Jogszabályok:
Dietetikusi tevékenység
A
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Foglalkozások Egységes
Osztályozási Rendszerében (FEOR) a dietetikusi tevékenységre vonatkozóan
az alábbi négyszámjegyes rendszeres jegyzék érvényes:
IV. képzettségi szint (felsőfokú oktatás keretében megszerzett
képzettség)
2223 Táplálkozási és dietetikai szaktanácsadó
2223 Dietetikus
2223 Élelmezési üzemvezető dietetikus
2223 Terápiás dietetikus
III. képzettségi szint (középfokú oktatás keretében megszerzett képzettség)
3244 Diétás nővér
Érdemes lenne a kollégáknak az intézmények humánpolitikai osztályán utánanézni annak, hogy a fentieknek megfelelő módon történt-e a besorolásuk!
Vállalkozók, számlaadók!
TEÁOR szám: 8514 dietetikai tevékenység
SzJ szám: 851413 dietetikai tevékenység
Egészségügyi tevékenység
A 2003.
évi LXXXIV. Törvény III. Fejezet 7. § (1) szerint az egészségügyi
dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős
szükség esetén ellátási kötelezettség alapján végzett tevékenységet -
akkor jogosult, ha a külön jogszabályokban foglaltak szerint
a) rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az
abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel, és
b) szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek
alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési
nyilvántartásában, és
c) amennyiben külön törvény a tevékenység gyakorolását szakmai
kamarai tagsághoz köti, tagja az illetékes szakmai kamarának, és
d) egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység
végzésére alkalmas, és
e) amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és
felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására
jogosító működési engedéllyel.
Alapnyilvántartás
Azt a személyt, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett, vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az Alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása.
Egészségügyi szakdolgozók esetében az alapnyilvántartás vezetéséről az Egészségügyi Minisztérium az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet útján gondoskodik, tehát az „alap-nyilvántartási” számot az ETI kezeli és adja ki.
Működési nyilvántartás – ÚJ!
A
295/2004 (X.28.) kormány rendelet 2.§ (5) bekezdése értelmében
valamint a
45/2007 (III.20.) kormányrendelet az egészségügyi szakdolgozók
nyilvántartásnak vezetésében jelentős változást hozott. 2009. január
1-jétől az Egészségügyi Szakdolgozók Működési Nyilvántartásának
vezetésében a MESZK eddigi „közreműködő szerepe" megszűnt.
Az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartását 2009. január
1-jétől az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH)
vezeti.
Elérhetőség: 1051. Budapest, Zrínyi u. 3, II. em. 206-os szoba
Ügyfélfogadás: kedden és csütörtökön 9.00-11.00 óráig, illetve
13.00-15.00 óráig.
Telefon: 1-235-7937, 1-235-7940
További információk
Tájékoztató hatályos jogszabályokról, törvényekről
Egészségügyi Minisztérium
jogszabálygyűjteménye
26/1997 (IX.3.) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról
2003. évi LXI. törvény által módosított 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény
2003. évi LXXXIV. tv. az eü. tevékenység végzéséről
2006. évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek
az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról
4/2007. (I.22) Korm. rendelet Egyes, az egészségügyet érintő korm.
rendeleteknek a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével kapcsolatos
módosításáról
2006.
évi XCVIII. tv. az egészségügyben működő szakmai kamarákról
Az új törvény felváltja a Magyar Orvosi Kamaráról, a Magyar
Gyógyszerészi Kamaráról, és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról
szóló eddigi önálló törvényeket, megszünteti a kötelező kamarai
tagság elvét, és alapvetően újraszabályozza a kamarák szervezetét és
működését érintő kérdéseket.
67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a
vendéglátó termékek előállításának feltételeiről
Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES)
letöltés
Kivonat dietetikusoknak
letöltés
49/2007. (XI. 27.) EüM rendelet
az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai
minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet
módosításáról
Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g)
pontjának ga) és ge) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az
egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII.
28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben
eljárva a következõket rendelem el:
1. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai
minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a
továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi e)
60/2003. ESZCSM rendeletbe az alábbiak épültek be
4. § (1) A 3. §-ban foglaltakon túl minden 24 óránál hosszabb folyamatos
ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell
a) a beteg pihenését, illetve éjszakai elhelyezését biztosító
helyiséget, amelyben az ágyon túl az étkezéshez és a mindennapi
használatú személyes holmi elhelyezéséhez szükséges tárgyi eszközök,
valamint folyóvíz is rendelkezésre áll,
b) az a) pont szerinti helyiségből vagy annak előteréből, illetve az
egyes helységeket összekötő közlekedőből nyíló zuhanyozót, illetve
mellékhelyiséget,
c) a beteg kizárólagos használatában lévő, az utcai ruházatának
elhelyezésére szolgáló szekrényt vagy külön zárható szekrény részt,
d) a beteg kezdeményezésére, illetve átmeneti cselekvőképtelenné válása
esetén a beteg értéktárgyainak megőrzését - nem tervezett ellátás során
és a napi életvitelhez szükséges eszközök esetén értékhatártól
függetlenül - készpénz és egyéb vagyontárgy esetén a mindenkori
nyugdíjminimum ötszörösét meg nem haladó értékhatárig, illetve e felett
az egészségügyi szolgáltató szabályzatában foglaltak szerint,
e) a betegek részére az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás
lehetőségét állandó jelleggel,
f) a normál és a könnyű-vegyes étkeztetésben részesülő betegek számára
napi háromszori étkezést, ezen belül ebédre - amennyiben a beteg
állapota és terápiás igénye nem zárja ki - egy normál és egy
könnyű-vegyes menüből történő választás lehetőségét azzal, hogy az egyes
étkezések kötelező energiatartalom-eloszlása 35% reggeli, 40% ebéd és
25% vacsora,
g) az f) pontban meghatározott étkezéseken túl naponta egy alkalommal
kisétkezést,
h) a betegek megfelelő étkezésének biztosítása érdekében élelmezési
munkacsoport működését, mely egy fő dietetikus koordinátorból és az
ápolás, illetve a gyógyítás területéről kijelölt egy-egy személyből áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az egynapos sebészeti ellátást,
illetve kúraszerűen végezhető ellátást nyújtó, vagy nappali kórházként
működő egészségügyi szolgáltató - az egybefüggő ellátás 24 óránál
rövidebb időtartamára tekintettel értelemszerűen - külön jogszabályban
foglaltak szerint biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában:
a) gyógyintézeti normál étkeztetés: a diétát nem igénylő gyógyintézeti
fekvőbeteg átlagos energia- és tápanyagszükségletét fedező étkeztetés,
b) könnyű-vegyes étkeztetés:
kímélő étkeztetés, mely a gyógyintézeti fekvőbeteg átlagos energia- és
tápanyagszükségletét fedezi, és amelynek étrendje összeállítása során a
nyersanyagok és az ételkészítési eljárások kiválasztásánál alapvető
szempont az ételek emészthetősége.
