Új Diéta 2000/03-as szám:
01 - Az inzulindependens diabetes
mellitus [4]
02 - Az 1. típusó diabetes mellitus étrendi kezelése [10]
03 - Gabonafélék, gabonafélék? Hajdina és amaránt [15]
04 - Szívbarát
kritériumrendszer II. [20]
05 - A Magyar Cukorbetegek Országos
Szövetségének tagszervezetei [24]
06 - A vércukorszint természetes szabályozásának módszerei [26]
07 - Ultrahangos glüközmonitorozás [28]
08 - Szövetségi élet [28]
Szívbarát kritériumrendszer II.
A
táplálkozástudomány – miközben folyamatosan kutatja az egészséget
leginkább megőrző étrendet –, ajánlásokat tesz közzé arról, hogy az
egyes táplálékokból mennyit és milyen arányban fogyasszunk. A különböző
szempontok szerint összeválogatott élelmiszerekből az egyéni ízlésnek
megfelelő étrend állítható össze.
Bár a megfelelő minőségű élelmiszerek között nincs olyan, amit
egészséges ember nem fogyaszthat, de célszerű megválogatni, hogy mikor,
mit és mennyit iktatunk étrendünkbe az egyes élelmiszerekből. A
szívbarát étrendbe gyakorlatilag minden élelmiszer beilleszthető
megfelelő mennyiségben és gyakorisággal, de azokat, amelyek valamilyen
szempont alapján kedvezőbbnek minősülnek, kiemeljük és indokoljuk.
A tanúsító védjegy abban segít, hogy megmutassa, hogy a különböző
élelmiszerek közül melyek közelítik meg az ideálisnak tartott, szívre
egészséges tápanyag-összetételt. Tekintettel a különböző élelmiszerek
igen eltérő tápanyag-összetételére, a kritériumokat termékcsoportonként
közöljük.
A Szívbarát kritériumrendszer egyelőre tíz termékcsoportot
tartalmaz. Amennyiben olyan terméket neveznek a tanúsító védjegy
elnyerésére, amely a felsorolt termékcsoportok egyikébe sem illeszthető
be, de a Tanúsító Testület valamilyen tulajdonsága alapján alkalmasnak
találja, úgy egyéni elbírálás alapján elnyerheti a tanúsító védjegy
használatát.
A SZÍVBARÁT
TANÚSÍTÓ VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMRENDSZERE TERMÉKCSOPORTONKÉNT
7. Zsiradékok,
margarinok, étolajok
A termék csökkentett zsírtartalmú, vagyis zsírtartalma legalább 50%-kal
alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké vagy nem
csökkentett zsírtartalmú és zsírsavösszetétele az összes zsírsav
százalékában:
A már
említett táplálkozási ajánlások alapján az „ideális”
zsírsavösszetételben az SFA 33%-ot, a MUFA 40%-ot, a PUFA 27%-ot
képvisel. Ennek a zsírsavösszetételnek egyetlen, nagyobb mennyiségben
forgalmazott zsiradék sem felel meg. Ilyen zsírsav-összetételű termék
csak különböző zsiradékok összekeverésével állítható elő.
A linolsav esszenciális zsírsav, azaz bevitele feltétlenül szükséges. A
napraforgóolaj, amely megközelítően 70% linolsavat tartalmaz, kiváló
linolsavforrás.
A linolénsav (n-3) a szója, repce és néhány kevésbé használt olajban
található. A növényi olajokban és a legtöbb állati zsiradékban a
telítetlen (kettős kötések) térbeli szerkezetét a kémiában „cisz” szóval
jelzik. A kérődzőkből nyert zsiradékokban és a kémiai úton telített
(„keményített”) zsírokban ettől eltérő térszerkezetű, ún. „transz”-zsírsavak
is találhatók. A transz-zsírsavakat a szervezet fel tudja használni
energiatermelésre – a többi zsiradékhoz hasonlóan. Korlátozott
fogyasztásuk nem okoz egészségkárosodást.
A többszörösen telítetlen zsírsavak mellett fontos szerepe van az
olajokban jelenlevő E-vitaminnak, nemcsak mint vitaminnak, hanem mint
természetes eredetű antioxidánsnak, ezért ennek mennyiségét is
figyelembe kell venni az értékelésnél.
A koleszterin mennyiségére megadott maximális érték gyakorlatilag nem
jelent megszorítást, a legtöbb állati zsír ennél kevesebbet tartalmaz, a
hazánkban forgalomban lévő növényi olajok pedig koleszterinmentesek.
A zsiradékok nátriumtartalma gyakorlatilag csak a hozzáadott konyhasóból
származhat. A sófelhasználás betartható mértékű korlátozása indokolt.
8.
Hús- és halkészítmények
Nátriumtartalom nem lehet több, mint 5000 mg/100 g fehérje és a termék
csökkentett zsírtartalmú, vagyis zsírtartalma legalább 50%-kal
alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké vagy
Nátriumtartalom nem több, mint 5000 mg/100 g fehérje és a zsírtartalom
kevesebb mint 120 g/10.000 kJ, vagy
Nátriumtartalom nem több, mint 5000 mg/100 g fehérje és a zsírtartalom
nagyobb mint 120 g/10.000 kJ és a telített zsírsavak (SFA) aránya max.
33% (az összes zsírsav %-ában), a többszörösen telítetlen zsírsavaké (PUFA)
min. 25% (az összes zsírsav %-ában).
A zsírfogyasztás hazánkban általában nagyobb az ajánlottnál és
húskészítményeink zsírtartalma is magas. Ez indokolja a zsír
mennyiségének korlátozását.
Kis zsírtartalom esetében a zsírsavösszetétel nem játszik lényeges
szerepet, magasabb zsírtartalom esetén azonban igen fontos.
A natúr húsok nátriumtartalma mintegy 500 mg/100 g fehérje. A
húskészítmények magas nátriumtartalma nagyobbrészt konyhasó
hozzáadásából származik. Tekintettel arra, hogy a forgalomban lévő
húsáruk 100 g-ja több nátriumot tartalmaz, mint a napi ajánlott
maximális bevitel, a javasolt korlátozást mindhárom kategóriában
feltétlenül be kell tartani a tanúsító védjegy elnyerése érdekében.
9. Tej és tejtermékek közül
a)
Tej és tejitalok, fermentált tejtermékek (kefir, joghurt,
tejföl)
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót nem tartalmazhat.
Csökkentett zsírtartalmú, vagyis zsírtartalma legalább 50%-kal kevesebb
mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké, vagy
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót nem tartalmazhat. A
termék zsírtartalma kevesebb mint 30 energiaszázalék, vagy
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót nem tartalmazhat. A
termék zsírtartalma nagyobb, mint 30 energiaszázalék és a telített
zsírsavak (SFA) aránya max. 35% (az összes zsírsav %-ában), a
többszörösen telítetlen zsírsavaké (PUFA) min. 12% (az összes zsírsav
%-ában)
b)
Túró, krémtúró, ízesített túrókészítmények
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót csak a
hagyományosan sós jellegű készítmények tartalmazhatnak, ezek
nátriumtartalma maximum 400 mg/100 g lehet. Csökkentett zsírtartalmú,
vagyis zsírtartalma legalább 50%-kal kevesebb mint a vele
összehasonlítható hagyományos terméké, vagy
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót csak a
hagyományosan sós jellegű készítmények tartalmazhatnak, ezek
nátriumtartalma maximum 400 mg/100 g lehet. Zsírtartalom kevesebb mint
30 energiaszázalék, vagy
Koleszterin csak a tejből származhat, hozzáadott sót csak a
hagyományosan sós jellegű készítmények tartalmazhatnak, ezek
nátriumtartalma maximum 400 mg/100 g lehet. Zsírtartalom nagyobb, mint
30 energiaszázalék és a telített zsírsavak (SFA) aránya max. 35% (az
összes zsírsav %-ában), a többszörösen telítetlen zsírsavaké (PUFA) min.
12% (az összes zsírsav %-ában)
c)
Sajtok
Koleszterin csak a tejből származhat és a nátriumtartalom maximum 500
mg/100 g lehet. Csökkentett zsírtartalmú, vagyis zsírtartalma legalább
50 %-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké,
vagy
Koleszterin csak a tejből származhat; a nátriumtartalom a
technológiailag szükséges minimum, maximum 1000 mg/100 g lehet.
Zsírtartalom kevesebb, mint 40 energiaszázalék, vagy
Koleszterin csak a tejből származhat; a nátriumtartalom a
technológiailag szükséges minimum, maximum 1000 mg/100 g lehet.
Zsírtartalom nagyobb, mint 40 energiaszázalék és telített zsírsavak (SFA)
aránya max. 35% (az összes zsírsav %-ában), a többszörösen telítetlen
zsírsavaké (PUFA) min. 12% (az összes zsírsav %-ában)
A tej és
tejtermékek jó minőségű fehérjét és fontos ásványi anyagokat, elsősorban
kalciumot tartalmaznak. A kereskedelemben kapható tej és tejtermékek
zsírtartalma esetenként magas, és zsírsavösszetételük meg sem közelíti a
korábbiakban már vázolt, ideálisnak tartott arányokat. Ezért fontos a
zsírtartalom csökkentése, és/vagy a zsírsavösszetétel módosítása pl.
növényi olajok felhasználásával.
A fogyasztói tejek többségének nátriumtartalma nem haladja meg 50 mg/100
g-ot. A tejtermékek – elsősorban a sajtok – nátriumtartalmának igen nagy
része a hozzáadott sóból származik. A tanúsító védjegy használatához
előfeltételként szabott érték jelentős, de nem kivitelezhetetlen mértékű
zsír- és sótartalom, valamint zsírsavösszetétel változtatást követel.
A szívbarát táplálkozás szempontjainak természetesen jobban megfelelnek
az alacsony cukortartalmú termékek. Tekintettel azonban arra, hogy az a)
és b) csoportba sorolható édesített termékeket nagy számban gyermekek is
fogyasztják, nem tartjuk kívánatosnak – az édes íz elérése érdekében –
cukorpótló szerek, vagy mesterséges édesítőszerek felhasználását. Ezért
a kritériumrendszerben nem lehet egyértelműen megadni a cukortartalom
felső határát. Elvárható azonban, hogy az édesített termékek csak az
ízkor- rekció szintjének megfelelő mértékben tartalmazzanak hozzáadott
cukrot. Az ún. „-ízű” készítmények általában nem nyerhetik el tanúsító
védjegyet.
Amennyiben a tejzsír összetételét más zsiradék vagy növényi olaj
hozzáadásával megváltoztatják, akkor a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó
fejezete értelmében a termék nem tejtermék és elnevezésében a „tej” szó,
illetve az erre való utalás sem jelenhet meg.
10.
Konyhakész ételek, tartósított készételek
Nátriumtartalom nem lehet több, mint 3000 mg/10.000 kJ és a termék
csökkentett zsírtartalmú, vagyis zsírtartalma legalább 50%-kal
alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké vagy
Nátriumtartalom nem lehet több, mint 3000 mg/10.000 kJ és a termék
csökkentett energiatartalmú, vagyis energiatartalma legalább 30%-kal
alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható hagyományos terméké.
Ebbe a csoportba sok, különböző jellegű készítmény tartozhat (leves,
főzelék, töltött tésztaféle, húsos ételek különböző körítéssel és
egyebek). Mindegyik készítménynél azonban fontos követelmény a
viszonylag alacsony zsír- és energiatartalom, valamint a mérsékelt
sózás. A megfogalmazott kritériumok minden esetben a fogyasztásra kész
élelmiszerre vonatkoznak.
Bővebb információ: www.szivbarat.hu
