Új Diéta 2000/02-es szám:
01 - A WHO Első Európai Élelmezési és
Táplálkozási Cselekvési terve 2000-2005 [4]
02 - A fruktóz-intolerancia étrendi kezelése [7]
03 - Szívbarát
kritériumrendszer I. [8]
04 - Cukrot helyettesítő anyagaink
[11]
05 - Hazai előírások az édesítőszerek felhasználásáról [13]
06 - A betegélelmezés minőségügyi rendszere [15]
07 - Látogatóban a MÁV Kórház élelmezésén [21]
08 - Csecsemő- és kisdedkori táplálkozási sajátosságok a diétázó
gyermekek körében II. [22]
09 - Nemzetközi étrendi ajánlások cukorbetegek részére [24]
10 - Pénzügyi beszámoló MDOSZ 1999
Szívbarát kritériumrendszer I.
A
táplálkozástudomány – miközben folyamatosan kutatja az egészséget
leginkább megőrző étrendet –, ajánlásokat tesz közzé arról, hogy az
egyes táplálékokból mennyit és milyen arányban fogyasszunk. A különböző
szempontok szerint összeválogatott élelmiszerekből az egyéni ízlésnek
megfelelő étrend állítható össze.
Bár a megfelelő minőségű élelmiszerek között nincs olyan, amit
egészséges ember nem fogyaszthat, de célszerű megválogatni, hogy mikor,
mit és mennyit iktatunk étrendünkbe az egyes élelmiszerekből. A
szívbarát étrendbe gyakorlatilag minden élelmiszer beilleszthető
megfelelő mennyiségben és gyakorisággal, de azokat, amelyek valamilyen
szempont alapján kedvezőbbnek minősülnek, kiemeljük és indokoljuk.
A tanúsító védjegy abban segít, hogy megmutassa, hogy a különböző
élelmiszerek közül melyek közelítik meg az ideálisnak tartott, szívre
egészséges tápanyag-összetételt. Tekintettel a különböző élelmiszerek
igen eltérő tápanyag-összetételére, a kritériumokat termékcsoportonként
közöljük.
A Szívbarát kritériumrendszer egyelőre tíz termékcsoportot
tartalmaz. Amennyiben olyan terméket neveznek a tanúsító védjegy
elnyerésére, amely a felsorolt termékcsoportok egyikébe sem illeszthető
be, de a Tanúsító Testület valamilyen tulajdonsága alapján alkalmasnak
találja, úgy egyéni elbírálás alapján elnyerheti a tanúsító védjegy
használatát.
A SZÍVBARÁT TANÚSÍTÓ VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMRENDSZERE TERMÉKCSOPORTONKÉNT
1.
Gabonaalapú készítmények (pelyhek, extrudált, puffasztott
készítmények, müzlik)
Élelmi rosttartalom nagyobb mint 5 g/100 g, hozzáadott sót és cukrot nem
tartalmazhat
Az ide tartozó termékek komplex szénhidrátforrások. A teljes kiőrlésű,
azaz héjrészeket is tartalmazó gabonakészítmények táplálkozásunk egyik
legfontosabb élelmi rostforrását jelentik. A teljes gabonamag
nátriumtartalma gyakorlatilag nem haladja meg a 30 mg/100 g-ot.
2.
Száraztészták
Nátriumtartalom legfeljebb 40 mg/100 g, koleszterintartalom: 0 mg/100
g, vagy
Nátriumtartalom legfeljebb 40 mg/100 g, koleszterin-tartalom: 0 mg/100 g
és élelmi rosttartalom nagyobb mint 5 g/100 g vagy
Nátriumtartalom legfeljebb 40 mg/100 g, koleszterintartalom legfeljebb
30 mg/100 g és élelmi rosttartalom nagyobb mint 5 g/100 g
A száraztészták közel 75%-a szénhidrát. Készítésükkor gyakran használnak
tojást, amely ugyan növeli a fehérjetartalmat, de egyúttal nátriumot és
jelentős mennyiségű koleszterint is juttat a termékbe. Tojásfehérje
felhasználásával is készíthető tészta. Ennek kétségtelenül előnye, hogy
a végtermék nem tartalmaz koleszterint, de a nátriumtartalom ebben az
esetben is nő. Táplálkozás-egészségügyi szempontból inkább a tojás
nélkül, pl. durumlisztből készített tészták fogyasztása ajánlott. A
megfelelő élelmi rostbevitel biztosításának egyik lehetséges módja a
magas élelmi rosttartalmú lisztek fölhasználásával készült tészták
fogyasztása.
3.
Kenyerek, kétszersültek, extrudált kenyerek, péksütemények
Zsírtartalom maximum 1,5 g/100 g, nátriumtartalom kevesebb, mint 400
mg/100 g és élelmi rosttartalom nagyobb mint 5 g/100 g
A hazai gyártású kenyerek jelentős mennyiségű (600-800 mg/100 g)
nátriumot tartalmaznak. Ennek túlnyomó része nem a lisztből, hanem az
előállításnál felhasznált konyhasóból származik. Ez azt jelenti, hogy
mintegy 300 g kenyér elfogyasztásával elérjük, illetve meghaladjuk a
napi ajánlott nátriumbevitelt. A 100 g-onként 5 g élelmi rostot
tartalmazó kenyér/péksütemény 200 g-jának (napi átlagos fogyasztás)
elfogyasztásával az ajánlott élelmi rostbevitel több mint egyharmada
biztosítható. A kenyerek, péksütemények zsírtartalma mintegy 1-1,5 g/100
g, így a zsírtartalomnál maximált 1,5 g/100 g érték gyakorlatilag nem
jelent korlátozást.
4.
Zöldség, főzelék és gombakészítmények
Nátriumtartalom legfeljebb 120 mg/100 g, zsírtartalom legfeljebb 30
energiaszázalék, a hozzáadott cukor nem lehet több a nettó tömeg
1,5%-ánál.
A natúr zöldségek nátriumtartalma többnyire 40 mg/100 g alatt van. A
zöldségfélékkel és -készítményekkel kapcsolatban érdemes kiemelni
viszonylag jelentős kálium- és élelmi rosttartalmukat. A natúr zöldségek
általában alacsony zsírtartalmúak (többnyire 1 g/100g alatt) és kevés
energiát adnak. Bizonyos zöldségkészítmények előállításához zsírt,
célszerűbben olajat is alkalmaznak, ami jelentős mértékben megnöveli a
végtermék energiatartalmát. Figyelembe véve a zsír és a zöldségfélék
energiaértékét a 30 energiaszázalék így is lényeges korlátozást jelent.
Ezeket a kritériumokat csak a zöldséget, gombaféléket felöntőlével, vagy
öntettel (dressing), hús nélkül készült termékek esetében lehet
alkalmazni.
5.
Gyümölcskészítmények (lekvárok, dzsemek, befőttek)
A gyümölcskészítményeknek ki kell elégíteniük a csökkentett
energiatartalmú élelmiszerek iránt támasztott követelményeket, vagyis
energiatartalmuk legalább 30%-kal legyen alacsonyabb, mint a velük
összehasonlítható hagyományos terméké.
A gyümölcsök/gyümölcskészítmények jelentős káliumforrások, míg
nátrium-tartalmuk kicsi, így figyelembe véve egyéb élelmiszereink magas
nátriumtartalmát kedvezően alakíthatják étrendünkben a kálium/nátrium
arányt. Élelmi rosttartalmuk szintén számottevő.
6. Alkoholmentes italok közül
a)
Gyümölcs- és zöldséglevek
Gyümölcs-, vagy zöldséghányad 100%, hozzáadott konyhasót nem
tartalmazhat, a hozzáadott cukor maximum 15 g/l lehet.
b)
Gyümölcs- és zöldségnektárok
A késztermék minimális gyümölcshányadának meg kell felelnie a Magyar
Élelmiszerkönyv 1-3-93/77 sz. előírásának. A gyümölcs mellett
zöldségekből származó levek is felhasználhatók. A termékeknek ki kell
elégíteniük a csökkentett energiatartalmú üdítőitalok iránt támasztott
követelményeket, vagyis energiatartalmuk maximum 85 kJ/100 ml lehet.
Hozzáadott konyhasót nem tartalmazhatnak és ki kell elégíteniük a
vitaminnal dúsított élelmiszerek iránt támasztott követelményeket.
c)
Gyümölcs- és/vagy zöldségitalok
A késztermék minimális gyümölcs/zöldség hányada 20%. A gyümölcs mellett
zöldségekből származó levek is felhasználhatók. A termékeknek ki kell
elégíteniük a csökkentett energiatartalmú üdítőitalok iránt támasztott
követelményeket, vagyis energiatartalmuk maximum 85 kJ/100 ml lehet.
Hozzáadott konyhasót nem tartalmazhatnak és ki kell elégíteniük a
vitaminnal dúsított élelmiszerek iránt támasztott követelményeket. A
hozzáadott cukor mennyisége maximum 15 g/l lehet.
A gyümölcsök és zöldségek jelentős káliumforrások, míg nátriumtartalmuk
kicsi, így kedvezően alakíthatják étrendünkben a kálium/nátrium arányát.
Ennek érdekében nem kívánatos konyhasó hozzáadása a termékhez.
Táplálkozási szempontok alapján kerülendő a cukor hozzáadása, de amikor
szükséges, ízjavítás céljából korlátozott mértékben megengedhető.
folytatás
Bővebb információ: www.szivbarat.hu