ft/fő, amely tartalmazza az étkezéseket is. Szállásról mindenki maga kell gondoskodjon. A tanfolyamról szóló részletes értesítést és jelentkezési lapot a vezető dietetikusok számára megküldtük. A jelentkezéseket 2002. április 5-éig lehet a szövetség címére postán, faxon vagy e-mailen megküldeni. Bővebb információ: 06-1/374-1347.

Figyelem!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének telefonszáma megváltozott! Az új számok: tel./fax: 06-1/374-1347, tel.: 06-1/374-1328. A szövetségi iroda címe és e-mail címe változatlan: 1051 Bp., Arany János u. 31., IV/65., e-mail: mdosz@mail.externet.hu.

Kiadványcsomag
Tájékoztatjuk a kollégákat, hogy a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank Alapítvány 2001-ben kiadott csomagjai az idén már nem érvényesek, mivel a gyártók erre az évre már nem vállaltak garanciát. Az alapítvány összeállította az idei FreeFrom élelmiszerlistáját, amely a régebbiek mellett, új termékekkel bővítve, de a hagyományos allergénekre tagolódva ismerteti a 2002-ben garanciával ellátott termékeket. A 15 füzet a szövetség irodájában 1500 Ft-ért megvásárolható. Kérünk Titeket, hogy a betegeknek csak az új füzetekben lévő termékeket ajánljátok!

Dietetikusok - védőnők konferenciája
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Védőnők Egyesülete közösen rendezi meg 2002. május 16-án (csütörtökön) a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbjének dísztermében közös kongresszusát. A közös konferencia helyszínének címe: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. A rendezvény témája: az egészséges táplálkozás népszerűsítésének lehetőségei gyermekkorban, valamint a szakemberek ismereteinek bővítése a táplálkozástudomány legújabb eredményeivel. A tematikában helyet kap az állapotos nők és kismamák táplálkozása, a csecsemők táplálása, a szoptatás, a bélrendszer immunszisztémája, a zsírok és zsírsavak szerepe, az elhízás, a hipertónia, a táplálékallergia, a diétás ellátást nyújtó intézmények, a dietetikusok és védőnők együttműködése, a média és a reklám szerepe a gyermekek táplálkozásában.
A jelentkezési lapot az újságban mellékeltük. Tájékoztatjuk a kollégákat, hogy a rendezvény pontszerző. A rendezvényre mindenkit sok szeretettel várunk!

VI. Szakmai Konferencia
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2002. október 12-én (szombaton) rendezi meg VI. Szakmai Konferenciáját Budapesten, a Magyar Kultúra Házában. A konferencia helyszínének címe: 1089 Bp., Szentháromság tér 6. A téma három területet ölel fel: a fitoterápia, a gyógyszeres kezelés és a dietoterápia összhangja, a testtömegcsökkentő táplálékkiegészítők felhasználása, különös tekintettel a sportolók táplálkozására, valamint az új táplálkozási irányzatokkal kapcsolatos hitek és tévhitek. A rendezvény pontszerző konferenciának minősül. Részletes tájékoztatást és jelentkezési lapot a nyár elején minden MDOSZ-tag számára postázni fogunk. A rendezvényre mindenkit sok szeretettel várunk!

 

---

Külföldi közlemények
1. Finer, N.: Low-calorie diets and sustained weight loss. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 290S-294S, 2001.
2. Blundell, J. E., Gillett, A.: Control of food intake in the obese. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 263S-270S, 2001.
3. Mela, D.J.: Determinants of food choice: relationships with obesity and weight control. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 249S-255S, 2001.
4. Elia, M.: Obesity in the elderly. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 244S-248S, 2001.
5. Deckelbaum, R. J., Williams, C. L.: Childhood obesity: the health issue. Obes. Res., 9 (Suppl. 4), 239S-243S, 2001.
6. Giovannucci, E.: Insulin, insulin-like growth factors and colon cancer: a review of the evidence. J. Nutr., 131 (Suppl. 11), 3109S-3120S, 2001.
7. Sahota, P. et al.: Randomised controlled trial of primary school based intervention to reduce risk factors for obesity. BMJ, 323, 1029-1032, 2001.
8. Anderson, J. W., Konz, E. C., Frederich, R. C., Wood, C. L.: Long-term weight-loss maintenance: a meta-analysis of US studies. Am. J. Clin. Nutr., 74, 579-584, 2001.
9. Astrup, A.: Healthy lifestyles in Europe: prevention of obesity and type II diabetes by diet and physical activity. Public Health Nutr., 4(2B), 499-515, 2001.
10. Goran, M. I., Gower, B. A.: Longitudinal study on pubertal insulin resistance. Diabetes,. 50, 2444-2450, 2001.
11. Sartorio, A. et al: Short-term changes of cardiovascular risk factors after a non-pharmacological body weight reduction program. Eur. J. Clin. Nutr., 55, 865-869, 2001.
12. Lauber, R. P., Sheard, N. F.: The American Heart Association Dietary Guidelines for 2000: a summary report. Nutr. Rev., 59, 298-306, 2001.
13. Mokdad, A. H. et al.: The continuing epidemics of obesity and diabetes in the United States. JAMA, 286, 1195-1200, 2001.
14. Wahlqvist, M. L., Wattanapenpaiboon, N.: Hot foods - unexpected help with energy balance? Lancet, 358, 348-349, 2001.
14. Poppit, S. D. et al.: Long-term effects of ad libitum low-fat high carbohydrate diets on body weight and serum lipids in overweigh subjects with metabolic syndrome. Am. J. Clin. Nutr., 75, 11-20, 2002.
15. Hill, J. O.: A new way of looking at obesity. Nutrition, 17, 953-966, 2001.

Magyar közlemények
1. Halmy, L.: A táplálékfelvétel monoaminergiás szabályozása. Orvostovábbképző Szemle, 2000. nov., 6-7.
2. Audikovszky, M., Lovas, A., Jerome, A., Pados, Gy.: Elhízottak rizikóstatusa és táplálkozási szokásai Magyarországon. Táplálkozás, anyagcsere, diéta, 2, 2-6., 1997.
3. Kovács. F., Halmy, L.: Kalóriaszegény étrend és ivókúra hatása a zsír- és szénhidrát-anyagcserére. Komplementer Medicina, 4, 10-12., 2000.
4. Halmy, L.: A táplálékkiegészítők szerepe fogyókúrák során. Hippocrates, 2, 163., 2000.
5. Czinner, A.: A táplálkozás mennyiségi és minőségi szabályozása. Magyar pediáter, 23, 229-231.
6. Yanovski, J. A., Yanovski, S. Z.: Az ünnepek alatti súlygyarapodásról. Családorvosi fórum, 2000. máj., 14.
7. Glazer, G.: Az elhízás hosszú távú gyógyszeres kezelése, 2000. Hatékonyság és biztonság. JAMA-HU, 3, 813-824., 2001.
8. Endrőczi, E.: Az obesitas neuroendokrin szabályozása. Orvosképzés, 1, 1-74., 2001.
9. Hamptman, J. et al.: Az orlistat szerepe az obesitas hosszú távú kezelésében az alapellátás keretei között. JAMA-HU, 3, 315-323., 2001.
10. Resch, M.: Az elhízás pszichoszomatikus szemléletű gyógyítása. Komplementer Medicina, 5, 15-19., 2001.
11. Pados, Gy.: Túlsúly-elhízás megelőzése és kezelése. Medintel Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Recenzió
Takács Sándor "A nyomelemek nyomában" című könyvéről.

Régen hiányzó munkát jelentetett meg a Medicina Könyvkiadó Rt. a közelmúltban.
A kiváló munka a nyomelemek problematikájának elméleti és gyakorlati vonatkozásait nagy szakavatottsággal, magas szakmai színvonalon tárgyalja, tudományosan és a gyakorlat szintjén egyaránt. A kitűnően szerkesztett, igényesen megírt könyv 265 oldalt tesz ki.
A könyv két fő részből áll. Az első, általános részben az elméleti alapokat, a nyomelemkutatás és a gyakorlat aktuális kérdéseit, a vizsgálati lehetőségeket, a nyomelemek természetes és emberi tevékenységből származó (mesterséges) forrásait ismerteti. Tárgyalja továbbá a nyomelemek hiányából vagy a túlzott felvételükből eredő hatásokat, toxicitásukat, a iatrogén eredetű károsodások kérdéskörét és a nyomelemek egymás közötti illetve más anyagokkal való kölcsönhatásait stb.
A részletes részben a szerző a periódusos rendszer 37 elemét, azonos szerkezeti keretben, abc-sorrendben tárgyalja a következő alcímek alatt:
Előfordulás - felhasználás;
Jelenléte a környezetben;
Felszívódás - kiválasztás;
Tünetek és következmények;
Karcinogenitás, mutagenitás.
A könyvet jól szerkesztett tárgymutató teszi könnyen kezelhetővé. Méltán számíthat a népegészségügy bármely területén dolgozóknak, a táplálkozási szakembereknek, a gyógyító team tagjainak az érdeklődésére. Mindazoknak a figyelmébe ajánlom, akik gyógyítással és megelőzéssel foglalkoznak.

Dr. Barna Mária

 

Szövetségünk

Letölthető

Új Diéta

Rendezvények

MDOSZ tagoknak

Regisztráció